Hungarikum-e az akác?

Az akác igen hasznos fánk, de ne hagyd, hogy elkanászodjon, tartsd kordában! 2014-ben a hungarikumok között kapott helyet.

Hogyan került az akác Magyarországra?

A pillangósvirágúak családjába (Leguminosae) tartozó akác (Robinia pseudoacacia) észak-amerikai eredetű, és a 17. században került Európába. Magyarországra a történeti adatok szerint, valószínűleg német közvetítéssel, 1710-1720 között juthatott el. Telepítését Mária Terézia eredetileg katonai célokból kezdeményezte, legelőször a Bánságban, majd Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész és népművelő támogatta az akác telepítését fájának és mézének kedvező tulajdonságai, illetve a termőhelye iránti igénytelensége miatt.

Először a 20-as évek, majd az ötvenes évek nagyarányú fásítási akciója keretében a gyors fejlődésű akáccal történő alföldi homokterületek megkötésé nem volt egyértelműen jó ötlet. Ahol gazdasági céllal telepítettek akácost, és kordában tartják a szaporodását, ott nincs probléma. Az elhanyagolt területeken azonban korlátlanul burjánzik.

Az akác haszna

Agresszív vegetatív felújulása (gyökér- és tuskósarjak) miatt országszerte elterjedt, és érzelmileg is kötődünk hozzá. Igazi magyar fa vált belőle, népdalok, versek gyakori szereplője.

Az akác kiválóan alkalmas sorfának, jól bírja akár a barbár visszametszést is. A gömbakác nem igényel metszést. A kilógó hajtásokat azonban vissza lehet vágni. Sokan az akácot csonkolják, és így hoznak létre gömbakácot. Ezt viszont folyamatosan metszeni kell.

Az akác fája szívós és ellenálló is. Kivételes tulajdonsága a rendkívüli vízállóság. Ezért például ablakládának is kiváló. Ellenállnak a hőingadozásnak, a napsugárzásnak is. Kerti bútorként a trópusi fából készült termékekhez hasonlóan merevek, kopásállók, felületkezelés nélkül is több tíz évig szabadban tarthatók. Ellenállnak a korhadásnak, szuvasodásnak, gombásodásnak és a nagyobb grill-partiknak is. Akácoszlop alkalmazható az ehető gombák termesztése során támberendezésként, ami a fűszerként használt gombáknak különleges aromát ad. Emelt ágyás elkészítéséhez is remekül alkalmazható. Használhatod karónak, kerítésnek.

Természetesen édeskés illatos csemege a frissen szedett, bundázott akácvirág.

Illatos, nyugtató, szépítő fürdőt akár magunk is készíthetünk frissen szedett vagy szárított akácvirág felhasználásával. A szárított virág (Robiniae pseudacaciae /=acaciae/ flos) fő hatóanyagai a flavonoidok és az illóolaj. A friss virágot nyílásában szedjük, majd a virágokat lefejtjük a fürtökről, és vékony rétegben kiterítve szárítjuk. Főbb hatások: enyhe görcsoldó és vizelethajtó. Ajánlott napi adagja: 6 gramm. Felhasználás: a virágdrogot vizelethajtó-, köhögéscsillapító- és gyomorteák alkotórészeként.
Szárított akácvirágból készült tea: 1 tk./2 dl víz
A likőriparban a virágokból készült kivonatot édes típusú likőrök ízkiegészítőjeként alkalmazzák.

Májusban a virágzó akácfák illata betölti a levegőt. A virág remek mézelő. A magyarországi akácméz igazi hungarikum. Harmonikus, lágy ízű és kevésbé savas, akácvirág illatú. Területtől függően csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjed a színárnyalata. Lehet akár zöldes beütésű is. Jelentős gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony. Kevés virágport tartalmaz. Jó fertőtlenítő. Köhögés ellen ajánlott. Gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok oldására is alkalmas.

Hátrányok

Előnyéből hátránnyá válhat, hogy rendkívül jól sarjad, így invazívvá válhat, ha a sarjat nem távolítják el. . Az összefüggő akácosok az őshonos erdők által létrehozott ökológiai egyensúlyt megbontva sok talajlakó állatot, mikróbát és talajlakó gombát szorított ki, míg a gyökerének nitrogénkötő baktériumai által megnövekedett talaj nitrogén tartalma a nitrofil gyomok elszaporodásának kedvezett.

Az akácosok az idő múlásával, évtizedek távlatában egyre csökkenő növekedési erélyt mutatnak, száraz termőhelyen, leromlott talajon kiritkulnak, amely végül a kitermelésükhöz vezet, kizsigerelt területet hagyva maguk után. A megbolygatott helyeken gyorsan megjelennek a gyomok. Mindebből arra lehet következtetni, hogy éppen a homokterületek kell az akácot a hazai fajok javára visszaszorítani.

Az éghajlat változásával a szárazzá váló homoki erdőssztyepp-tölgyesek területére benyomul a fényigényes akác, ami gyéríti a lombkorona szint alatt élő növények fajgazdagságát. A fás növényfajok közül csak a fekete bodza és a behozott kései meggy, a nyugati ostorfa, az alásfa képes az akácos cserjeszintjében megélni. A fásítási programban soha részt nem vett területeken előtör az akác, és kiszorul az eddig jellemző bükk és tölgy.

Következtetések

Valójában nem a több hasznú akácosok irtása a cél, hanem a nem megfelelő helyen lévők tovább terjedésének megakadályozása. Több évtized távlatából át kell értékelni a telepítés gazdaságosságának szempontjait. Telepítését leginkább parlagon hagyott területeken kellene engedélyezni. Ugyanakkor a több gondozást igénylőhonos fafajok telepítését kívánatos támogatni, amelynek biológiai, ökológiai értékén túl szociális és foglalkoztatottsági jelentősége is van. Kordában tartva, kertekbe, parkokba, út mellé ültetve azonban ezek a negatívumok nem érvényesülnek.

Méhészeti szempontból nyilván szükséges az akácméz, de legalább annyira jelentős őshonos fáink nektárja (hárs, juhar, berkenye) és a gyógynövények (szurokfű, menta, levendula stb.) között számon tartott cserjék megmaradása, szintén fontos szempont, számba véve, hogy ezek is különleges nektárral szolgának. Nem feledkezhetünk meg a jó mézelő réti növényekről sem (pl. kakukkfű, zsálya, bakfű). Őshonos méheink pedig nem fogyasztják az akácnektárt, viszont ők végzik fontos takarmánynövényeink pl. lucerna beporzását.