Kétnyári virágok

Virágágyunkban abban az időszakban pompáznak, amikor más növények még, vagy már nem díszlenek.

A kétnyári dísznövények két nyarat érnek meg. Az első évben magvaik kicsíráznak, a növények növekednek, esetleg bimbót fejlesztenek. A második évben virágot fejlesztenek, magot érlelnek majd elpusztulnak. Virágpompájuk kisebb, mint az egynyári dísznövényeké.

Kétnyári virágok magvetése

Néhány kétnyári virágpalánta ára nem túl borsos, mégis érdemes megfontolnunk az otthoni, magvetéssel történő szaporítást, főleg abban az esetben, ha nagyobb terület szeretnénk velük beültetni. Magvetésüket júliusban érdemes elkezdeni, így őszre már árvácskákkal tölthetjük meg virágágyunkat.

Válasszunk ki egy másfél méter széles területet. Ha kertünk talaja hagy némi kívánnivalót maga után, akkor komposzttal, virágfölddel javítsuk fel azt. A jó magágy porhanyós szerkezetű, jó vízáteresztő képességű és elegendő tápanyagot biztosít a fejlődő növények számára.

Mivel a kétnyári növények magva legtöbbször igen apró, ezért azokat szórva kell vetni úgy, hogy négyzetméterenként 1-2 g-ot használjunk fel belőle (pontos tájékoztatás a vetőmag csomagolásán található). A vetés után a magokra rostáljunk homokot vagy porhanyós földet. A kelésig lehetőleg naponta kétszer (reggel és este) öntözzük be a területet, hogy a talaj a magvak közelében ne száradjon ki. Az öntözést célszerű porlasztással végezni, így a talaj nem mosódik le a magokról.

A tűzdelést akkor kell elvégeznünk, amikor a magoncok elérik a 2-3 leveles nagyságot. Ha szeretnénk ismerőseinknek is adni a növényekből, akkor érdemes egyből kis cserepekbe, tejfölöspoharakba végezni a tűzdelést. Ha csak saját magunknak termesztünk, akkor egy kissé naposabb szabadföldi ágyba 10-12 cm sortávolságban 6-7 cm tőtávolságban helyezzük el a fejlődő növényeket.

A kétnyári virágokat szeptember végén, október elején ültethetjük ki. Az árvácska és a százszorszép már az ültetés évében virágozni fog, a többi kétnyári növény díszére a következő évig kell várnunk.

A kétnyári dísznövények amúgy sem népes csoportját tovább két részre osztják aszerint, hogy milyen hosszú a tenyészidejük. A rövid tenyészidejű kétnyári virágokat leginkább parkok beültetésére használják, míg a hosszú tenyészidejűeket elsősorban vágott virágként.

Rövid tenyészidejű kétnyári virágok

Árvácska (Viola x wittrockiana)

A legismertebb kétnyári virágunk, az árvácska 15-20 cm magasra nő meg. Európában és Közép-Ázsiában honos fajok keresztezésével állították elő ezeket a fehér, sárga, piros, lila vagy kék, egy- vagy kétszínű virágú növényeket. A kisebb virágúak korábban kezdik díszíteni kertünket, míg más fajták nagy virágaikkal kárpótolnak minket későbbi és kevesebb virágukért.

Bár virágai már ősszel megjelennek és az enyhébb téli napokon is díszítenek, igazi pompájában tavasszal csodálhatjuk meg e növényt. Az időjárástól függően május végéig ontja virágait. Kiültetésnél napfényes vagy félárnyékos helyre, egymástól 15×15 cm-re kell elhelyezni. Ha igazán pazar látványban szeretnénk tavasszal gyönyörködni, akkor az árvácskák közé ültessünk tulipánhagymákat is.

árvacskák

Százszorszép (Bellis perennis)

A vad százszorszép évelő, tőrózsás növény. A fészkes virágzat hosszú, levéltelen száron ül. A fészek közepén a sárga csöves virágok, szélén a fehér nyeles virágok találhatók. A százszorszép Európa mérsékelt övi területein őshonos. Egyszerű virágú alapfaja mindennapos látvány kertjeinkben, ahol sokak bánatára (mások örömére) a gyepünkben fedezhetjük fel. A nemesített fajták tőlevélrózsájából fehér, rózsaszín és piros telt virágok bújnak elő a tavasszal.

Az ültetési távolságot 18×18 cm-re tervezzük. Virágágyak félárnyékos részébe való. Magját fű közé is vethetjük. Szőnyegágyba szegélynek, temetőbe, erkélyládába, kőtartókba ültethetjük.

A magot augusztusban vessük, a palántákat fagymentes helyen, cserépben teleltessük. A ‘Ponponett’ nevű fajtát sarjról vagy tőosztással szaporíthatjuk.

apró százszorszép

apró százszorszép

Nefelejcs (Myosotis sylvatica)

Európa és Ázsia mérsékelt övi területeiről származó növény. Az alacsony, tömött kék virágú fajtái a leginkább elterjedtek. Áprilistól májusig virágzik.

Az Erdei nefelejcs (Myosotis sylvatica) apró levelű,  apró, fehér vagy sárga közepű,égszínkék virágú, de ismertek fehér vagy rózsaszín fajtái is. Április-májusban virágzik. Július végén, augusztus elején vessük nedves és árnyékos helyre. Később 15 cm-es tőtávolságra ültessük szét a palántákat. A hűvös és nedves élőhelyeket kedveli. Magról könnyen szaporodik.  Szőnyegnövényként a kék nefelejcset jól mutat fehér és rózsaszín tulipánok alatt.

A Kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla) Nyugat-Kaukázus erdeiben, hegyi rétjein honos, terjedő tövű, gömbölyded bokrot alkotó évelő. Április-májusban virágzik. Kis, csillag alakú, világoskék virágait bog virágzatot alkotnak.  Legjobban félárnyékos fekvésben, jó vízáteresztő, laza talajon fejlődik, a napos fekvést nem viseli.
nefelejcs ültetés

nefelejcs ültetés

Hosszú tenyészidejű kétnyári virágok

Sárga viola (Cheiranthus cheiri)

Régi magyar kertek jellegzetes növénye. Illatos, a sárga minden árnyalatában pompázó virágait április-májusban hozza. 25-80 cm magasra nő meg. Kissé deres, keskeny levelű, fásodó szárú. Árilis-májusban nyílnak végálló fürtökben álló, illatos, sárga árnyalatokban pompázó virágai, melyek lehetnek egyszerűek vagy teltek.

Kedveli  a sok napfényt. Mélyrétegű, laza, enyhén meszes talajon fejlődik a legjobban. Vízigénye közepes. Május végén-június elején vethetjük. Méretei miatt indokolt a 25 cm-es sor és tőtávolság megtartása. Erős teleken elfagyhat, ezért szeptemberben ültessük cserépbe és fagymentesen teleltessük.

Az egynyári szegfűk 0-50cm magas, merev szárú növények, levelei szálasak, szürkészöldek. A 30-40 cm-es szárakon 4-5 cm-es telt illatos virágok nyílnak. Fehér, rózsaszín, piros, bordó virágai május-júniusban díszítenek.

Cheiranthus cheiri

Cheiranthus cheiri

Szakállas szegfű (Dianthus barbarus)

Ez a Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származó dísznövény 25-80 cm magasságot ér el. Csak néhány elágazást fejleszt, amelyek végén ernyőszerűen helyezkednek el a virágai. Az arasznyi virágzatban fel sem tűnik, hogy egy-egy virág tulajdonképpen igen kicsi (1-1,5 cm).

Májustól júniusig virágzik. A szakállas szegfű virágai változatos színűek, cirmosak, a szirmai fogazottak. Az átültetést még bimbós állapotban is jól tűri. Júniusban szabadföldbe vehetjük.

Dianthus barbatus

Dianthus barbatus

Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

A legmagasabbra fejlődő kétnyárnyi növényünk a piros gyűszűvirág, ami elérheti 150 cm-es magasságot is. Virággyertyáit számtalan rózsaszín, bíborvörös, piros vagy fehér, harang alakú virág alkotja. Erős növekedésű, lazán elágazó. A levelei lándzsa alakúak, csipkés szélűek, enyhén szőrösek. A virágszár egyetlen nagy levélrózsából ered. A virágok 80-120 cm magas fürtökben nyílnak, harang alakú 3-4 cm-es kissé csüngő virágai fehérek, rózsaszínűek, belül piros pöttyözéssel. Júniustól hosszan virágzik.

Magassága miatt kiválóan alkalmas kerítések és falak melletti beültetésre. Gyepfelületekbe 3-4 növényt egy csoportba ültessük. Egy-egy gyűszűvirágnak 40×40 cm-es teret kell biztosítsunk. Május végén, júniusban vessük. Csírázásához fényt igényel.

Digitalis sp.

Digitalis sp.

Harangvirág (Campanula sp.)

Őszre nagy tő levélrózsát fejleszt, csak a második évben virágzik. Viszonylag nagy, ráncos levelei fodros szélűek. Hosszú száron több, kissé bókoló virágai maximum 80 cm hosszú száron fejlődnek.  Virágainak színe fehér, rózsaszín, kék, lila. Júniustól júliusig virágzik.

Nyirkos, jó vízelvezetésű talajba ültessük. Ültethetjük kerítés mellé,  sziklakertbe, illetve magasabb példányait önálló szoliterként , 40cm sor és tőtávolságban. Május- júniusban magvetéssel szaporíthatjuk. A palántát szeptemberben állandó helyre ültessük. közepesen vízigényes,  napfénykedvelő, tápanyag igényes. A virágzás előtti időszakban a kiegészítő tápanyag-utánpótlást meghálálja.

Campanula sp.

Campanula sp.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Faöntöző zsák banner

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!