Büszkeségünk, Hévíz

A víz olyan fontos nemzeti kincsünk, amelyet még messze nem aknáztuk ki. Arról nem beszélve, hogy ha nem válik a környezettudatosságunk részévé, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőben. Bemutatjuk a Hévízi-gyógytó természetvédelmi területének botanikai kincseit.

Forrás: Hévízi Tófürdő. Fotó: Hévízi Tófürdő FaceBook oldal.

Tündérrózsák

A budapesti egyetemi botanikus kertből kapott, ismeretlen származású magról nevelt Indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaját (Nymphaea rubra var. longiflora)  1898-ban Lovassy Sándor (A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916–1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, több éven keresztül a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke)  honosította meg a tóban egy tíz éves honosítási kísérlet keretében. Több faj közül ez az egy betelepítés járt sikerrel.

Indiai vörös tündérrózsa

Az 1986-os tűzvészt követő 1988. évi depressziója óta ismét életképes, és a megszokott területeken fordul elő. A tó vizét elvezető Hévíz-Páhoki-csatorna elején is, ahol tartósan, télen-nyáron trópusi körülmények uralkodnak, a kis hőingadozásnak köszönhetően folyamatosan díszít.

Nymphaea alba L. var. minor kis virágú fehér tündérrózsa a hévízi és keszthelyi meleg vizekben a Nymphae-knak egyetlen bizonyosan őshonos alakja. Eredetileg a tóban és a lefolyó felső szakaszának szélmentes partjainál élt. Ma már csak a Hévízi-lefolyó alsó szakaszán virágzik mintegy 100 tő. Az évenkénti rendszeres mederkotrás állományát erősen veszélyezteti.

A fehér virágú nílusi tündérrózsa Nymphaea thermalis nagy számban tenyészik az üzemvíz-csatornában. Jelenleg a tóba telepítésével ismételten kísérleteznek. Ezen kívül csak a nagyváradi Püspök-fürdő meleg vizeiben tartják őshonosnak, mint melegkori reliktumot.

Forrás: FaceBook, Természettár

Káka

A levezető csatorna szélén a náddal együtt sűrű állományt képez a tengermelléki káka (Schoenoplectus litoralis), amely mediterrán eredetű, meleg kori maradványnövény. Magyarországon potenciálisan veszélyeztetett faj. Az északi árapasztó zsilip mellől kiveszett.

Láperdők

A hévízi lápteknő növényföldrajzilag a pannóniai flóratartomány délnyugat-dunántúli flóravidék zalai flórajárásához tartozik. Hévíz tava, valamint a környező láp- és mocsárvilág szerves vízföldtani, ökológiai és növényföldrajzi egységet mutat. Az emberi hatások ma már uralkodóak az eredeti természetes komponensek fölött. A faállomány jelentős része szintén másodlagos, az eredeti láp beültetésével, az égeres láperdő és magasabban fekvő égerliget átalakításával keletkezett.

Hévízi sétány kínai ősfenyővel. Fotó: Hévízi Tófürdő FaceBook oldal.

Ide került egzóták az amerikai eredetű, Mississippi völgyeinek mocsaras körülményeihez légzőgyökereivel alkalmazkodott fésűs mocsárciprus (Taxodium distichum), ami a kínai ősfenyővel együtt (Metasequoia glyptostroboides). A északi árapasztó csatorna közelében természeteshez közel álló részleteket. A déli elvezető csatorna közelében és az Óberek-csatorna keszthelyi közigazgatási területen futó szakaszán néhány igen idős – a szilfavészt szinte hihetetlenül túlélő, egyedi védelemre méltó – Ulmus laevis él.

Forrás: Szabó István, Meleg vízi növényfajok Hévíz és Keszthely vizeiben, Bot. Közlem. 89. kötet 1-2. füzet 2002.

Link ajánlat: A Hévízi-tó különleges élővilága