Citromfa

Képzeld el, hogy a saját termésű citromodba harapsz. Mindjárt összefut a nyál a szádban. Ugye nem is olyan savanyú!

Történelem

A citrom egyes elképzelések szerint Kínából, mások szerint Észak-Nyugat Indiából származik. Bár pontos eredetét nem ismerjük, az biztos, hogy i.e. 3000 évvel a perzsák és a médek már termesztették. Irakban és Egyiptomban i.sz. 700 körül kezdték termeszteni. Arab kereskedőknek köszönhető, hogy Perzsiából gyorsan átkerült Európába is. Dél-Itáliába i.sz. 200-ban került. 1000-1150 között az egész mediterrán régióban elterjedt. Termesztését tehát mintegy ezer éve kezdték meg az öreg kontinens lakói. Kolumbusz 1493-ban, második útja során vitte a gyümölcsöt a tengerentúlra. A citrom ma ismert fajtái csak a XVI-XVII. században jelentek meg, magas színvonalú nemesítés eredményeképpen.

Leírás

A citromfa (Citrus lemon, Rutaceae) 3-6 m magasra megnövő fa. Átellenesen álló sima, fényes levelei fiatal korban vörösesek, majd mélyzöldek a hajtáscsúcsok felé, és lejjebb világosabbak. A vöröses virágrügyekből fehér, leggyakrabban ötszirmú, illatos virágok fejlődnek. A virágok egyesével vagy többesével jelennek meg a virágzati tengelyen. A citrom termése kissé tojás alakú, és többnyire csúcsban végződik. Az érett citrom sárga színű és savanyú ízű gyümölcs. Héja: fajtától függően vékony vagy vastag, tárolástól függően zöld vagy sárga, számos olajmiriggyel a külső héjon, és a belső rész vastag, fehér bőrén. Gyümölcshús: halványsárga, 7 – 10 szegmensből áll, tojás formájú magokkal, lédústól bőséges létartalomig.

Környezeti igény

Teleltetéséhez 5-10 fokra van szükség, minimális öntözés mellet. A citrom hidegre jóval érzékenyebb, mint a narancs. – 4-5 fokon leveleit lehullajtja. – 6 fokon a fás részek maradandó károsodást szenvednek. Bár nedves klímán is fejlődik, a gyümölcs tárolhatósága csökken, minősége romlik. A silány, száraz talajt is tolerálja. Gyengén savanyú, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik a legjobban.

Konténerben

Hazai klímán, gyümölcstermő növényként konténerben termeszthető. A frissen vásárolt citromfát ültessük 25 cm átmérőjű edénybe. Legalkalmasabb a vízelvezetővel ellátott műanyag cserép. Könnyű, tartós, és átültetéskor a gyökérlabda könnyen kiüthető belőle. További drénnyílásokat létrehozva, bizton elkerülhetjük a víz pangását.

Citrusföldet, könnyű, jó szerkezetű, B típusú virágföldet  használjunk. A talajt perlit hozzákeverésével tovább könnyíthetjük. Kerti talajt sose használjunk, csak minősített virágföldet. A felső gyökerek a talajfelszínhez közel essenek. Nyomkodjuk le a talajt a gyökérlabda körül. Rögzítsük karóhoz. 2-3 évenként ültessük át a növényt. Meszes talajt savanyítani kell pl. citromsavas beöntözéssel (5 liter vízhez1 mokkáskanál citromsav). Könnyen vashiány léphet fel (az új hajtások kivilágosodnak.). Ha a levélerek mentén zöld marad, magnéziumhiánnyal van dolgunk.  jól lehet hasznosítani a kelátkötésben lévő vas és magnézium lombtrágyát. A tavasszal adott Osmocote teljesen kielégíti az igényeit.

Alapos beöntözés után tegyük déli, nyugati kitettségű, napos helyre. A huzatot kerüljük. Ha a szobából a kertbe, teraszra visszük, fokozatosan szoktassuk az erősebb napfényhez. Öntözzünk rendszeresen. Sose hagyjuk kiszáradni a talajt. A megfelelő páratartalmat vízpermetezéssel biztosíthatjuk. A konténert kavicságyra is állíthatjuk, amelyet rendszeresen öntözünk.

A virágok beporzását mi is segíthetjük, finom ecsettel vihetjük a virágport a bibére. Így valószínűleg a termésben is gyönyörködhetünk.

Rovarkártevők, tetvek, pajzstetvek ellen úgy védekezhetünk, ha a fertőzött területet alkoholos vattával megtisztítjuk. Használhatsz Mospilant nedvesítő anyaggal. A lúgos hatású szappanok nem jók, a levelek nem szeretik. Használhatsz fehér olajakat (pl. paraffinolaj), ezek jól használhatók a pajzstetvek ellen.

A felnyurgult vesszőket október elején vissza lehet vágni, mások szerint egész szezonban lehet metszeni. 2-3 évente átültethető, ha ilyenkor gyökérmetszésre is sor kerül, akkor, a koronát is vissza kell szorítani. Dugványozással szaporíthatod. Oltás, szemzés tavasszal aktuális.

Teleltetés

Ha az éjszakai hőmérséklet a fagyponthoz közelít, akkor vigyük őket zárt hűvös, de világos, jól szellőző helyre. Az alacsony hőmérséklet fontosabb, így nem kíván kiegészítő megvilágítást.  Amíg a nappali hőmérséklet nem ígér hideget, csak esetleg éjjel fagy, addig elég a fedett hely. A hideg beállta előtt mérsékelten öntözzünk, így a csökkenő hőmérséklet és a rövidülő nappalok hatására lassan nyugalomba vonul. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig lassan beérnek. Télen az öntözést csökkentsük a minimálisra, de ha a levelek kanalasodnak, öntözni kell. Így jól bírja sötétet is (pince). Ne műtrágyázzunk, ne tápoldatozzunk!

A dugványok melegebb helyen, hűvös szobában is teleltethetők, öntözni is gyakrabban kell őket, azonban hagyni kell, hogy a fölösleges víz akadálytalanul kifolyjon a cserép alján, ne álljon alatta a víz.

Melegbe tilos teleltetni, hacsak nem akarsz kísérletezni, vagy megmarad, vagy nem alapon. Egyenletes hőmérsékleten, fűtőtesttől távol, rendszeresen öntözve esetleg megmarad, de vízhajtásokat fog hozni. Tavasszal az első erősebb napsugarak hatására a szabadba kihelyezett növényen ezek a gyenge hajtások megperzselődnek. Természetesen így a nyári fejlődés is gyengébb lesz. Lehetőleg tehát kerüljük a meleg teleltetést.