Június közepén rajzanak a szentjánosbogarak az alcsúti arborétumban

Az alcsúti arborétum csodás parkja, impozáns fái és romjai mellett különleges élményt szolgáltat a kora tavaszi hóvirág mező vagy éppen a szentjánosbogarak rajzása.

Budapesttől 50 kilométerre, a szépséges Váli völgyben az Acsai- és a Váli – vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól néhány száz méterre fekszik az Alcsútdoboz-i, a köznyelvben egyszerűen Alcsúti Arborétum, amelynek alapjait a habsburg József nádor főherceg teremtette meg.

A főherceg II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő 7. fiaként látta meg a napvilágot. Az 1796-os pozsonyi országgyűlésen választották meg Magyarország nádorává. Alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre. Ő volt az egyetlen a Habsburg dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt az, aki korlátozott eszközeivel az ország és nemzet érdekének szentelte életét!

A családnak otthont adó klasszicista kastélyt, amelybe a család 1827-ben költözött be, Pollack Mihály tervezte. Az U alakú épületegyüttest, belső udvart vette körbe. Idővel a kastélyt kibővítették. Ekkor történt, hogy a kastélyhoz kapcsolódó gazdasági épületeknél található istállót kápolnává alakította Storno Ferenc építész neoromán stílusban. A 20. században a kastélynak több mint 200 szobája volt, pazar berendezéssel. Helyt kapott itt még egy fegyvergyűjtemény is.

A második világháborúban megsérült, egyes szemtanúk szerint hetekig égett. Berendezését széthordták. A negyvenes évek végére már a tetőszerkezet is odalett. Az ötvenes évekre a köveket elvitték, feltehetően építkezésekhez használták fel. A későbbi restauráláshoz kiindulási alapot képezett a kápolna megmaradt homlokzata, a timpanon a megmaradt címerrel. A fotón a kápolna részlete látható.

A nádor a kastély körül gyönyörű parkot létesített. Toszt Károly császári kertész három fiának irányításával alakították ki 1825-tól folyamatosan. Őket váltotta 1844-ben Fuchs Emil. Külön ki kell emelnünk az itt ültetett fehérakácokat. A fehérakác Észak-Amerikában honos és Magyarországra az 1700-as években hozták, mint főúri kertek díszfáját. Az ide ültetett fák közül ma is látható egy 500 cm átmérőjű példány. Régi szokást követve a családi események alkalmával a kastély lakói fákat ültetettek, így keletkezett az István-halom, a Hermina sziget vagy a Mariska berek.

nagy platán

Nagy platán

József nádor nevéhez kötődik a platánfák honosítása. Platánkultusza az egész országra hatással volt. Egyre több helyen ültették a fákat országszerte. Ő honosította meg az Olaszországból behozott keleti platánt. A mai Városliget platánjai szintén Alcsútról származnak.

A nádor halála után fia, József főherceg 1867-ben kezdte meg a kert átépítését az akkor divatos romantikus irányzatnak megfelelően, Jámbor Vilmost főkertész segítségével. Több növényt telepítettek be, sétautakat építettek, mesterséges tavat szigetekkel, hidakkal. Ekkor építették ide többek közt az első magyarországi vasbeton szerkezetű építményt, a lovardát is. 1871-72-ben Ybl Miklós tervei szerint épült meg a hatalmas, 56 m hosszú pálmaház; és szintén az ő közreműködésével jött létre az állatkerti épületegyüttes és a medveház. Az 1876-os csatornázást követően sok új fajt telepítettek a kertbe, főleg tűlevelűeket. 320 új növényfajt honosítottak meg, megteremtve ezzel a dísznövénykertészet alapjait. Megfordult Alcsúton Jókai Mór és Vajda János is, aki egy évig gazdasági gyakornokként tevékenykedett itt.

óriás tuják

Óriás tuják

A kastély parkja ma több mint 40 hektáros. 540 cserje- és fafaja közt legismertebbek a Klotild sziget mocsári ciprusai, a tölgy- és fenyő gyűjtemény, japánakácok, vasfák. Leghíresebb példányok a zuhatagos bükk óriás, és az óriástuja. A Máriavölgyi úton láthatjuk az ország legszebb kettős platánsorát.

A szentjánosbogár csillagos éggé változtatja az arborétumot

Az alcsúti Arborétum egyik legkülönlegesebb látványossága a kéthektáros hóvirágmező virágba borulása. Szentivánéj környékén pedig megcsodálható a szentjánosbogár tánc, a Szentjánosbogarak rajzás, esti vezetéssel, amely a csillagos eget hozza földközelbe.

A szentjánosbogár fényjelzésének kommunikációs szerepe van, a nőstények így jelzik hollétüket a hímek számára. A világítás a fajra jellemző. Minden faj más-más kódrendszert használ, a villogás szaggatottsága, hossza faji bélyeg. – írja a termeszettar.hu. A világítást egy a luciferin nevű anyag okozza. Az oxigén a bogár légzőrendszerében lévő légcsöveken jut a fénysejtekhez, és “működésbe hozza” azokat, ám nyugalmi állapotban, – ha nem jut oda elég oxigén – a „rendszer” kikapcsol. A fényerősség növelése érdekében a világító sejtek ráadásul egy zsírsejtekkel körülvett rétegben vannak, s ezek, apró fényszóróként működnek.

világító szentjánosbogár

De nem csak a kifejlett bogarak világítanak, hanem a növendékek is. Ők ezt a tulajdonságukat a ragadozók elijesztésére használják.  Jó, ha tudod, hogy a lárvák kedvenc csemegéje a csiga! Rövidke, a párosodásig tartó felnőtt életükben azonban már csak nektárt nyalogatnak, és kevéske vizet vesznek magukhoz. 2015-ben, amit az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánított, a Magyar Rovartani Intézet az év rovarának választotta.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!