Zöldborsó

A hidegtűrő borsó hazánkban közkedvelt zöldségnövény, vetésterületének nagysága a második helyen áll, a zöldségnövények között. Nemcsak nagyüzemben, hanem a házikertekben is kedvelt vetemény.

Zöldborsó botanikája

A világon mindenütt ismert, takarmánynak és zöldtrágyának is termesztett étkezési borsó (Pisum sativum) az ún. pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozik. Származási helye Kis-Ázsiába, mások szerint Belső-Ázsiába tehető. Egy biztos, hogy az emberiség 7-8000 éve termeszti.

A borsó 70-100 cm magas (zöldtakarmány borsóknál 150-200 cm), elágazó szárú, kapaszkodó kacsokkal sűrű állományt fejlesztő növény. A pálhaleveleinek hónaljában találhatók a virágok, majd a hüvelyek. A hüvelyekben 5-8 mag található, de egyes apróbb magvú típusoknál 8-10 db is lehet. Ezermagtömege 50 és 150 g között változhat, fajtától és hasznosítástól függően. A borsó gyökerén sok apró gümő található, benne a nitrogéngyűjtést végző baktériumokkal. A gümőkben lévő N kötő baktériumok növelik a talaj N tartalmát, illetve a N szerves kötés formájában raktározódik a talajában. Az egyéves növény, termését a nyári hosszú nappalok idején hozza. Magja 3-1 0 mm átmérőjű 1 00-150 gramm/1 000 szem súlyú. Csírázóképességét 3-5 évig tartja meg. Házikertben is sokan vetik saját fogyasztásra.

Zöldborsó környezeti igénye

A zöldborsó a hideget jól bírja, vannak fajták, amelyek a -10 °C-ot is károsodás nélkül elviselik. A kifejtő fajták jobban viselik a hideget, ezért korábban is vethetők. Hőmérsékleti optimuma 16 °C, magja már 4-6 °C-on élettevékenységeket mutat. Nagy melegben a szemek megszorulnak, más szóval aprók maradnak.

Fényigényes növény. Az árnyékot, de még a félárnyékot sem viseli el. Amikor rövidek a nappalok, lombozatát fejleszti, a hosszú nappalokon virágot hoz. Ha nyáron, a hosszú nappalok idején vetjük, akkor kevés levele, rövid szára fejlődik, hamar köt és keveset terem. Fényszegény körülmények között ugyan erős lombozatot fejleszt, de rosszul köt. Ezért legjobb március, április folyamán elvetni.

Talajban nem válogat, bár sívó homokon, vagy szélsőségesen kötött talajokon rosszul fejlődik. Vízigénye magas, a virágzás időszakában bőséges öntözést kíván. Ha a téli csapadék bőséges volt, akkor viszont előfordulhat, hogy öntözni sem kell. Tápanyagigénye közepes. Minden kertben megél.

Az étkezési borsót kora tavasszal vetik. De védett helyeken az Expressz borsót már novemberben elvetik, majd lombbal takarják a hideg ellen. Ez a vetemény Száraz tavasz idején sem igényel öntözést.  Az ősszel vetett borsó május első hetére leérik, helyére jöhetnek a meleg igényes zöldségek. Először a kifejtő fajtákat vessük. A késői vetés nem kedvez a szemek fejlődésének, és a rovarok kártétele is jelentősebb lesz. A vetést a hidegtűrő fajtákkal kezdjük (tél alá vetés). Célszerű február végétől április közepéig – maximum végéig – szakaszosan vetni 10-14 naponként. július végén aktuális a zöldborsó másodvetése, amihez rövid tenyészidejű fajtákat kell használni. Házikertben 20-25-30 cm körüli sortávolságban vetik. A korai érésű, kisebb lombú fajták sűrűbbre a magasabb növésűeket távolabbra vessük. A vetés mélysége annál nagyobb, minél lazább a talaj. Homokon 7-8 cm-re, kötött talajon 5-6 cm mélyre vessünk.

A vetést nem árt védeni a madaraktól. Termesztése folyamán gyomlálni, kapálni kell.

Zöldborsó betakarítása

A szedés időt, a szemek érettségéhez igazítsuk. A korán szedett szemek jó minőségűek, cukortartalmuk magasabb, a későn szedett szemek kemények, és a szemekben lévő cukor keményítővé alakul. A szedést követően tároljuk hűvös helyen, és törekedjünk arra, hogy egy-két napon belül felhasználjuk.

Zöldborsó tápértéke

A borsószem tápértéke főleg magnézium és kalcium tartalmának köszönhető. A zöldborsó elősegíti az izom és a csontsérülés gyulladásos betegség gyógyulását. Hozzájárul a szív és az érrendszeri betegségek megelőzéséhez. A magas vérnyomás csökken, az alacsony emelkedik a zöldborsó kúraszerű fogyasztása eredményeképpen.

Zöldborsó fajták

A cukorborsó fajták nálunk kevésbé ismertek. Nem sokat teremnek, de az egész hüvelytermés fogyasztható, mivel a nehezen emészthető belső pergamenszerű hártya hiányzik belőlük.

A kifejtő borsó fajták kevésbé igényesek, korábban teremnek, de zsengeségüket a szedés alkalmával hamar elvesztik, a szemben lévő cukor gyorsan keményítővé alakul át.

A velőborsó fajták magja nem sima, hanem ráncos. Valamivel több meleget igényelnek, ezért később kezdenek el teremni. Előnyük, hogy zsengeségüket sokáig megtartják.

Zöldborsó a konyhában

A kifejtett borsót alaposan megmossuk, majd forrásban lévő vízbe öntjük. Megvárjuk míg újra felforr. Nem megfőzni kell, elég ha egyet rottyan. Ha felforrt, leszűrjük. Hagyjuk kihűlni vagy hideg vízzel alaposan lehűtjük, így felgyorsíthatjuk a folyamatot. Majd egy konyharuhával kibélelt tepsibe öntjük, hogy lecsepegjen. Ezután már tölthetjük is zacskóba. Figyeljünk, hogy minél kevesebb levegő maradjon a zacskóban, így több hely marad a fagyasztóban.