Nem lehet megmaradni az ázsiai márványpoloskától. Ősszel, szép időben ellepik a napos ablakokat, falakat. Még az ablakréseken keresztül is beférkőznek, de nem csak tolakodók, hanem kártevők is.
Japánból és Koreából bőröndben utaztak először Amerikába, onnan pedig Európába. 2004-ben még csak szórványosan bukkantak fel, aztán rohamosan elterjedtek. Nálunk 2013-ban jelentek meg az első példányok, Budapest környékén. 2014-ben már nem csak növényeken, hanem lakóépületekbe húzódva is előfordultak. Mára pedig tömeges megjelenésük egyenesen elviselhetetlen…
Így ismerheted fel a márványpoloskát
A kifejlett ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys), ami nálad is ott csüng a függönyön, barna hátú, vöröses, feketés márványozott mintázattal. Ha sötét csápjainak 4. és 5. ízén halványsárga gyűrű látszik, szinte biztos, hogy márványpoloskát találtál. A nálunk honos bence poloska kicsit hasonlít hozzá, de teste hosszúkásabb, és, ha a hátára fordítod, a hasi oldalán kis, tövis szerű nyúlvány mered elő. A frissen vedlett fiatal példányok vörösesek, később vöröses alapon feketén csíkozottak, mintázottak, tömegesen fordulnak elő.
A márványpoloska életmódja
Az áttelelt példányok áprilisban, meleg, napos időben újra aktivizálódnak. Májusi párosodása után, június vége táján már lerakja tojásait. Ezt követően folyamatosan rak tojásokat egészen a meleg őszi napokig bezárólag. Az első tojásrakási hullámból augusztus végére- szeptemberre fejlődnek ki az imágók. Meleg időben csak 2,5 hónap kell ahhoz hogy kifejlődjenek, a hűvös időjárás lassítja a fejlődésüket, akár több hónappal is. Optimális számukra a 25 fok, de 15 fok alatt és 35 fok fölött nem képesek kifejlődni.
EzioSacchi https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Halyomorpha_Halys.jpg
Az ázsiai márványpoloska kártétele
A márványpoloska nem kívánt vendég a lakásban, irodában. Rendkívül visszataszító látvány, bárhol felbukkanhatnak, meleg koraőszi időben tömegesen zárt területre húzódnak, az elpusztult példányokról a levegőbe kerülő maradványok pedig allergiás reakciókat is kiválthatnak.
Azonban nagyobb veszélyt jelent, hogy a gyümölcsök, zöldségek,szántóföldi növények nagy rajongói. Szívogatásuk nyomán a termések elszíneződnek, foltosak, élvezhetetlenek lesznek. Nagy károkat okoznak almában, körtében, de még őszibarackban is. Tömegével károsítják a díszcserjéket és díszfákat is.
Az ázsiai márványpoloska elleni védekezés
Leginkább a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt. Szabadföldön a hajnali, inaktív állapotukban a begyűjtésükkel (pl. fáról lerázás ernyőbe), majd megsemmisítésükkel (vödör vízben), vagy fénycsapdázással (pl. UV lámpák) lehet sikeres gyéríteni az állományukat. Vegyszeres kezelésnél a széles hatásspektrumú szerek hatnak, szerves foszforsav-észterek, inszekticid karbamátok és piretroidok. Növényvédőszeres permetezésnél oda kell figyelni a megfelelő fedettség elérésére, a magasan ágkoronák kezelésére. Gyümölcsösben először a szegélyeken lehelyezkedő sorokat kell figyelni, és védeni. Nálunk sajnos nem ismertek természetes ellenségei, de az USÁ-ban folyó kísérletek reménnyel szolgáltatnak arra, hogy a tojásparazita Trissolcus tojásfürkészek bevetése lehet a biológiai védekezés egyik jövőbeni módja.
(Forrás: Dr. Vétek Gábor: Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), Növényvédelem, inváziós kártevők 9.)
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás