A kávé

Fizetek főúr, Volt egy feketém! Énekelhetnénk tovább Seress Rezső sanzonját, ha tudnánk a szöveget, és járhatnánk a megújult kávéházakba, ha megengedhetnénk magunknak. De íme egy jobb ötlet! Vegyünk magunknak egy formás kávécserjét valamelyik nagy kertészeti árudában, és kísérletezzünk házi kávétermesztéssel. Hátha olcsóbban kijövünk. Arról nem beszélve, hogy a kávé szobanövényként mutatós lombú, virágai elegánsak, és termése egzotikus. Ha még erre sem futja, és kísérletezgetni sem akarunk, el lehet olvasni ezt a cikket ahol sok érdekesség található a kávéval kapcsolatban.

feketekávé

A kávé, mint szobanövény

A szép, fényes-zöld lombozat, a fehér színű virágok, a cseresznyéhez hasonló piros termések egzotikus szobanövényt varázsolnak a kávécserjéből. A buzérfélék (Rubiacaeae) családjába tartozó Coffea arabica kávécserjét nagyobb kertészetekben lehet kapni. Ha a trópusokon járunk, és lehetőségünk van kávéültetvényt látogatni, csenjünk el néhány friss hajtást, és ha a növény kibírja, a levágott fiatal hajtások cserépbe dugva megerednek. De meg is kímélhetjük magunkat az ilyen hercehurcától, és elorozhatjuk a friss hajtást egy hazai botanikuskert üvegházából is. Ennél még egyszerűbb, ha egy ismerősnél találunk hajtásdugványnak valót, és még kevésbé komplikált, ha saját kedvencünket szaporítjuk tovább. Télen hűvösebb (12-15 fok), ám világos helyen, nyáron a kertben is tartható. Nyáron félárnyékos helyre kell tenni. A nap perzselő hatásától óvni kell. Mielőtt kikerül a kertbe, ültessük át, és tápoldatozzuk. Rendszeresen öntözzük, sőt a leveleit is permetezhetjük a nyári kánikulában. A magról ültetett kávé a 4.-5. évben fordul termőre. A piros, ragadós burokból a kávészemeket kiszedhetjük, és nekiláthatunk a házi kávékészítésnek. Utálja a hőmérséklet ingadozást, és a huzatot. Minden stresszhatásra, túlöntözés, kiszáradás, hőingadozás stb. levélhulással válaszol.

Szeretne otthon kávét szüretelni? A lakásban tíz év alatt akár plafonig érő kávéfát is nevelhet. Egy csikszeredai hobbikertész még kávépörköléssel is kísérletezik a Csíki Hírlap szerint: „A magot meg kell szárítani, gyakran megfordítjuk, hogy egyenletesen száradjon, majd újra el lehet ültetni. A szárítás után meg is pergelhetjük, mint a zöld kávét, aztán következhet az őrlés. Persze, nem lesz nagy mennyiségű kávé, az érdekesség kedvéért érdemes kipróbálni.”

kávélomb

Kávétermesztés

A kávé igazi zamatát azonban csak akkor élvezhetjük, ha trópusi hegyvidéken, tápanyagdús talajban cseperedik a kávécserje. Az északi szélesség 25. foka és a déli szélesség 30. foka között. Állandóan bomló és újraképződő humusz, szerves anyagok és elmállott vulkáni kőzetek keverékében érzi jól magát. A kávécserjék ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy és egyenletes csapadékmennyiség, az állandó 15-24 °C hőmérséklet.

Etiópiában, a kávé őshazájában még ma is szüretelik a vadon termő cserjéket, amelyeknek apró és egyenetlen a termésük. A fatermetű Coffea arabica változatai az arabica culta, nacional (Brazilia), java (Indonézia), arabigo, criollo (Közép-Amerika), tipica roja (kolumbia) stb. A közép-amerikai kávéfajták kiváló pörkölési tulajdonságaik, jellegzetes, erőteljes ízhatásuk miatt jelentősek. A bokor habitusú coffea robusta a Coffea canephora egyik változata. Fő termőhelye az Elefántcsont part, Kamerun, Uganda, Angola. A kenyai kávék többnyire apró vagy közepes nagyságúak, ízhatásuk enyhén savanyú, csak erre a vidékre jellemző. Nyugat-Afrikában és az Elefántcsontparton főként gyengébb minőségű kávék teremnek. A robusta elterjedt még Ázsiában és Óceániában is. Jamaica egyike az ismert kávétermelő országoknak. A kávé 1728-ban került az országba, de csak a rabszolga felszabadítás után 1838-ban kezdték kávéültetvényeken termeszteni a Blue Mountain hegyvidéken. Az itt termesztett kávé a világon a legjobb minőségű, ára az aranyéval vetekszik.

kávészüret Guatemalaban

A kávécserje termesztése a szobai cserepessel szemben rendkívül idő-, és munkaigényes. A speciális földágyba helyezett kávészemek nyolc héttel a szüret után képesek csírázni. Öt-nyolc hét után jelennek meg a kicsiny palánták. Amint megjelenik az első levélpár, a növényeket palántázzák. Hat hónappal később a növények már 30-50 cm magasak. Ekkor a végleges helyükre ültetik őket, három méter távolságra egymástól. A kávéfa négy és hat év között fordul termőre. Legjobb „kondícióban” 10-15. életéve között van, ilyenkor évente mintegy 5,5 kg bogyót érlel, ami 1,75- 2,25 kg babnak felel meg. Az érett kávégyümölcsöt kizárólag kézzel szüretelik. Az érés ideje alatt a szedők hetente végigjárják az ültetvényeket, és csak a piros kávébogyókat szedik le. Azokon a termőterületeken, ahol egyszerre érik a gyümölcs, mindet egyszerre szüretelik. A gyümölcsöket a bokrok alatt kiterített vászonruhákon gyűjtik, majd szétválogatják a túlérett és az éretlen szemeket. A java azonban még hátra van!

A kávé feldolgozása

A kávé elsődleges feldolgozása a termelőhelyen történik. Célja a kávégyümölcsből az ún. nyers kávé nyerése.

A feldolgozása módjai:

száraz eljárás során a kávégyümölcsöt a teljes érés állapota után szedik le, majd kb. 12 % víztartalomig szárítják. Az arabica és robusta fajtáknál ez általában 6-15 napot vesz igénybe.

A vizes eljárásnál az érett gyümölcsöt válogatják, majd hántolják, és a kávészemeket borító nyálkahártyát távolítják el. Ezt követik a további válogatási folyamatok. A vizes eljárás korszerűbb eljárás is egyben.

A farmerek Jamaicán a száraz eljárást részesítik előnyben. A kézzel válogatott kávészemeket napon szárítják. A kézi válogatás kimondottan női munka. A válogatás lényege, hogy a kiváló minőségű piros szemeket különválasztják. A nagy területen szétterített kávét többször megforgatják, amitől az megkeményedik. A szárítás kb. 10-15 napot vesz igénybe. Majd géppel hántolják, azaz a magot elválasztják a gyümölcs húsától. Ehhez tárcsás vagy hengeres berendezéseket használnak. Maximum 60 kg nyers kávét tárolnak bevarrott szájú zsákokban. A nyers kávé a feldolgozó üzemekbe kerül, ahol a kávé feldolgozás rendszere teljes mértékben automatizált, számítógépes vezérléssel működik.

Haitin például vizes hántolást végeznek. Először a víz felszínén úszó túlérett vagy éppen apró, túl könnyű szemeket különválasztják a jó minőségűektől. Ez után következik a tényleges hántolás. Ekkor választják külön a zöld szemeket is, melyek nem hántolhatók. Az elválasztás lényege, hogy egy babszemnyi méretű lyukakkal ellátott lemezen préselik át a szemeket, így fosztva meg őket a héjtól. A kávét ezután azonnal kiteregetik a napra vagy a fermentáló és ezt követően a szárítógépbe kerülnek. Így szabadulnak a nyálkás külső köpenytől, ami a kávészemeket még mindig körülveszi. A szárítást követően osztályozógépben méret alapján szétválogatják őket. Ezután következik a szín alapján történő válogatást. Ezt a leggyakrabban kézzel végzik, de sok helyen használnak műszeres elválasztást.
A kávé a világon az olaj után a második legnagyobb piaci forgalmú alapanyag. Tőzsdei termék. Tonnánkénti ára változó. Mire a kávé a feldolgozóhoz kerül, legalább tízszer cserél gazdát. A new york-i tőzsdén arabica kávéval kereskednek, a londoni tőzsdén pedig a robusta fajtával.
A végkifejlet, a pörkölés folyamán jön létre a zöldkávéból az illatos, zamatos, ropogós pörkölt kávé. A kávépörkölés szóra a Google kereső több mint 4000 találatot dob ki. Tessék válogatni!

kávétermés

A kávé Magyarországon

Nálunk a török hódoltság idején terjedt el a kávéivás szokása. Az ital frissítő, élénkítő hatása jótékonyan befolyásolja a teljesítőképességet. A kávét (kahve), már 1579-ben ismerték Budán. A kádik, müderiszek, hodzsák kávéivási szokásait a városi előkelőségek, jómódú iparosok is követték. A kormányzat igyekezett korlátozni a kávé fogyasztását. A kávéivást az egyház bűnös cselekedetnek ítélte, hiszen ez az élénkítő fekete nedű csakis az ördög itala lehet. Mikes Kelemen említi először a “káféház” szót egyik írásában, 1738-ban.

A kávéházak divatja a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kiegyezés utáni időszakban a Monarchia nagyvárosaiban, Bécsben, Budapesten vagy Nagyváradon, jellegzetes polgári életformát sugárzó intézménnyé avatják a kávéházakat. Kezdetben csak a férfiak látogatták a városi és vidéki kávézókat, de a század végétől és különösen a XX. században már a hölgyek is helyet kaptak a kávéházakban. A kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben egyaránt. A kényelmes és fényűzően berendezett helységekben újságok, folyóiratok várták a vendégeket, egy-egy kávéháznak kialakult a törzsközönsége. A kávéházak maguk is szakosodtak, az irodalmi kávéházak mellett a leglátogatottabb intézmények az éjszakai zenés kávézók voltak. A vidám társasági élet jellegzetes terméke a kávéházi humor és azoknak az érdekes történeteknek, anekdotáknak, legendáknak a sokasága, amelyeket főképp szépirodalmi alkotások örökítettek meg az utókor számára.

A kávé nem csak a téged élénkít fel, hanem a növényeidet is! Ha már kifacsartad az őrölt kávéból a feketédet, használd fel a kertedben! A részleteket itt olvashatod: Három szerves trágya ötlet a kertedbe!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

kiskert-díszker előadás sorozat