Nyár közepi kártételek és tennivalók a gyümölcsösben, díszkertben

Zsigó György növényvédelmi szakmérnök (NMNK)   

Nyár közepi kártételek és tennivalók a gyümölcsösben, díszkertben.

A helyzet főleg akkor bonyolult, ha a kánikulai és az átlagnál hűvösebb napok váltakozása, a csapadékeloszlás tájankénti egyenetlensége változatos növényvédelmi helyzetet produkál. A változékony időjárás hatására néhol megjelenhetnek a régen illetve a ritkán látott gombabetegségek és a tápanyaghiány tünetei is.

A szőlőben a fajtától és a kert fekvésétől függően néhol erős peronoszpórás lombkárosítást látok, a fürtlisztharmat tünetei mellett. A technológiáról már korábban is írtam: kénnel vagy rézzel illetve a speciális felszívódó gombaölőkkel védekezzünk. A borszőlőknél egyes szerek már az erjedést is gátolják, csak hosszabb várakozási időkkel használhatók! A későbbi bogyórepedés megakadályozására, próbálják ki a felületen lévő lisztharmatfonalakat lemosó, termésnövelő anyagnak minősülő készítményeket. Élelmezésegészségügyi-várakozási idejük (é.v.i.): 0 nap.

(Atkamentes ültevénnyel ritkán találkozhatunk. A képen a továbbra is vándorló és gubacsokat képező, nemezes gubacsatka hólyagjait is felfedezhetjük.)

Az almatermésűekben továbbra is a lisztharmatra és a varasodásra kell koncentrálnunk. Számomra is meglepetést okozott a lisztharmatos körtegyümölcs látványa. Az almatermésűekre engedélyezett kén és felszívódó szerek közül választhatnak. Mindenképpen permezési próbát javaslok, sokan még a rezektől is féltik az egyes körtefajtákat.

Felerősödhetnek a rozsdák. A rózsa és a körte rozsdájáról már írtam, most a tüskétlen szeder július közepi levélfotóját mellékelem. Hasonlóak a tünetek, a levelek színén és fonákján is. Sajnos a szederre nincs engedélyezve gombaölő szer, így nem ajánlhatok készítményt. Nincsenek meg pl. a termésben mért bomlási adatok sem, nem tudjuk, hogy mikor lehetne szüretelni a kezelést követően.

A 80-as évek átlagos időjárásánál még minden nyáron láthattuk a szilvalevelek vörösfoltosságát. A mankoceb hatóanyagú növényvédő szerek engedélyezettek, jó néhány rézkészítmény mellett. É.v.i.: 30 illetve 21 nap. A fényképen látható fát még nem permetezném, már ami a gombát illeti. A takácsatkák szívásnyomai viszont erős fertőzésről árulkodnak. Csak a hexitiazox hatóanyag engedélyezett a lombos csonthéjasokban melynek 7 nap az élelmezésegészségügyi-várakozási ideje.

A dió gnomóniás levélfoltossága is felerősödött, már a termésen is megtalálhatóak a tünetei. Szerencsére kevésbé veszélyes, mint a baktériumos betegsége, mely 2010-ben néhol a termést is elvitte. A szőlő és a szilvalevél fotójához hasonlóan itt is feltűnik az egyik atkafaj károsítása. A dió nemezes gubacsatkáját láthatják.

A felvétel diófáján még a gomba, sőt az atka ellen sem permeteznék. De fokozottan figyelni kell a fát. A korai lombhullás sem az idei termésnek, sem a fának nem tenne jót. A réztartalmú készítmények mellett a felszívódó penkonazol hatóanyag is bevethető a gomba ellen.

A birs lisztharmatát és a diplokarponos betegségét találtam meg ugyanazon a fán. Néhol már vészes lombhullást idézett elő az utóbbi gomba, melyre a mankoceb hatóanyagú gombaölők és a rezek is eredményesek lehetnek.

A rózsa diplokarponos vagy más néven fekete levélfoltossága is korábban és nagyobb eréllyel jelentkezett. A fényképen az induló sötét és a kifakuló régebbi levélfertőzést láthatják. A foltok széle néha csipkézett, ezért népiesen csillagpenésznek is hívják ezt a betegséget. Most kénnel vagy felszívódó pl: penkonazol , azoxistrobin  hatóanyagú szerekkel védekezzenek. A tritikonazol hatóanyag a rózsa rozsda és a lisztharmat ellen is engedélyezett, és felszívódó. Az őszi lomb megsemmisítése, majd a rezes lemosás, mindkét növénynél ajánlatos lesz.

Atkák, levéltetvek és molyok. Nagy különbséget látunk a rajzás intenzitásában és a befogott rovarok mennyiségében. Néhány faj egyedei folyamatosan jelen vannak, alig lehet megkülönböztetni a nemzedékeket. Az időjárástól és a növények fejlődésétől függően kialakított permetezési fordulókkal, egészen a szüretig védekezni kell!

Hervadnak, kunkorodva száradnak a mogyoróbokrok hajtásvégei. Ránézésre moníliára, vagy az ismételten gazdát váltó tűzelhalásra gondoltam. Tévedtem. Sem gomba, sem baktérium nem található a mintákban. A mogyorócincér lárváját láthatják a felhasított vesszőben. A károsodott ágrészeket vágják le, kb. 30-40 cm-rel a fonnyadó levelek alatt. (Köszönöm a Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani és a Rovartani Tanszékének a meghatározásban nyújtott segítséget.)

Magyarországon engedélyezett növényvédőszerek listája: www.neoland.hu