Bő termés és nagy üzleti lehetőség a zöldségoltás hátterében

Nem beszélünk zöldségeket! A zöldségek oltása a bő termés titka. Bár munka- és szakértelem igényes, megéri a fáradságot.

A zöldségoltás olyan régi-új technológia, amelyet világszerte alkalmaznak a zöldségtermesztésben, a talajból fertőző betegségek, talajból támadó kártevők, a különböző stresszhatások leküzdésére, a növekedési erély fokozására, és végső soron a termés minőségének és mennyiségének fokozására. Manapság sikerrel alkalmazzák többek közt ott, ahol kicsi a férőhely, nincs lehetőség a vetésforgó beállítására, vagy éppen a talajfertőtlenítésre.

oltott- és nem oltott paradicsom

Bal oldalon nem oltott, jobbra két ágra nevelt oltott paradicsom.

Európa mediterrán régióiban például oltott paradicsomot, padlizsánt, uborkát vagy dinnyét termesztenek. A hidroponika területén már bevett gyakorlat a növény fejlődésének és termőképességének fokozására. Fóliasátras termesztésben heirloom fajtákra oltják az új, sebezhetőbb fajtákat, hogy a talajból támadó betegségeket le tudják győzni, tudják enyhíteni a szárazság, a magas vagy túl alacsony hőmérséklet, magas sótartalom stb. okozta stresszhatásokat.

A legrégebbi beszámolók a zöldségoltásról Kínából származnak (i.sz. 500), ahol sütőtök többszörös egymásra oltásával produkáltak nagy, mélyre hatoló gyökérzettel rendelkező, bőtermő egyedeket. Azonban két különböző faj, vagy változat összeoltásából származó „nemesített fajtát” az 1900-as években állítottak elő először. Koshiro Tateishi 1927-ben úgy említi a zöldségoltást, mint forradalmi technológiát, amelyet érdemes széles körben alkalmazni. Arról is beszámolt, hogy Ukichi Takenaka (Hjógo, Japán) sikerrel oltott tökre görögdinnyét, és az így nyert növény ellenállt a fuzáriumos fertőzésnek.

oltott paradicsom palanták

Szilikon oltóklipsszel ellátott paradicsom palánták

Európában először 1947-ben a hollandok az uborka oltását mutatták be a termesztők számára. 1962-ben megjelentek az első kereskedelmi forgalomban termesztett oltott paradicsomok is, de igazából az 1990-es évek után nőtt meg jelentősen Európa szerte a burgonyafélék és a kabakosok oltása, jegyzi meg Kappel Noémi (Agrofórum Online). Ma már kizárólag ezzel a technológiával termesztenek Japánban görögdinnyét, de igen elterjedt Európa mediterrán régióiban is, ahol paradicsom, padlizsán, paprika, uborka és dinnye termesztésben alkalmazzák.

A zöldség oltásának alapja ugyanaz, mint a gyümölcsfáké vagy a dísznövényeké, az alany és a nemes különböző genetikai állományból eredő előnyös tulajdonságait kombinálják össze. Ha a két genotípus (alany és oltvány) összeférnek, edénynyalábjaik a vágási felületnél összeforrnak, így a víz és a tápanyag áramlásának nincs akadálya. A forradás folyamata, majd a forradást követően a palántákat felkészítése az átültetésre, kiültetésre, csak kontrollált körülmények között (megvilágítás, vízellátás, hőmérséklet stb. igényekhez igazodó biztosítása) zökkenőmentes, ami odafigyelést, szakértelmet kíván.

oltott paradicsom palánták nevelése

Oltott paradicsom palánták nevelése ellenőrzött körülmények között.

Mindez a zöldségpalánták árában is megmutatkozik, viszont a későbbiek folyamán csökkennek a növényvédelmi problémák, kevesebbet kell fordítani a növényvédelemre,nő a szárazságtűrés, nő a termésmennyiség, javul a termésminőség, jellemző a koraiság, nagyméretű termések, bő terméshozam, mindennek eredőjeként az oltott zöldségek termelése gazdaságossá válik. Nálunk is kaphatóak oltott zöldségpalánták a kertészetekben, mindennek tükrében termesztésüket  érdemes házikertben is megpróbálni.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!