Cseresznyevirágzás nem csak Japánban

Meginvitálunk egy rendhagyó hanami partira, ahol megmutatjuk a legszebb cseresznyevirágokat! Jó szórakozást kívánunk!

A cseresznyevirág (Prunus serrulata – Sakura) különleges, egyedülálló japán szimbólum. Megjelenik a japán ételekben és a művészetben is. A Fuji hegység istennője KONOHANASAKUYA-HIME életre kelti a hervadó virágokat, tartják a japánok.

Konohanasakuya-hime (木花咲耶姫) a japán mitológiában a virágzás, a tavasz és a múlandó szépség istennője. Nevének jelentése: „a virágzó fák hercegnője”. Ő a hegyek istene, Ōyamatsumi lánya, és a Fuji-hegy istennőjeként is tisztelik. Számos szentélyt emeltek tiszteletére, különösen a Fuji-hegy környékén, ahol a japánok imádkoznak hozzá a vulkánkitörések elkerüléséért és a természeti katasztrófák megelőzéséért.

Konohanasakuya-hime története mélyen beágyazódott a japán kultúrába, és a cseresznyevirágzás ünnepe, a hanami, részben az ő tiszteletére is szolgál. A virágok rövid életű szépsége emlékeztet minket az élet múlandóságára és arra, hogy értékeljük a pillanatokat.

Fotó: inout-home.hu

A HANAMI , vagyis a „VIRÁGNÉZÉS” hagyományát a japánok a 700-as évek elején, a NARA korban vették át  Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiájától,  a TANG dinasztiától. A HANAMI ekkor még csak a tehetős japán emberek időtöltése volt, és csak később, a 700-as évek végén, a HEIAN korban kezdett egyre szélesebb körben népszerűvé válni.

A cseresznyevirág a múlandóság szimbóluma, ezért is oly fontos a japán kultúrában – azt ünneplik, ami szép, de nem tart örökké. A japán katonai hagyományban is jelen volt – a virág lehullása a harcos hősi halálát jelképezte.

Japánban egy új, mesterséges intelligenciával működő alkalmazás, a Sakura AI Camera segíti a cseresznyefák megóvását. A felhasználók a fákról készült fotók feltöltésével hozzájárulhatnak az állapotfelméréshez, az MI pedig értékeli a fák egészségi állapotát egy ötfokozatú skálán. Ez az innováció különösen fontos, mivel sok fa már 70–80 éves, és természetes módon elöregedett.

Japán cseresznye botanikája

A Japánban, Kínában és Koreában honos japáncseresznye (Prunus serrulata) a közönséges cseresznyéhez igen hasonló, széles koronájú, 8-10 méterre is megnővő fa. Ám míg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, és szélük szabálytalanul durván fogazott, addig a japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak, finom szálkaszerű hegyben végződnek. Koronája kevés ágú. Április végén-május elején egy csomóban 3-5-ösével nyíló, szimpla, fehér, bimbóban rózsaszín virágai nem illatosak, feketés bogyóit késő nyáron hozza. Nedves, humuszban gazdag, középkötött talajba, napra vagy félárnyékba való. A pangóvizet nem tűri. Sok rovarkártevője van! Az alapfajt a kertészetek nem árulják. Kitűnő bonsai alap, ezért a magját forgalmazzák.

A fajták (többségében még Kínában és Japánban szelektált fajták szín-és alakgazdagsága rendkívül nagy, a hófehértől a sárgászöldön keresztül a sötétrózsaszínig terjedő szimpla vagy rózsaszín virágokkal. Ősszel lomjuk színesedik. Termést a többségük nem hoz.

Japáncseresznye díszváltozatok

Az 5 virágszirmú változat neve Yoshino, a teltvirágúak közül a 20 szirmú az Ichiyo és a 100 körüli sziromszámú a Kikuzakura. A virágzásra jellemező, hogy általában még a levelek megjelenése előtt történik, vagy éppen a levélfejlődéssel egy időben.

A leggyakoribb fajták.

(A virágzás időpontja Tokióban értendő.)

Az őszi Jugatsuzakura neve októberi cseresznyét jelent, októbertől januárig virágzik. A virágok aprók, de csodálatos látványt nyújtanak az őszi levelekkel.

Február végétől március közepéig virágzik a parkokban nem túl gyakori Kanzakura.

Március közepén virul a Kawazuzakura, amely Kawazu városról kapta a nevét. Itt kezdték el termeszteni. Kawazuban 8000 fa virít ilyenkor. Tokióra jellemző. Nagy szirmai ragyogó rózsaszínek.

Március közepén-végén virágzik a Kanhizakura. Virágai sötétrózsaszínek, harang alakúak. Okinavában és Tajvanon őshonos, ahol már január elején virágzik.

Kanhizakura. Fotó: jpninfo.com

Az április elején virágzó, bókoló Shidarezakura csüngő hajtásain vízesésszerű, rózsaszínű virágzuhatag fejlődik. Egyes változatok szimpla mások teltvirágúak. A teltvirágúak változatot Yaeshidarezakura-nak hívják. Virágzás öt nappal később kezdődik, mint a szimpla virágú fajtáké.

Shidarezakura. Fotó: jpninfo.com

Szintén április elején virágzik a leggyakoribb, szimpla virágú Yoshino fajta, amelynek fehér virágai a szárhoz közel halvány rózsaszínben játszanak. A virágok egy hétig élnek, de élethosszuk csökkenhet, ha az időjárás úgy hozza. Így a cseresznyevirág az élet mulandóságának is a szimbóluma.

Somei Yoshino. Fotó: jpninfo.com

Szintén közkedvelt, és gyakori a Yamazakura fajta, amely vadon is terem. Szimpla virágai halványrózsaszínűek. Levelei a virágokkal egy időben fejlődnek.

Április közepén virágzik a halványrózsaszín szirmú, teltvirágú Ichiyo. Szintén igen gyakori parkfa.

Ichiyou. Fotó: jpninfo.com

Az április közepén virágzó Ukon krémsárga (kurkuma sárga) virágokat fejleszt, egy virágon 10-20 sziromlevéllel. Levelei bronzosak.

Ukon. Fotó: jpninfo.com

Április közepétől április végéig virágzik a Kanzan, a legnépszerűbb teltvirágú fajták egyike. Sziromleveleinek száma 3-50.

Szintén április közepétől április végéig virágzik a nagy, fehér, teltvirágú, 20-30 sziromlevéllel, Shogetsu.

Április végétől május elejéig virágzik a mintegy 100 szirmot fejlesztő, teltvirágú Kikuzakura. A virágok a levelek kifejlődése után nyílnak, ezért részben a levelek elrejtik őket.

Forrás: www.japan-guide.com

A japán díszcseresznye hazai vonatkozásai

Magyarországon is találhatsz japán díszcseresznyéket, pl. Budapesten a Tóth Árpád sétányon, a ELTE Füvészkertben vagy a gödöllői arborétumban. Érdemes április közepén körülnézni ezeken a helyeken. De említhetjük a sárospataki görögkatolikus templomot is, ahol a templom előtti cseresznyefák virágzása különleges látványt nyújt minden tavasszal.

Díszcseresznye gyűjtemény a Budai Arborétumban

A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétumában díszcseresznye-gyűjteménye a ‘K’ épülettől nyugatra eső területen lévő fásszárú növénygyűjteményben található. dr. Nádasy Mihály telepítette az épület befejezésének évében, 1970-71-ben. A fajták a Vácrátóti Botanikus Kertből származtak, az akkor ott dolgozó Tóth Imre hozta be őket hazánkba Angliából. A további részletek itt olvashatja: díszcseresznye-gyűjtemény

Fotó: Lőrincze Géza, owl.hu

Nálunk is beszerezhető fajták:

• ‘Kanzan’ – talán a legismertebb teltvirágú, rózsaszín fajta, április közepe–vége felé virágzik
• ‘Shirotae’ – laposabb koronájú, fehér virágú, virágzási ideje: Április eleje–közepe
• ‘Amanogawa’ – oszlopos termetű, kisebb kertekbe is alkalmas, virágzási idő: Április közepe–vége
• ‘Shogetsu’ – nagy, fehér, illatos virágokkal, virágzási idő: április vége – május eleje

Sakura bonsai

A japán cseresznyefa nemcsak parkokat és kerteket díszít, hanem igazi bonsai-klasszikus is. A sakura bonsai apró méretben is elképesztően lenyűgöző, főleg amikor tavasszal rózsaszín vagy fehér virágokkal borul be – mintha egy miniatűr tavasz robbanna az asztalra.

Ez a sakura bonsai valószínűleg dőlt stílusú shakan.

Jellemzők, amik alapján felismerhető:

• A törzs egyértelműen dől, nem függőlegesen nő (mint a chokkan – formális álló stílusban).
• A törzs alsó része erőteljes, de a fa egyensúlyban van – a gyökerek egy része “tartja” az oldalra dőlő testet.
• A korona kiegyensúlyozott, szimmetrikusnak tűnhet, de ez a stílus nem zárja ki ezt – inkább az a lényeg, hogy egy irányba dől, miközben természetes, mégis formált hatást kelt.

Ha érdekelnek a bonsai-ok, ajánljuk a Bonsai kezdőknek című cikkünket.

A díszcseresznye virágzása nem tart sokáig – éppen ettől olyan értékes. Olyan, mint a tavasz első ígérete: ragyog, emlékeztet, és már el is illan. Ne csak nézd – éld meg!