A selyemkóró tündöklése és bukása

A leanderrel rokonságban álló közönséges selyemkóró pályafutása elég szomorú. Először gyógynövényként használták, majd termesztették, majd dísznövényként és kísérleti rostnövényként termesztették, végül üldözött gyom lett belőle.

A közönséges selyemfű (Asclepias syriaca), más néven selyemkóró, vaddohány, egyesek papagáj virágként ismerik, 1-2 m magas, vastag, kúszó gyöktörzses, tejnedves, évelő növény. Hazája Észak-Amerika, Kanada. Tejnedvét a népgyógyászat tumorok és szemölcsök irtására használja, belsőleg asztmát, köhögést gyógyítanak vele. Ezért régen gyógynövényként termesztették. Felálló, szőrös szárából zsineg készülhet, ezzel a céllal is termesztették ipari növényként. Levelei egyszerűek, hegyesek, alul kissé molyhosak. Levele és nektárja mérgező (szívre ható) glikozidokat (Kardanolidok) tartalmaz, a növény így védekezik az ellen, hogy lelegeljék. Ami viszont neki a hasznára van, annak az állattartók kárát látják, ugyanis juhok, birkák, esetenként lovak is elpusztulnak attól, hogy hajtásai elfogyasztják. Mutatós, júniustól augusztusig nyíló virágai dús, levélhónalji bogernyőben állnak. Kedvelt méhlegelő, a lepkék kedvence. Ez hozzájárult ahhoz, hogy dísznövényként is ültessék.

Közönséges selyemkóró virágzata

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a méhészek egyik kedvence. Az akác utáni és a napraforgó előtti időszakban ad nektárt. A virágporra érzékenyeknek jó hír, hogy méze gyakorlatilag pollenmentes. Eddig szép és jó, azonban vannak rossz hírek is ezzel kapcsolatban.  Ragadós virágai rovarcsapdaként működnek, a rovarok, így a méhek is könnyen beleragadnak a  virágokba, sokszor ott is pusztulnak. A virágok elnyílása után fejlődnek vastag, molyhos-nemezes, ezüstszürke, papagájt formáló, 10 cm hosszú tüsző termései.

Magvai tojásdadok, 6-8 mm hosszú, barna, repítőkészülékek mint hosszú ezüst hajfürtök csüngnek a magvakon, és segítik a magok terjedését a szélben.

Lassan derült ki róla, hogy agresszív gyom, ami nem csak mérgezi a jószágot, hanem veszélyezteti a művelt területeket. Gyöktörzzsel és magról is terjed, sűrű sarjtelepeket képez. Akár egy darabka gyökérből is képes új növény fejlődni. Manapság Európában törvény tiltja a telepítését.

Kb.15-féle rovarnak tápláléknövénye. Szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a szintén Amerikában honos pompás királylepke lárvájának tápnövényei a selyemkóró nemzetség fajai, a lepkefaj gyérülésével fenyegethet, hogy Amerikában és Kanadában is erőteljesen irtják a selyemkórót.

Forrás: Czibókné, Irma: ‎Fotózzunk Szépeket! FB csoport

Kertekben, szigorúan kordában tartva nevelheted magról vetett példányait. Rendkívül igénytelen, ellenálló, kedveli a száraz, homokos, köves, silány talajt. A természetes kertek kedvelői szeretik. Azonban könnyen kivadul, elsősorban akácerdők alá települ. De nem kizárólag. Kivadulva először homokos területeken jelent meg hazánkban, később már szántóföldeken is felbukkant. Nagyobb állományok fordul elő az Alföldön, a Szentendrei-szigeten és a Gödöllői-dombságon. Térhódítása megnehezíti a gazdálkodást, kiszorítja a honos fajokat. Irtják a kiskunsági nemzeti parkban, a gödöllői dombság védett természeti területein,  és az erdőgazdaságokban is.

Gumós selyemkóró virágzata.
Forrás: Photo by and (c)2009 Derek Ramsey (Ram-Man) / GFDL 1.2

Környezetvédelmi okokból úgy tartjuk, hogy nem kívánatos vendég a kertekben, valamelyik rokona azonban bátran ültethető, ilyen a napfényes szegélyekbe, vagy vízpartra is való, rózsaszín-lila virágú hússzínű selyemkóró ((Asclepias incarnata). Vagy válassz narancssárga virágú gumós selyemkórót (Asclepias tuberosa), amely napos virágágyakban, szegélyként mutat a legjobban. Nagy virágfejei vágott virágként, száraz virágként is felhasználhatók.