Az év fája 2015.

idős tölgyAz Országos Erdészeti Egyesület közlése szerint a kocsányos tölgyet 2015-ben az év fájának választották. Ismerjük meg Magyarország egyik legimpozánsabb fafaját. A kiadott sajtóanyag itt olvasható.

A kocsánytalan tölgy könnyen nevelhető díszfa. Nincs szerencsésebb kerttulajdonos, mint akinek néhány esetleg idősebb tölgyre épül növénygyűjteménye! Íja a Dr. Debreczy Zsolt – Dr. Rácz István szerzőpáros A hazai tölgyek című cikkében. Ismerjük meg közelebbről.

Tölgy nemzetség

A bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó tölgy (Quercus) nemzetségbe örökzöld (Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok) vagy lombhullató fák, cserjék tartoznak mintegy ötszáz fajjal. Közalapos (monopodiális) elágazású, azaz az oldalágaknak egyetlen közös alapja van. Jellegzetes levelei széles karéjokkal tagoltak, szabálytalan erezetűek. További jellegzetességük a másod- vagy János-napi hajtások. Azaz a vegetációs vagy növekedési időszakban, csapadékos időjárás esetén a tölgyfák hajtásai másodszor is növekedésnek indulhatnak. A júniusban megjelenő János-napi hajtások a tavaszihoz hasonló méretűek is lehetnek. Jellemző az is, hogy a virágzatok az előző év nyarán már megjelennek. De csak a következő év tavaszán indulnak fejlődésnek. A tölgyek egylaki növények. A porzós virágok barkában állnak, a termős virágok magányosak vagy csomókban állnak, rügyszerűek. Makktermésüket kupacs veszi körül. A tölgymakk sok erdei állat eledele, régen igen kívánatos takarmány volt, ma is sok takarmány részét képezi, és az ehető vadnövények fogyasztói is kedvelik. A Néprajzi lexikon tanúsága szerint eleink a Szilágyságban a megőrölt tölgymakkot kukoricaliszttel összekeverve lepénykenyér sütéséhez használták. A tölgymakk lisztjének keserű ízét forró vízzel kilúgozták. Ázsiában 148 faj, Amerikában 142 faj, Európában 20–24 faj él.

Magyarországi tölgyesek

A nemes tölgyek alkotta erdőállomány Magyarországon megközelíti a 21%-ot. Magyarországon 7 faj honos: kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata), erdélyi kocsánytalan tölgy(Quercus polycarpa), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis), muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa), pelyhes tölgy, szöszös tölgy, magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica), cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris), Turner (Quercus turneri) (wikipeda).

Legelterjedtebb a hosszú kocsányon termő, rövid levélnyelű, csaknem ülő levelű kocsányos tölgy (Quercus robur) és a csaknem ülő termésű, de hosszabb, 1-1,5 cm hosszú levélnyelű kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Előbbi elsősorban síkvidéki, míg utóbbi hegyvidéki fa. A nálunk erdőalkotó gyertyános-kocsánytalan tölgyesek a bükkösöknél valamivel szárazabb termőhelyeken fordulnak elő.

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur L.) Magyarország erdeinek 9-10 százalékát borító domináns, őshonos fafaja. A jó termőhelyen álló kocsányos tölgyesek a legértékesebbek.

Quercus robur Fastigiata

20 éves Quercus robur Fastigiata ültetvény.
Fotó: www.vf-pflanzen.de

A kocsányos tölgy impozáns méretű, gyakran eléri a a 40, sőt az 50 m-es magasságot is. Több száz évig él. Általában 80-100 évig tartjuk fenn. Földig boruló hatalmas, boltozatos koronája rendkívül mutatós. Mélyre húzódó karógyökerei 18-20 m mélyre is lehatolnak a talajba, így száraz időben is hasznosítani tudják a talaj vízkészletét. Virágai a tölgyek közül a legkorábban nyílnak. Porzós barkái sárgás-zöldek. A nővirágok különböző hosszúságú, közös kocsány oldalán és csúcsán 3-5-ösével állnak. Termése hosszú kocsányon lógó, pikkelyes, rücskös kupacsban ülő, okkersárga makk. Szabad állásban már 20, zárt állásban 50-60 év után terem. Fája különösen értékes.

Könnyen kereszteződik a többi tölggyel. Jelentős a kései fagyokat is jól tűrő későn fakadó tölgy (Quercus robur subsp. tardissima). Fagyveszélyes helyekre való. Értékes fájú a szlavontölgy (Quercus robur subsp. slavonica), melynek törzse egyenes, a csúcsig követhető. Oszlopos koronájú fajtája, a tornyos tölgy vagy piramistölgy (Quercus robur subsp. fastigiata) már az 1800-as évek közepétől ismert. 05-20 méter magas, koronája karcsú, ágai mereven felfelé törnek. Levele tojásdad, sötétzöld színű. Termése 5-10 cm-es kocsányon apró makk. Útfásításra is használják. (Fák és cserjék jegyzet)

Kocsányos tölgy kertészeti értéke

A tölgyfát az idő teszi jellegzetes tölggyé. Hosszú életű, és az idő múlásával egyre szebb lesz. Egzotikus növények szép háttere. Átvezeti a kertet a természetes tájba. Jótékony árnyékot ad.

A zsennyei park igazi értékei a Rába ártér maradvány kocsányos tölgyei, melyek 200 év körüliek. Itt található az ország legnagyobb élő tölgyfája, törzskerülete 10,2 m, magassága 23 m. Egészségi állapota rossz, csupán néhány ága él. A fa képe díszíti a Pro Natura emlékérmet. onp.nemzetipark.gov.hu (A fa már elpusztult! – a szerk.)

A kocsánytalan tölgy könnyen nevelhető díszfa. Kiskertbe nem való! Napos fekvésbe, mély termőrétegű, tápanyagdús talajba ültessük. Közepes vízigényű, fiatal korban és tartós szárazság esetén rendszeres öntözést igényel. A mozgóvizet leviseli, ártérbe is ültethető. Hazánkban a legtöbb problémát a levéltetvek, a cser filoxéra, valamint a lisztharmat okozhatja.

Cikk ajánló: Vörös tölgy

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!