Ánizs

A tél aromáiból elhagyhatatlan, no és a téli süteményekből is. Bár egyesek éppen azért nem kedvelik az ánizsos süteményeket, mert a köhögéscsillapító ízére emlékezteti őket. Ugyanis az ánizs nem csak illatos, emésztésserkentő fűszer, hanem hurutoldó is. Az ánizs az őszi és téli időszak igen sokoldalú gyógy- és fűszernövénye.

Az ánizs (Pimpinella anisum) a ernyősök (Apiaceae) családjába, a zellerfélék alcsaládjába (Apioideae) tartozik. Az ánizs (Pimpinella) nemzetség az ernyősök családjának legnépesebb tagja, 170-180 faja ismert. Egynyáriak, kétnyáriak és évelők is találhatók közöttük. Az ánizs közeli rokona a zeller, a sárgarépa és a petrezselyem. Rokona a világszerte használt fűszernövények közül a koriander , a kömény, a hasznos földitömjén, és a kapor. Neve a latin anisum szóból eredeztethető.

Az ánizs egynyári, lágyszárú, 50-70 cm magas növény. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos. Törökország, Spanyolország és Egyiptom az ánizsmag legfőbb termelői. Ezek közül a nagyobb méretű, ízesebb spanyol ánizsmag számít a legjobbnak, amely mára már szinte az egész világon elterjedt. Hazánkban is termesztik, bár meglehetősen igényes növény, ezért kiskertekben nagyon ritkán marad meg. Összetett levelei szórt állásúak, a levélszél fogazott. Alsó levelei szíves-kerekdedek, a középsők szeldeltek, míg a felsők sallangosak. A Az alsó levelek levélrózsában állnak, a középsők rövid nyelűek, míg a felsők száron ülők. Júliusban nyíló, apró, sárgásfehér virágai laza, összetett ernyővirágzatot képeznek. Elsősorban ánizsmag nevű terméséért termesztik, Szürkésbarna színű, tojásdad alakú 3,5-5 mm hosszú ikerkaszat termése (Anisi fructus) a fűszer, melyen gyakran a kocsány rész is megtalálható. A magja március végén, április elején vethető 30 cm sortávolságra. 50-70 cm magasra nő meg, Anisi fructus néven magja, Anisi aetheroleum néven a magból kivont olaja szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Magyar fajta a Pimpinella anisum L. Budakalászi. Jellemzői: magas illólaj-tartalom, magas hozam.

Nedvességet és melegkedvelő, tápanyag igényes. Az ország déli részén, kizárólag jó minőségű csernozjom talajban termeszthető. Március végén, április elején vethetjük, 25-30 cm sortávolságra és 2-3 cm mélyen. Míg csírázáskor, szárba induláskor és és virágzás előtt vízigényes, addig addig a terméskötődés és termésérés idején meleg és száraz időjárást kíván. A gyomtalanítás folyamatos feladat. Betegségei közül kiemelkedik a koriandert, répát is pusztító bakteriózis. Réz tartalmú szerekkel védekezhetünk ellene. A szárait a virágzat barnulásakor kell levágni, összekötni és árnyékos, fedett helyen utóérlelni. ideje augusztus vége-szeptember eleje. A termésgyűjtés után a világoszöld színű, sarló alakú magokat kicsépelik, majd a levegőn megszárítják.

Az ánizs aroma komponensei és gyógyhatásai

Az ánizsmag íze az édesgyökérére emlékeztet, de nincs vele rokonságban. 3%-ban tartalmaz illóolajat. Aromáját leginkább az olaj anetol tartamának köszönheti (90%), amely fitoösztrogén, ösztrogén jellegű hatással. További aromakomponensek: ánizsalkohol, ánizsaldehid stb. Jellegzetesen édesgyökér ízét és illatát ánizsaldehid tartalmának köszönheti. Az ánizstermések illóolajat, fehérjét és cukrot is tartalmaznak.

Már az ókorban az egyiptomiak is ismerték, és használták gyógy- és fűszernövényként. Rómában, az első század idején használták egy népszerű fűszeres süteményben, melyet babérlevélben sütöttek. Úgy tartották, hogy ez megvéd a gyomorrontástól, az emésztési zavaroktól. Az idősebb Plinius azt állította, hogyha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól. 1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Nagyon népszerű ízesítő az angoloknál is. IV. György király ruháit annakidején ánizsmaggal illatosították. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie.

Mára rendkívül sokféle gyógyhatása ismert: jó hatással van az emésztőrendszerre, javítja az étvágyat, használható simaizom görcsoldóként, szélhajtóként, de köptetőként is, emellett tisztítja a vért, erősíti az idegeket. Kellemes aromája miatt gyakran ízjavítóként adják egyes gyógykészítményekhez. A magolaj fenilpropanoid tartalmának köszönhetően erőteljes baktérium- és gombaellenes hatását fertőzések előidézte bőrbántalmak és szájüregi folyamatok kezelésénél használják, részben kenőcsök, részben ecsetelő- vagy öblögetőszerek formájában. Rovarölő hatású.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás