Nemes fenyők

Nincs karácsony fenyő nélkül. De nemcsak karácsonykor, hanem egész évben gyönyörködhetünk bennük. Ismerjük meg néhányukat, köztük olyanokat is, amelyek kedvelt karácsonyfák.

Fenyők az Agostyáni Arborétumban

Legelterjedtebb nyitvatermő osztály a toboztermők osztálya (Coniferopsida). Az ide tartoznak a tűlevelű erdők uralkodó fái is. Jellemző a törzs évgyűrűs vastagodása, sok fajnál vannak gyanta vagy nyálkajáratok. A tobozpikkelyeken két- vagy egy magkezdemény található. A magvak hosszú idő alatt (1-2 vagy 3 év) érnek be, 2-16 sziklevéllel csíráznak. Legismertebb és legelterjedtebb fajai az arantáriák, a ciprusfélék, az erdei- és fekete fenyő, a lucfenyő, jegenyefenyő, sima fenyő, a lombhullató vörösfenyő, a cédrusok, a mocsári ciprusok, és ahová a Föld legnagyobb szárazföldi fái, a ciprusok és mamutfenyők is tartoznak.

A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, Pinaceae) a toboztermők osztályának legjelentősebb családja. A földtörténeti jura korban alakultak ki, majd egész Laurázsiában elterjedtek. Az északi flórabirodalom erdőalkotó fái. Mintegy 220 fajukból több északon és a magas hegységekben, a fahatáron él. Másik jellemző elterjedési területük az arid éghajlatú vidékek, ugyanis a fenyők xeromorf levélzete a téli hideg, a hosszú szárazság elviselésére alkalmasabb a lombleveleknél.

Hosszú tűs fenyők nemzetsége

A fenyőfélék családjába tartozó hosszú tűs fenyő (Pinus sp) nemzetségében igen ellenálló és igénytelen fajták tartoznak. Alakjuk, illatuk, illatos gyantájuk és tobozuk miatt kiemelt figyelem fordult feléjük. A fenyő a halál és halhatatlanság jelképe. Nálunk is elterjedt szokás, hogy sírokat, koporsót borítanak be ágaival. Termékenységi rítusok kelléke.  Az amerikai indiánok szentfája, a béke és az igazság megtestesítője. A fa kérgét, tűit, gyantáját és fáját is hasznosítják. A puhafa bútorok alapanyaga. A belőle készült ruhásszekrénytől távol maradnak a molyok. Gyantája terpentin tartalmú, amelyet fertőtlenítésre használnak. A gyantát sebgyógyításra, gyulladáscsökkentésre használja a népgyógyászat. Szintén antibakteriális hatású a fenyő illóolaja. A talaj mélyére került gyanta a borostyán.
Egyes fenyőfélék magvait fogyasztják. Ilyen pl a cirbolyafenyő (Pinus cembra) magja.

Ismerkedj meg néhány fenyővel!

Néhány hosszútűs fenyő

Az erdeifenyő (Pinus sylvestris ) a sarkkörtől a mediterrán hegyvidékekig, az Atlanti óceántól a Csendes óceánig számos élőhelyen és változatban előfordul. Hazánkban a klíma ugyanakkor csak a nyugati határszélen kedvező számára. Egyetlen őshonos fenyőfajunk. 30 m magasra megnövő fafaj. Törzse alul sötéten barázdált, feljebb papírszerűen foszló, vörös színű. A korona fiatalon kúpos, idős korban ernyősödő, lombozata zöldesszürke. Fája puha, de gyantatartalma miatt tartós.

Az amerikai sárgafenyő (Pinus ponderosa) észak-amerikai faj. 30-50 méter magas, karcsú koronájú, monumentális fa. Ágainak felülete sima, sárgás vagy narancsbarna színű. Laza, vályogos, szárazabb talajba való. Mész-, só-, nedvességtűrő. Kiváló, keményfához közelítő minőségű bútorfa. Illóolaja görcsoldó és hurutoldó hatású. Csüngőágú fajtáját (Pinus ponderosa Pendula) karakteres formája miatt szoliternek ültethetjük.

A fekete fenyő (Pinus nigra) őshazája Kis-Ázsia és Délkelet-Európa. A mészkőhegységek száraz lejtőinek meghatározó faja Dél- és Közép-Európában. Hazánkba a 19. században telepítették. 30 méter magas, szabálytalan, ernyős koronájú fa. Napra telepítve a szélsőségek kivételével szinte minden talajon és környezetben felhasználható. Igénytelen, szárazságtűrő. Egzotikus hatású lombkoronája miatt kedvelik. A hazai feketefenyő pusztulás okairól olvashat itt: Feketefenyők felemelkedése és bukása.

Jegenye fenyők

A fenyőfélék családjába tartozik az egytűs jegenyefenyő vagy bálványfenyő nemzetség (Abies sp). Az északi flórabirodalomban honos. Egyes fajai Eurázsiában, mások Észak-Amerikában élnek. Kedvező feltételek mellett akár 60 méter magasra is megnő. Törzsének átmérője elérheti az egy métert, életkora az ötszáz évet. A törzse pirosas-barna, ágai sűrű örvökben állnak, koronája kúp alakú. Az alsó ágak közvetlenül a föld felett nőnek, és a talajjal érintkezve legyökereznek. Jó minőségű fáját főleg az ácsmunkáknál hasznosítják, de a fafaragók és a hangszerkészítők is kedvelik. A papír- és cellulózipar is hasznosítja. Megkeményedett, szemcsés gyantáját vad tömjénnek nevezik, és sokáig a valódi tömjént hamisították vele. Az ókori görögök evezőket és hajókat készítettek belőle. Kertészeti célokra forgalmazott példányait Magyarországon öntözött kertbe, parkba célszerű telepíteni. Törpe változatai kiváló sziklakerti növények.
A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) 30-40 méter. Koronája fiatalon kúpos, idős korban ellaposodó. Idősebb hajtásszíne szürkés. 200-300 évig él. Közepes hőigényű, árnyéktűrő, közepes vízigényű faj. Meszes talajra, légszennyeződésre és a vadkárosításra érzékeny. Főleg Nyugat-Dunántúlon ültetik. Kedvelt formás karácsonyfa, tűit nem hullatja.

A kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) kedvelt karácsonyfa és díszfa. 24-40, esetenként 60 méter magasra is megnő. Nevét Alexander Nordmann finn zoologus után kapta. A Kaukázusban és az észak Anatóliai hegyvidéken erdőalkotó. Tűi narancsillatúak. A közönséges jegenyefenyőnél kevésbé érzékeny, kiváló parkfa.

A fotók az Agostyáni arborétumban készültek.