Lóbab

A lóbab rendkívül értékes növényfaj. Igen magas fehérjetartalma miatt jelentős takarmány- és élelmiszernövény. Előveteményként a talaj N tartalmát 60–100 kg/ha nitrogénnel gazdagítja. Kiskertben fogyasztási céllal is vethetjük, hogy gazdagítsuk élelmiszer választékunkat.

Lóbab bemutatása

A lóbab (Vicia faba) ősi kultúrnövényünk a bükkönyfélék (Vicia) nemzetségéhez tartozik. Fő géncentruma Közép- és Délnyugat-Ázsia, mások szerint a Közel-Keleten található. De ma egyetlen vad faja sem ismert. Legközelebbi rokonságban a vadon termő narboni bükkönyhöz (Vicia narbonensis) áll. A lóbab termelésbevonása már a Neolitikumban megtörtént. Európába a Földközi-tenger mellékéről került.

Az ókorban is ismerték, a középkorban pedig az egyike volt a legjelentősebb népélelmezési növényeknek. Amerika felfedezése után azonban behozták Európába a babot (Phaseolus vulgaris), amely fokozatosan kiszorította a termesztésből a lóbabot.

Magyarországon az 1980-as években takarmánynövényként, az állattenyésztés fejlődésével termesztése újra fellendült. 1986-ban – csak a kisvárdai fajtákból 6 ezer hektáron termesztettek lóbabot. 1988-ban lóbabtermesztésünk megközelítette a 20 ezer hektárt. Ám a XX. század végére az abrakhüvelyes növényeink termesztése visszaesett, s lóbabból alig vetettek ezer hektárt, ami 1999-re 500 hektár alá csökkent.

Gyökérzete erőteljes főgyökeret képez. A gyökereken nagy számban fejlődnek nitrogéngyűjtő gümők, amelyekben szimbionta nitrogénkötő Rhizobium-baktériumok élnek. Erősen fásodó szára átlagosan 60–100 cm magasra nő. Szárnyasan összetett levelei nagyok, tojásdadok, vastagak, bőrszerűek, sötétzöld színűek. A levélnyélen általában 1–3 pár levélke helyezkedik el. Fehér színű fürtvirágzata 2–8 virágból épül fel, s a pillangósvirág “evezőin” nagy, fekete árnyalatú folt található. Hazánkban május végén, június elején virágzik, s egy-egy fürt két hétig virágzik. A lóbab virágai elsősorban önbeporzók. Terméshüvelyei felállóak, a száron többed magukkal, csoportosan helyezkednek el. Hosszuk fajtától függően változik, 10–14, de egyes változatoknál ennek duplája is lehet. 1–2 cm szélesek, bennük 3–5 maggal. A túlérett hüvelyek felrepednek, és a magvak kiesnek belőlük. Magvai eltérő alakúak és nagyságúak. A magok sima, fényes felületűek, színük zöldessárga, zöldes barna, sötétbarna, olykor lilás piros, különböző árnyalatokkal.

Lóbab kiskerti termesztése

Magyarországon csak tavaszi vetésű fajtáit termesztik. A tradicionális lóbab februártól március közepéig vethető! Az előnevelt palánták a csírázástól számított 5-6 hét múlva, március közepétől ültethetők ki.

A helybe vetett lóbab csírázása viszonylag alacsony hőmérsékleten elindul. A kikelt, palánták a kisebb, kora tavaszi fagyokat is elviselik. A növény semleges kémhatású talajon fejlődik. Vízigénye nagy. Jó termést csak kiegyenlített, jó víz- és tápanyag-gazdálkodás mellett, humuszos, mészben gazdag feltalajú területeken ad. Közepes a fényigénye, téli megvilágításban is tűrhetően fejlődik. A félárnyékot elviseli, de tartós fényhiányban a virág kialakulása lelassul, sőt a virágzás el is marad. Tápanyagigényes. A foszfor, kálium és a kalcium ősszel kerül kijuttatásra, s az őszi szántással bedolgozzuk. A nitrogént tavasszal, vetés előtt szórjuk ki.

Forrás: gstuff.co.nz

Önmaga vagy más hüvelyesek után nem célszerű vetni, mert jelentős terméscsökkenést eredményez ez az eljárás. A napraforgó is rossz előveteménye. A lóbab a borsóval együtt vethető. Kiskertben a lóbab jó szomszédja a burgonyának.  A magas fajták jó szélfogók, ezért például uborka vagy más szélérzékeny növények mellé ajánlott.

A lóbabnak kiterjedt betegséglistája és sokféle kártevője van, tehát fokozott növényvédelmet igényel termesztése. A rovarok közül a vírusvektor levéltetvek, a vincellérbogarak, csipkéző bogarak stb. ellen még virágzás előtt védekezni kell. A rovarölőkkel egy időben, kombinációkban juttathatók ki a gombaölő szereket, amelyek védelmet nyújthatnak az Alternaria, Ascochyta, Botrytis, Uromyces spp. fertőzése ellen.

A levéltetvek támadását csökkenthetjük, ha borsfű mellé ültetjük és a hüvelyek megjelenése után visszacsípjük  a friss hajtásvégeket.

A nagy szemű lóbab étkezési céllal termeszthető. A DE ATK Nyíregyházi Kutatóintézete több fajta fenntartója. A nemesítés célkitűzése: új, magas táplálóértékű, alacsony tannin, vicin és convicin tartalmú, szárazságtűrő, magas hozamú, jó állóképességű, betegségekkel szemben toleráns fajták előállítása. Ilyen többek közt az étkezési célra is használható a korai, 80-120 cm magas Anka, amely jó szárszilárdságú, magas fehérje tartalmú lóbabfajta. Az Anka februárban-márciusban vethető. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre is kiváló.

Lóbab a konyhában

Nyugat-Európában és a Földközi-tenger mentén zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából régebben lisztet őröltek vagy szárazbabfőzeléket készítettek.

Fogyasztható salátaként, párolva, főzelékként stb. Így aztán a lóbab is bekerült a termeszteni kívánt zöldségek körébe. Zsengén akár nyersen is fogyasztható, rengeteg értékes tápanyagot, fehérjét, keményítőt, ásványi anyagokat és vitaminokat (A, B1, B2, C és PP) tartalmaz. Éretlen állapotban húsos hüvelye is ehető, később kiszárad és megbarnul. Az állatok is szeretik, nem puffadnak tőle.

A zsenge zöld babokat 15 perc főzés után lehet felhasználni, legjobb salátát készíteni belőle. Van, aki csak olívaolajjal locsolja le, lehet citromozni, borsozni, fantáziánk szerint sok módon elkészíthetjük. Vékonyra szelt, friss hagymát, paradicsomot, olívaolajat, kis fehérborecetet és durva tengeri sót használjunk a hideg saláta elkészítéséhez.

Fotó: keeprecipes.com

A gazdagok reggelije, a kereskedők ebédje, a szegények vacsorája, azaz az egyiptomi lóbab főzelék (Ful Mudammas) receptjét itt olvashatja: www.foodandwine.hu.