A fehér fagyöngy az egyik legismertebb örökzöld. Adventi dísz, méreg, orvosság. Télen az karácsonyi ünnepek egyik dekorációs eleme, és ilyenkor kell gyűjteni is Fogyasztani tilos!
A fagyöngyfélék
A mérsékelt égöv alatt ritka életmód képviselői a fagyöngyfélék (Viscaceae) családjába tartoznak, újabban a szantálfafélék (Santalaceae) családjába sorolják, bokor habitusú félélősködők. A családnak mintegy másfél ezer faja ismert, de hazánkban csupán két fajuk él, a sárga és a fehér fagyöngy. Csírázáskor a fára hulló magok gazdanövénnyel érintkező sejtjei átalakulnak, aktivitásuk megnő. Feloldják a gazdanövény érintkező sejtjeinek falát, ragasztóanyagot bocsátanak ki, amelynek segítségével megtapadnak. A kialakult szívógyökereken át a gazdanövénytől elvonják a felvett tápanyagot, és fotoszintetizálással saját hasznukra fordítják.
A fehér fagyöngy (Viscum album) morfológiája
Az adventi, karácsonyi díszként divatos örökzöld fehér fagyöngy (hívják még fakínnak, gyöngybuckónak, gyimbornak, boszorkánylábnak) előfordul a tölgyek kivételével majdnem minden lombos fán, leggyakrabban nyáron, akácon található. Télen a csupasz fák ágain zöldellő “bokrocskák” impozáns látványt nyújtanak.
Levelei aprók, épszélűek, átellenesek, bőrneműek. Apró, zöldes virágai bogernyőt alkotnak.
Borsó nagyságú, gyöngyház színű álbogyó termései decemberben érnek. A bogyóképződésben részt vesz a virágvacok, ennek belső része enyvszerűen tapadós. Ez a szaporodást segíti, mert magvai sem vízben, sem talajon nem csíráznak ki, csak a lombos puhafák ágain. A bogyókat madarak (például a csonttollú madár, a fenyőrigó, a léprigó, a szőlőrigó stb.) fogyasztják, így terjesztik a magvakat.
A parazita elleni védekezés
A víz és az ásványi anyagokat elszívása hatalmas stresszt jelent gazdanövényeinek. Megtelepedése szignifikánsan csökkenti a növényi magasságot, a törzsátmérőt és a termés mennyiségét, illetve egy általános gyengültségi állapotot idéz elő. Mindez utat nyit az egyéb károsítóknak is, ami végül hozzájárul az erdészeti leromlási spirálhoz. A fehér fagyöngy elleni jelenleg ismert eredményes védekezés a bokrok eltávolítása, a módszer csak kis területen alkalmazható eredményesen. Jelenleg a fehér fagyöngy hiperparazita kórokozójának (Phaeobotryosphaeria visci) alkalmazásával próbálkoznak.
A gyógynövény
A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó dísz. Azonban a bogyók a halál csókját testesítik meg, ha elfogyasztják őket. A bogyók és még mérgezőbb levelek mérgező anyagai közül ki kell emelni a viszkotoxinokat és a fagyöngy lecitineket. Ez a veszély különösen akkor áll fenn, amikor karácsonyi díszítés céljából beviszik a lakásba, és a kíváncsi gyerekek belekóstolnak a gyümölcsbe. Hatása kutyákra halálos, ember esetében is súlyos tüneteket okoz, az 1-3 bogyó elfogyasztása után fellépő hányástól és hasmenéstől egészen a nagyon súlyos gyomor-bél rendszeri gyulladásáig.
Leveleit és 5 mm-nél nem vastagabb fiatal ágait gyűjtjük. Novembertől februárig gyűjtött leveleit és vékonyabb szárát szárítás céljából apróra vágjuk, további gyűjtési ideje március és április. A legjobb gyógyhatást a nyárfán élősködő fagyöngynek tulajdonítják, de a lucfenyőn, erdei fenyőn és a gyümölcsfákon is jó gyógyhatású fagyöngy tenyészik. Március és április hónapokban a fagyöngyön jóformán alig van bogyó. Levele és szára semmi esetre sem mérgező, de a termése nem fogyasztható. Ha disznózsírral összekeverve kenőcsöt készítünk, fagyás esetén külsőleg alkalmazva nagyon hatásos.
Vérnyomás szabályozó, immunerősítő, eredményesen alkalmazható a daganatos sejtek képződésének gátlására is. Bár a klinikai bizonyító erejű vizsgálatok alapján még nem egyértelmű, több fagyöngy kivonatot is használnak Európában rákellenes szerként. Ilyenek az Németországban elterjedten használt Iscador és Helixor. Általában gyógyteakeverékek alkotójaként szerepel. Hatása alapján a egyaránt alkalmas a szervezet megtisztítására és a betegségek megelőzésére.
Teakészítés: A fagyöngyteát kizárólag hidegen készítsük. Egy púpozott teáskanál fagyöngylevelet adunk 1/4 liter vízhez, éjszakára állni hagyjuk, másnap kicsit felmelegítjük és leszűrjük. Ha nagyobb mennyiségre van szükségünk naponta, a teát tartsuk termoszban vagy pedig forró vizes vízmelegítőben melegítsük fel. Dr. Babulka Péter népi orvosláskutató, kertészmérnök, fitoterapeuta így figyelmeztet a patikamagazinban: a levelekből önmagában készült gyógytea a rendkívül változó hatóanyag összetétel miatt nem megbízható háziszer. Orvosi ellenőrzés mellett teakeverék alkotórészeként használható.
Gyuri bácsi honlapján gyógybor recept is található:
40 gramm friss fagyöngyöt (levelet) 1 liter édes fehér borban áztatunk 10 napig szobahőmérsékleten. Leszűrjük, napi egy pohárnyit fogyasztunk belőle étkezés előtt, a nap folyamán kétszerre elosztva. Kúraszerűen évente kétszer-háromszor, egy-egy alkalommal havi 15 napon keresztül.
Szokások, hiedelmek
A kelta és a teuton törzsek téli napfordulós ünnepeikre örökzöld díszeket készítettek. Papjaik szerint a fagyöngy szent, és ezért amulettként adták az emberek kezébe. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat. A fagyöngy különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek (magyal, krisztustövis, vadborostyán, stb.) között.
Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat. A fagyöngy különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek (magyal, krisztustövis, vadborostyán, stb.) között.
A katolikus egyház sokáig mellőzte a pogányok e kedvenc növényét. Ezért a templomok helyett inkább az otthonok adventi dísze lett. A finnek karácsonyfa megjelenése előtt más örökzöld ágat, úgynevezett termőágat vagy életfát (boróka, fagyöngy, tüskés zöld ág) vittek a házakba, ajtóba, ablakba tűzték, hogy kelta és viking hagyományokat követve újra előcsalogassák a napot, a napfény erejét.
Sok helyütt a plafonra akasztják, így védekezve a villámcsapás ellen. Másutt a fagyöngy a gazdagság jelképe. Ha valaki fagyöngyágacskát rejt a pénztárcájába, azért teszi, hogy a tárca soha ne ürüljön ki. Ha farsang idején egy fiatalember a mennyezetre függesztett fagyöngyág alatt csókol meg egy lányt, a párt örök hűség fogja összekötni. A szokás eredete a skandináv mitológiába nyúlik vissza. Frigg, a szeretet istennője a szeretet jelképévé tette a fagyöngyöt, és azt kérte, hogy akik megállnak alatta, csókolják meg egymást a szeretet és megbocsátás jeléül.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás