Nem csak a kiskertben, a gazdaságban érik a körte, hanem az utcán is, a felhagyott, régi gyümölcsös utolsó matuzsálemeként.
Ez az öreg körte fa az elmúlt 40 évben nem változott semmit ami óta ismerem. Egy időben egy élelmiszer bolt volt a szomszédja de már az is el hagyta. Most ott árválkodik magányosan minden évben roskadásig terméssel. Most augusztusban szemzek róla hogy mentve legyen a fajta . Nem látott permetezős embert de körte levélbolha sem támadta meg. Itt, ezen a területen szőlő termesztés folyt a település nevében is benne van, és a szőlő között ott voltak a gyümölcs fák is. Ez a matuzsálem maradt az utókor számára.- Írja kovács István a Gyümölcs tájfajták a Kárpát-medencében Facebook csoportban.
Lássuk, hogy is kerülhetett, maradhatott itt körtematuzsálem.
Eleink, ha nem akadályozták a művelést, több magról kelt gyümölcsfát is meghagytak. Más köztéren fellelhető fák a felhagyott gyümölcsös utolsó példányai lehetnek.
Az Alföld alacsonyabb átlagos évi csapadékmennyisége mellett az árterekben folyt a gyümölcstermesztés, így Szolnokon is. A kielégítő termésmennyiség elérése érdekében a fákat engedték nagyméretűvé fejlődni, amivel arányosan a termőfelület is növekedett. A Szolnok környéki körte termesztésre utalnak a település elnevezések: Pl. Körtvélyes-puszta (Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye határában lévő Tiszakürt-Tiszaug települések között).
Vegyes művelés esetében a gyümölcsfák közismert megjelenési helye a szőlő volt, illetve néhol még napjainkban is megfigyelhető ez a termesztési mód. A nagyobb termetű gyümölcsfák, közte a körte, a szőlők aljában elkülönítve, vagy az utak mentén helyezkednek el. A paraszti gazdálkodás során a szőlő talajmunkáival egy menetben a gyümölcs is ápolásban részesült.
A Tisza jobb partján fekvő község Szolnoktól északra, 32 kilométernyire található Kőtelek. ” valamikor erre járt a fejedelem, aztán elfáradván megpihent a határban álló nagy körtefa árnyékában.” A körtefa Kőtelek XVIII. századi pecsétjén is helyet kapott, és ma is a szerepel a község címerében.
Most lássuk, mi legyen a házikerti vagy akár az elhagyatott fáról szedett körteterméssel!
Zilahy Ágnes: Valódi Magyar Szakácskönyvéből (1892) két receptet osztunk meg
Aszalt körte
Aszalni bármiféle körte jó és ha bõ gyümölcstermés van, kivált falun, – igen megérdemli a bajlódást. Fojtós körtét, mely másképen nem élvezhetõ, igy igen jól lehet értékesiteni. A körtéket nagy fazékba kell tenni és hideg vizet kell reá önteni. Ha jól felfõtt, ki kell boritani deszkára és meg kell hámozni. A meghámozott körtét rakjuk száritó-deszkára sorba és tegyük gyengén befûtött sütõ-kemenczébe, a honnan miután egészen összehuzódik, kiszedjük, megforditjuk másik felére és ismételten rendbe rakva a deszkán megint betesszük ugyancsak kevéssé fûtött kemenczébe. Másnap megint szedjük ki és két kis tiszta deszka közé téve, kézzel kell reá nehezedni, hogy kissé meglapuljon. Ha mindet igy lepréseltük, ujra a deszkára tesszük és erõs napon többször meg forgatva kiszáritjuk, hogy szép világos barnaságát ne váltsa fel a körte igen rut fekete szinnel. Mikor egészen megszáradt, czélszerü a legszebbeket bemártani sürü czukor szirupba, mert igy igen szép lesz s az ize is sokkal finomabb. Nagy üveg kantába, vagy vászon zacskókba szellõs helyre rakjuk el, hogy a levegõ átjárja, mert zárthelyen idõ nap elõtt megpenészedik.
Körte befőtt
Akár az apró, akár a nagy körtét egyformán jól belehet fõzni. Az apró körtéket egészben kell hagyni, a kis szárával együtt, de a héjától szépen megtisztitva. Ellenben a nagy fajta körtét tisztitás után négyfelé kell vágni. De akár kicsi akár nagy körtét használunk, a kajszin baraczknál leirt mód szerint kénkõvirág füstje felett kell megforgatni, azután ki kell mosni. Nem baj ha barna lesz is, mert a kifõzés után megfehéredik. Rakjuk üvegbe, de arra ügyelni kell, hogy mikorra a körtét üvegbe rakhatjuk, a forró czukorlé készen legyen. Amint a körtéket csinosan elhelyeztük az üvegben és jól lezártuk, hogy minél több gyümölcs férjen el benne, azonnal öntsük tele forró czukorlével. A czukor levet minden befõtthöz a következõ módon kell késziteni: egy kiló czukrot lábasba téve, öntsünk reá másfél liter vizet, fõzzük fel és bármely befõttre azon forrón öntsük. Az üveg száját rögtön kössük be hólyaggal szorossan; többszörös vékony zsineget csavarjunk az üveg nyakára. Fõzzük ki vizben a baraczk és dinnye leirásánál elõadott mód szerint.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás