Príma feketicsi meggy

A kitűnő ízvilágú feketicsi meggy hol másutt teremne, mint Bácsfeketehegy-Feketicsen (Vajdaság), ahol az utcán még sorfának is ültetik. Azt mondják, ahová a magját köpik, ott meg is ered a Telecskai-dombok löszös talaján. Házikertbe ajánljuk.

Állítólag az 1910-es években ültették az első csemetéket régi, jó szokás szerint a szőlőtőkék közé. És hogy honnan érkeztek a csemeték? Úgy mondják, hogy Kecskemét környékéről való, még a Monarchia idején került Feketicsre, és terjedt el a gazdák szőlőskertjeiben májusi fekete meggy néven, jól megeredő sarjai révén. A tájfajtát hosszú időn keresztül sarjakkal történő szaporítással szelektálták a gazdák. A feketicsi meggy többféle változata fordul elő Bácsfeketehegyen. A kiváló tulajdonságúakból szelekcióval állították elő, többek közt híres magyar nemesítők, Apostol János, Bácsi Gábor, Horkai Zsolt, a 2013-ban hivatalosan elismert Prima fajtát. A fajtatulajdonos a Vajdaságban működő Mezőgazdászok egyesülete.

Fotó: dr. Sipos Béla Zoltán

Az Érdi bőtermőnél 3-5 nappal később virágzik, növekedési erélye közepes, hajtásai felfelé törők, kompakt, sűrű koronájú, hajtásait a bőrnemű, sötétzöld levelek egyenletes, sűrűn borítják. Terméskötődése kiváló, ugyanakkor önmeddő, pollenadó fajtát igényel, pl. a ’Cacanski rubin’ és ’oblacsinszka’ fajták ajánlottak. Virágrügyei az egy és a kétéves ágakon is differenciálódnak, a virágszirmok világos rózsaszínűek. Ellenáll sok kártevőnek, kórokozónak, gombafertőzésnek, például moniliának (Monilia laxa), a megfertőződött virágot ugyanis a fa azonnal ledobja. Jól bírja a hideg telet, aszályos nyarat, hiszen a szelekció során alkalma volt találkozni -26 °C-os csikorgó hideggel éppúgy, mint 40 °C-os nyári hőséggel. Olyan helyen terem, ahol az évi csapadékmennyiség átlaga 612,5 mm. Legjobban mélyrégetű vályogtalajban terem. Blumeriellás fertőzés megjelenhet rajta csapadékos időszakokban, de ez nem befolyásolja a terméshozamot. Biotermesztésre ajánlott. Sarjról és magról is jól szaporítható.

Korán, június elején érik. A nagy, 22-23 mm átmérőjű, átlagosan 7.6 g súlyú bíbor vörös héjú gyümölcs, sötétvörös, közepesen kemény húsú, erősen festő, ahogy mondani szokták, megfogja a pohár száját. Zamatos, leveses, a gyümölcslé sötétvörös, cukor/sav aránya optimális. Külön említést érdemel, hogy a friss gyümölcs biotermékként hozható forgalomba, mert nem részesül vegyszeres kezelésben. A feketicsi meggy gazdagon tartalmaz az emberi szervezetre kedvező hatással bíró antioxidánsokat és flavonoidokat. Azonnali fogyasztásra éppúgy ajánlják, mint szélesebb körű feldolgozásra. A termésből készülő hagyományos termékek a pálinka, a dzsem, a likőr, a bor és a kompót.

Miért értékes a sötét levű meggy?

A Prima feketicsi meggy egyik legérdekesebb tulajdonsága az erősen festő, sötétvörös gyümölcslé. Ez nemcsak konyhai szempontból előny — például szörphöz, borhoz, likőrhöz, dzsemhez különösen látványos alapanyag —, hanem beltartalmi értékére is utal. A mélypiros színt részben az antociánok adják, amelyek a meggy legfontosabb antioxidáns hatású növényi vegyületei közé tartoznak. Ezért a feketicsi meggy nemcsak ízes, zamatos tájfajta, hanem a gyógy-meggy témaköréhez is szépen kapcsolható.

Házikertbe miért érdekes?

Házikertben különösen értékes lehet, mert kompakt, sűrű koronát nevel, terméskötődése jó, és a leírások szerint ellenálló fajtaként tartják számon. Fontos azonban, hogy önmeddő, ezért nem érdemes magányosan ültetni: szüksége van megfelelő pollenadó fajtára, például ’Cacanski rubin’ vagy ’Oblacsinszka’ meggyre. Aki tehát csak egyetlen meggyfát szeretne a kertbe, annak ez nem feltétlenül a legegyszerűbb választás, de vegyes gyümölcsösbe, több meggyfajta mellé nagyon izgalmas lehet. Nálunk szabad gyökerű és konténeres csemetékkel is lehet faiskolákban találkozni.

A Prima feketicsi meggy egy különleges vajdasági tájfajtából szelektált, korai érésű, sötét levű, zamatos meggy, amely egyszerre érdekes gasztronómiai, házikerti és beltartalmi szempontból.