Kossuth, a hobbikertész

Tudtad, hogy Kossuth Lajos érdeklődött a botanika iránt? Száműzetése idején vált hobbi botanikussá, és elkötelezett kertésszé.

1871-ben így írt: A növénytan kedvelt tanulmányaim közé tartozik. A növényekkel 1870–1873 táján foglalkozhatott a legintenzívebben, tehát életének 68–71. évében. Kossuth Lajos herbáriumát a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztálya őrzi 1895. évi április 23-a óta. A herbáriumra írt széljegyzeteivel együtt.

Két példa

Libatop

Az emberhez szegődött társul, mint a hű kutya. A hová az ember eljut, e növény elkíséri. Még a havasok rengetegében is mindenütt ott honol a pásztorkunyhók körül. Ha fergeteg lepett meg az Alpesek magaslatain s a hajlások miatt nem láttunk menhelyet, egészen felderített, ha e szerény növényre bukkantunk, tudtuk, hogy a legközelebbi fordulatnál pásztorhajlékot lelünk. S a szerény hírmondó nem csalt meg soha. – Csodálatos!”

Paprika

A paprikáról írja: “Eredeti hazája Dél-Amerika s általában a forró égövalj. Hozzánk is onnan honosult s a szokás nálunk ártalmatlan fűszerré tette, a Magyar ember legtöbbje alig lehet el nélküle, még külföldre is magával viszi. Nagyon bámultak a Turini pinczérek, midőn a Magyar természetvizsgálók Fiumei gyűléséről ide jött alföldi Magyarok mindenike kivette zsebéből a paprikás dobozt s vörösre hintette levesét.”

Személyes kapcsolata a hazai botanikusokkal és intézetekkel nem volt, de lelkesedését és gyűjtőszenvedélyét jellemzi, hogy 70 éves korában  Mont Blanc lejtőin keresett egy különleges primulafélét.

Kossuth kertje

Kossuth kertjéről is megemlékezik. Részlet Helfy Ignácznak írt leveléből: „Szerettem a virágtenyésztést, a míg kertem volt. Többek közt kötélfüzéreket húzattam a sima pázsit köré házam előtt Baracconeban s színvegyület kedvéért végig futtattam rajtuk a sötétvörös Batatas paniculatát, a zöldes Cobea scandenst, a sötét violaszín nagyvirágú perkátát (Ipomaea learii [Syn Ipomoea indica]) s a Szulák-féle rend ama gyönyörű fehér virágát, mely este nyilik, csak éjen át tart s azon különös sajátsággal bir, hogy míg más virágok bimbóinak kinyílása rendesen hosszabb időn át lassan-lassan megyen véghez, ennél a bimbóknak alig kell pár perez a nyiladozásra s egyszerre csak az ember szemeláttára csészealjnagyságú nyilt virággá pattannak ki.”

Kossuth célul tűzte ki, hogy a természettudományokban használatos fajneveket magyarosítja. Ezt a törekvését végül nem valósította meg.

Kossuth nevét viselő virágok

Kossuth nevét viseli a Portulaca grandiflora, amelyet a népnyev Kossuthcsillag-nak és Kossuthvirág-nak, a Xanthium spinosum, amelyet pedig Kossuthtövis-nek neveznek.

Természettudományi Közlöny 47 (1915) 1–2. pótfüzet. 1–26. p.