Floráriumok

A négy részes cikksorozat első részében megismerkedünk a növényes floráriumokkal, a második részben a floráriumkészítés rejtelmeibe nyerünk betekintést, a harmadik rész a florárium növényeiről szól .

Az angol nyelvű szakirodalomban használt terrárium szó helyett nálunk florárium kifejezést használatos. A terrárium azonban angol találmány, és eredendően növények számára találták ki. A házi készítésű, apróbb, nagyobbacska florárium remek ajándék növénykedvelőknek. Különösen a kisebbek ajánlottak kerttel nem rendelkező, növénygondozásra kevés időt fordító, de növényszerető barátainknak, családtagjainknak.

A florárium definíció szerint lezárt üvegkonténer, amelyben növényeket nevelünk. Manapság minden zárt és nem zárt, átlátszó konténerben nevelt növény lakhelyét floráriumnak nevezzük. Különösen jól alkalmazható azoknál az apró, lassan fejlődő, sekélyen gyökerező növényeknél, amelyek párás mikroklímát igényelnek. Megfelelően beültetve a növények minimális gondozást igényelnek. De a növények igényeit, és habitusát ismerve sokukat tarthatjuk floráriumban.

A florárium története

Terráriumokat már az ókorban is használtak. A florárium mai formáját a növénykedvelő Dr. Nathaniel Bagshaw Ward londoni orvos (1791 – 1868 ) találta fel 19. században. Találmányát a véletlennek köszönhette: Amikor egyik kísérlete során egy talajra borított üvegpalackkal leborított bábból kikelő molyt figyelt meg, észrevette, hogy a talajból néhány páfránypalánta bújik elő, amelyet egyébként kertjében képtelen volt életben tartani. A növényeket évekig így leborítva tartotta. Még egy korty vizet sem kaptak, mégis szépen virultak. Kísérleteit más növényekre is kiterjesztette, és 1842-ben megjelent „Növénynevelés zárt üvegedényben” című könyve (On the Growth of Plants in Closely Glazed Cases). Kifejlesztette a Ward féle zárt edényeket, amelyben növényeket neveltek, vagy szállítottak nagy távolságokra.

A hetvenes években a terrárium szó hallatán egy kimustrált akvárium jelent meg az ember lelki szemei előtt,  amelyet dohos, maszatos üvegű terráriummá alakítottak, írja találóan Liza Alber, az Oregonian szakújságírója, ma azonban gyönyörű, üvegbe zárt kertecskét vizionálunk a szó hallatán.

Zárt vagy nyitott florárium vagy edénykert

A páratartalom tekintetében a zárt változat a legpáradúsabb és a betegségekre legérzékenyebb, ezt követi a nyitott florárium majd az széles szájú üvegedény. Általában a zárt edények fedele is átlátszó, mert a páratartalmon kívül a fény átbocsátása is fontos a növények számára. Kissé alacsonyabb, de relatíve magas belső páratartalmat biztosítanak a szűk szájú edények.
A florárium üvegből vagy műanyagból készülhet. Füst- vagy színezett üveget ne használjunk, egyébként bármi megfelel, pl. aranyhal tál, akvárium, konyakos pohár, üvegkorsó, palack stb. Terrárium edények vásárolhatók is akvarisztikai szaküzletben vagy kertészeti árudákban.

Termesztő közeg

A termesztő közeg legyen tiszta, víz számára jól átjárható, magas szerves anyag tartalmú. Előre gyártott, sterilizált tőzeges keverékek kaphatók (tőzeg-vermikulit-perlit keveréke). Házilag készíthetünk magunk is földkeveréket: egy rész kertiföld – egy rész tőzeg keverékét 30 percig fertőtlenítsünk gáztepsiben kiteregetve 90 fokon. Tiszta eszközökkel nyúljunk a fertőtlenített talajhoz, terítsük tiszta papírra, hogy kihűljön. Majd nedvesítsük be annyira, hogy betölthessük az edénybe, és ott jól lenyomkodhassuk. Műtrágyát nem szükséges hozzákeverni, mert a floráriumi növények nem fejlődhetnek gyorsan. Ha már a növények megeredtek, minimális mennyiségű, megfelelő összetételű szobanövény tápot adhatunk az öntözővízhez.

Az edény aljába rétegzett sóder, agyaggranulátum (egyéb drénréteg) a kismértékű túlöntözést kompenzálja. A rétegzésnek díszítőértéke is van.

Növények

Először döntsük el, hogy milyen típusú floráriumot szeretnénk. Trópusit? Sivatagit? Erdeit? Vegyük számba, hogy milyen környezeti igény párosul ehhez. Keressük meg a legjobb helyet az edény számára. Válasszunk megfelelő, azonos igényű növényeket. Legmegfelelőbben a dúsan fejlődő, alacsony termetű, sekélyen gyökerező növények. Ha szukkulenseket és a kaktuszokat használunk, csakis széles szájú, alacsony, nyitott edénybe helyezzük őket, amelyekből a növények épp hogy kikandikálnak. Hiszen ekkor az üvegedényt csak dekorációs céllal használjuk, és nem a megfelelő mikroklíma biztosításához. Általános szabály, hogy a nyitott edények magassága a beültetett növények magasságával megegyező. A floráriumba futónövények is kerülhetnek, amelyeket metszéssel tudunk kordában tartani. A floráriumi növényekre jellemző a közepes fényigény. Ha az ablakon keresztül kevés fény jut be, próbálkozzunk megvilágítással, ennek szükségessége a beültetett növények igényétől függ. Alacsony hőmérsékletű helyre az erdei növények valók, ahol éjszaka 10 fok körüli a hőmérséklet. Ilyen hőmérsékletű helyet nyáron nehéz találni, de télen, az ablakpárkányon, behúzott függönnyel, ha nincs a környéken radiátor, hűvös mikrokörnyezet alakítható ki, és itt nappal sem melegszik túl a levegő.

Bár az üvegen átsejlő szakállbromélia páraigényes, de öntözést alig kíván, így a mellé ültetett pozsgás növényekkel együtt tartható, ha a vizet permetezzük a floráriumba. Azonban így is csak alkalmi dísznek ajánlott.

További cikkeink a témában