Márton lúd

Nincs is jobb, mint a ropogós libasült. Íme a lúd és Márton némely vonatkozása.

Mint mindenek eredete, Márton lúd is a régi rómaiaktól származik. Márton napra esik valami furmányos véletlen folytán Aesculapius, a gyógyítás istenének napja. Az ilyen szent napokon a jó rómaiak mi mást is tehettek, mint áldozatot mutattak be. Az áldozati állat pedig a kakas volt. Ez változott át aztán évszázadok során libává?

A germánok folytatták a lúdölés hagyományát: isteneiknek novemberben szárnyasokat áldoztak hálát adva a termésért és kérve a következő évi jó termést. Az idő előrehaladtával a véres esemény lakomává szelídült. A Márton-napi liba-lakomáról szóló elsõ írásos beszámoló 1171-bõl származik.

A legenda szerint Szent Márton libaólba bújt püspökké választása elől. Csakhogy a libák hírül gágogták, hogy a szentéletű ember a közelükben van. Így hát kénytelen-kelletlen elő kellett bújnia, és el kellet vállalnia a püspökséget. Vagyis a liba kikerülhetetlen a Márton nap szokásait illetően.

Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét. A cselédek megkapták évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni.

A gazdák és a mesteremberek is ilyenkor gyújtottak először gyertyát a télies napok beköszöntével. A mesteremberek megvendégelték inasaikat, gyertyát is gyújtottak, ezért hívják a libavacsorát gyertyavacsorának. Libát pedig azért ettek, mert ekkora már szépen kigömbölyödött. A babona szerint Márton napján azért kell ludat kell vágni, hogy az év folyamán meg ne tetvesedjünk és éhen ne vesszünk. No ennek is megvan a maga aktualitása.

Eszem-iszom

Egyéb oka is van, hogy a nagy lúdevés éppen Márton napra esett. A november 11-i, vagy annak előestéjén ismeretes Márton-napi ünnepek és népszokások a régi, ma már feledésbe ment böjti időszakkal állnak összefüggésben. A 40 napos böjt Jézus böjtölését idézi a sivatagban. A 40 napot szombatot-vasárnapot kihagyva számolták vissza Vízkereszttől kezdve, így jutottak a Márton-nap utáni november 12-hez, amely a böjti időszak kezdetét jelentette… Márton-nap a régi Quadragesima (40 napos böjt) előtti utolsó nap volt. Nagybőjt előtt tehát liba dukál. Ez a nap a középkorban fontos piaci nap és pénzügyi határnap volt.

Régebben a pap minden levágott libából egy darabot kapott, a legkevesebb húsú “püspökfalat”-ot. Kisbodokon tömőre fogták a ludakat. Misét mondattak, hogy az elkövetkező évben is bőséges libaáldás legyen. Szitába parazsat tettek, és vízzel leöntötték, s megfüstölték vele a „banyaludakat”.

A lúdpecsenyéből nem csupán jól lehet lakni, hanem a jövendőre is lehet következtetni. Ha a mellcsont fehér lészen, lesz elég hó egész télen. Ha Márton-lúd mellcsontja veres, száraz tél jő, hideges. A csontokat kiteszik a tornácra és a mellcsonton keresztül nézik a naplementét. Ha a nap felhőben megy le, akkor a tél lágy lesz, ha pedig tiszta égen, akkor kemény tél várható.

“Ein geriht von einer gense” 650 éves libarecept: Végy egy nem túl idős libát. Távolítsd el a belső részeit. Vágd le a szárnyait és a lábak végét. Tedd a libát egy szűk anyagedénybe. Öntsd fel vízzel annyira, hogy ellepje. Helyezd egy alul nyitott háromlábú állványra. Fedd le a lábost úgy, hogy pára ki tudjon jönni. A belsőségeket főzd külön. Aztán sózd meg a libát. Aztán főzd a levében, amíg nagyon szárazzá és jól megfőtté nem válik. Aztán végy édes tejet és hat tojás sárgáját, és két fej fokhagymát, melyek nagyok. Hámozd meg őket alaposan, majd egy kis sóval zúzd össze. Aztán keverd össze a tejjel, majd a tojások sárgájával. Aztán adjál hozzá sáfrányt. Aztán öntsd  a fűszert a libára.  Forrald fel és tálald.” Forrás: foodandwine.hu

Tehát ludat ettek, bort ittak országszerte e szent ünnepen. Szombathelyen a kispapok „mártonludat” ettek és újbort gurítottak. Ahogy a mondás tartja, “a bornak Szent Márton a bírája”, vagyis az őszi időjárástól függ a bor minősége, és ekkor csapolták meg először az újbort tartalmazó hordókat.

A legismertebb újbor készítési technológia az úgynevezett szénsavas maceráció, amelynek az a lényege, hogy az ép szőlőszemen belül kezdődik el az erjedés, így a borba nem kerül sok a sértetlen héjban lévő tanninokból. A végeredmény egy könnyed, kifejezetten gyümölcsös vörösbor. – írja Vinoport.hu

Burgundia déli régiójában, Beaujolais vidékén készítik a Beaujolais Nouveau újbort, a gamay nevű kékszőlőfajtából.

További időjóslással kapcsolatos bölcsességek:

Eljött Márton szürke lovon vagy Márton fehér lovon jár.
Márton napja ma vagyon, csúszik a lúd a fagyon!
Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.
Márton napkor ha a lúd a jégen áll, Karácsonykor térdig sárban áll.

Ezek a bölcsességek manapság egyre kevésbé állják meg a helyüket, mert a fagy gyakran januárig várat magára!

Marcik és Mártonok

A név eredetét a római Mars istenre vezetik vissza. Róla nevezték el egyébként a március hónapot és a Mars bolygót is.

A büdösmarci (Raphigaster nebulosa) egyre több kellemetlenséget okoz. A márványpoloska invázióról itt olvashatsz.

Szegeden Marcinak hívták a márnát, Tiszabökényben marcifánknak nevezték a süteményt, több helyen pedig a kenyeret.