A kert nyár végi sztárja a japán szellőrózsa

A nyár végi, kora őszi kertek nagy kihívása, hogy virágok nyíljanak benne. Ilyen virágok a nyár végén, ősszel virágzó japán szellőrózsák, amelyeknek jól jön a nappalok rövidülése, és a hűvös éjszakák.

Az ősszel virágzó szellőrózsák története a 17. századik nyúlik vissza. Kínából származik, de hamar meghonosodott Japánban is. A fotó a Tullni Kertekben készült, ahová kirándulást szerveztünk. Aktuális kirándulásunkról a Programok menüben tájékozódhatsz!

A japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. Japonica) a boglárkafélék családjába (Rannunculaceae) tartozó 70 virágos évelő egyike. A szellőrózsa (Anemone) nemzetségbe több virágos évelő tartozik. Egyesek tavasszal virágoznak, mint a csinos szellőrózs (A. blanda), mások nyár közepétől, nyár végén, ősszel.

A Royal Horticultural Society (Angol királyi kertészeti Társaság) 1850-ben keresztezte a Kínából származó Anemone hupehensis fajt a nepáli Anemone vitifolia fajjal. Így jött létre 1848-ban az Amenone x hybrida. A legnépszerűbb fehér virágú japán szellőrózsa Anemone ‘Honorine Jobert’ néven vált ismertté. Rózsaszín virágú szülőktől származik, természetes mutáció eredményeként. A franciaországi Verdunben szelektálták 1858-ban.

Az angol Perennial Plant Association (PPA – Évelő Növények Egyesület) a 2016-os év évelőjévé választotta. A kiválasztás oka, hogy igen tág klimatikus körülmények között tartható, igénytelen és ellenálló. A félárnyékot és az árnyékot is tűri. Könnyen szaporítható. Másik előnye, hogy bőven virágzik abban az időszakban, amikor lassan a nyár vége közeleg, és a kertben már alig mutatkoznak virágok, az őszi virágokra ugyanis még várni kell.

A szellőrózsák gyöktörzzsel terjednek, akár invazívvá is válhatnak. Szerencsére a gyökerek nem hatolnak mélyre, így a gyöktörzsből előtörő új hajtások könnyen kihúzhatók. Magasságuk akár a másfél métert is elérhetik. A virágtömeg gyenge szélben is szemet gyönyörködtetően ringatózik. A kerti fajták virágszíne hófehér, rózsaszín vagy lila. Ismertek féltelt és teltvirágú változatok is.

Meszes, jó vízgazdálkodású talajba valók. Félárnyékos vagy napsütéses helyen érzi jól magát, de elviseli az enyhe árnyékot is.

A japán szellőrózsa alkalmazása a kertben:

1. Virágágyások és évelőágyások: A japán szellőrózsa ideális választás a virágágyásokban, ahol jól társítható más évelőkkel, például díszfüvekkel, kerti tollbugával (Astilbe sp.) vagy árnyékliliomokkal (Hosta sp). Mutatós társai az ősszel virágzó pompás varjúhájnak ((Hylotelephium spectabile), poloskavésznek (Cimicifuga racemosa), vagy aranyvesszőnek (Solidago). Magas, kecses virágszárai és finom, színes virágai szép kontrasztot alkotnak a tömöttebb növényekkel.

Szellőrózsák évelőágyásban árnyékliliomokkal október elején.

1. Természetes hatású kertek: Ha természetes, lazább elrendezésű kertet szeretnél kialakítani, a szellőrózsa remekül illeszkedik a vadvirágos, erdőszerű vagy angolkert stílusú kertekbe. A növény szétterjedő habitusa és bájos virágai természetes, könnyed megjelenést biztosítanak.
2. Árnyékos területek: A japán szellőrózsa jól érzi magát a félárnyékos helyeken, például fák vagy cserjék alján, ahol más növények kevésbé boldogulnak. Különösen jól tűri az árnyékosabb részeket, de mérsékelt napsütés mellett is szépen fejlődik.
3. Őszi kertszín: A szellőrózsa egyik legnagyobb előnye, hogy akkor virágzik, amikor sok más növény már befejezte a szezonját. Az őszbe nyúló virágzása friss színeket hoz a kertbe, és meghosszabbítja a virágzó időszakot.
4. Cserjék mellé ültetve: Kiválóan kombinálható magasabb cserjékkel, mivel a japán szellőrózsa virágai kiemelkednek a cserjék lombja fölött, így érdekes rétegeket hoz létre a kertben.