A csalánlé bio növényvédőszer & szervestrágya is egyben?

Az erjesztett csalánlé szerves lombtrágyaként és folyékony szerves talaj trágyaként, valamint szelíd növényvédőszerként is használható.  Itt olvashatod a csalánlé készítés receptúráját, és felhasználásának lehetőségeit.

A csalán üde, nedves, nitrogénben gazdag kertekben fordul elő, gyökérsarjakkal terjed. Sokan gyomnak tekintik, de ha a kert olyan részén fordul elő, ahol nem zavar, ne irtsd ki, hanem használd fel csalánlé készítésére. A csalánlé tápanyagokkal dúsítja a talajt, elősegíti a növények jó kondícióban tartását, védi a növényeket a kártevő rovaroktól és a gombabetegségektől.

Így készül az erjesztett csalánlé

Az erjesztett növényi lé a hajtások vizes kivonatából készül. Csalánlé elkészítéséhez mind a nagy csalán (Urtica dioica,) mind apró csalán (Urtica urens) használható. Válassz fel nem magzott fiatal hajtásokat. 15 g/l légszáraz vagy 75g/liter friss aprított növényi részt áztass esővízbe, vagy valamilyen természetes vízbe (patak, tó). Vezetékes vizet csak forralás és lehűtés után használj. Edénynek ne használj fémet, mert kémiai reakcióba léphet az oldattal.

Tavasszal, ősszel két hétig, nyáron, amikor a meleg hatására az erjedési folyamatok felgyorsulnak, egy hétig erjeszt. Az optimális hőfok számára 20 fok.  Az erjesztést elősegítendő naponta egy-kétszer kavard meg, a kellemetlen szagok kiküszöbölése érdekében dobj a lébe zeolitot, a macskaalom is megteszi, kb. 1g/liter mennyiségben. Az így elkészült oldatot szűrd le.

Szűréshez legalkalmasabb a vászon, vagy szőrszita (lószőrből készült fakeretes szita), a fémszűrőket kerülni kell. A szűrőn maradt anyagot öntsd a komposztba. A szűrletet tárold lezárt konténerben, Felhasználásakor 1:5 arányú hígítást javaslunk. Tenyészidőben 10 naponként alkalmazd.

Ezzel a hígított lével öntözd be a növényeket. Sose használd száraz talajra, mindig eső után vagy öntözés után használd! A műveletet korareggel vagy este végezd, csak a növények tövét locsold be.

Lombtrágyaként is használhatod 1:50 hígításban. Ilyenkor ügyelj a lé tisztaságára, hiszen a növényi maradványok eltömíthetik a permetező fúvókáját. Tenyészidőben 10 naponként alkalmazd. Élelmezés egészségügyi várakozási idő 7 nap.

A csalánlé, mint folyékony szervestrágya

Az erjesztett csalánlé nitrogén, vas-, kálium-, kalcium-, magnézium- és foszfortartalommal rendelkezik, valamint nyomelemeket, például mangánt, rezet és cinket is tartalmaz, méghozzá a növények számára felvehető formában. A növényre permetezve lombtrágyaként, illetve a talajba juttatva fejtrágyaként elsősorban nitrogénpótlásra használják, például nitrogénhiányból adódó klorózis kezelésére. A csalánlékKomposzt gazdagítására kiváló komposztoltó.

Más növényi kivonatokkal kombinálhatod. Pl. hasonló módon elkészített erjesztett zsurlólével, 1:1 arányú keverékét palánták beöntözéséhez használhatod, a megfelelő tápanyagellátás céljából.

A csalánlé szelíd növényvédőszer is egyben

A csalánlé növényvédő hatású is egyben, rovarölő, gombaölő és atkaölő hatású permetezőszer. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a csalánlé a rovarok, illetve a gombák sejtfalában lévő kitint oldja fel. Kovasav tartalmának köszönhetően a csalánlét növényre permetezve, azoknak a bőrszövete megvastagodik, ezzel csökken a kórokozók, kártevők behatolásának esélye.

Használhatod rovarirtószerként levéltetvek, káposztabolha, káposztamoly, almamoly, takácsatka ellen. Gombaölőszerként alternária, lisztharmat, monília, szürkerothadás, peronoszpóra, levélfodrosodás, levélfoltosság, rozsda ellen.

Növényvédelmi céllal készült csalánlé készítésekor elegendő a 3-4 napos áztatás, két permetezés között ajánlott idő 7 nap. Élelmezés egészségügyi várakozási idő 7 nap.

Más növényi kivonatokkal kombinálható. Pl. hasonló módon elkészített erjesztett zsurlólével, 1:1 arányú keverékét palánták beöntözéséhez használhatod palántadőlés ellen.

Cikk ajánlat: A csalán a leghasznosabb gyom