A kert színei

 Ismerjük meg a színek emberre gyakorolt hatását, amelynek tükrében alakíthatjuk kertünk színeit.

Köztudott, hogy a színek emocionális hatást váltanak ki. A meleg színek hatása aktív, élénk, izgató. Ilyenek a sárga, a narancs, a vörös. A napfény színei. A hideg színek passzív, nyugtató, hatásúak. Az árnyék színei. Ilyenek például a kék, az ibolya színek. A vörös különösen izgató, tevékenységre serkent, a narancs vidám, a kék hideg, fenséges. A világos színek vidám, derűs hangulatra ösztönöznek. A sötét színek komolyak, ünnepélyesek, méltóságteljesek.

A napsütötte tájban a sárga és a vörös szinte lángol, a barna, a zöld, a fehér aranyos csillogást kap, borús időben, árnyékban a tompa kék érvényesül. A zöld szín semleges, vagy megnyugtató. A természetben uralkodó zöld szín megnyugtató hatású idegnyugtató, pihentető, kikapcsolódást segítő.

Meleg színek Fotó: Gyüge Julianna Kiskert rajongó

hideg színek Fotó: Szabo-Anita Kiskert rajongó

A kert, a táj színeiben az ég kékje és a növényzet zöldje az uralkodók, ezen kívül a barna és szürke árnyalatok foglalnak el nagyobb helyet a képben. Nyáron a kék és a zöld kellemes, örömteli hatású, a téli szürke viszont nyomasztó, bénító. A szürkészöld lomb, a szürkéskék víztükör szomorú hangulatot kelt. A hó borús időben kellemetlen, lehangoló, napfényben örömmel vegyes nyugalmat áraszt.

A táj színei közt említést érdemel a vörös, éspedig két árnyalatban, kékes karmazsinként és sárgás skarlátvörösként. Ősi, naiv érzelmet vált ki. Kevésbé élénkít, inkább ünnepélyes a rózsaszín. A sárga szín is serkentő. Növeli az életkedvet, a bizakodó hangulatot. Leghatásosabb a napfény derűjét idéző arany árnyalata. Az emberi érzelmekben mindig újra jelentkező tavaszi derűt, lendületet nem kis részben a sok tavaszi sárga virág és a füvek-fák sárgászöld színe idézi elő. Az őszi lombszíneződés, az erdők vöröse és sárgája is lelkesedést vált ki a nyár vége tompa, szürkés-sárga színei után. Az ilyen lomb kedvelt szobadísz.

A barnák már inkább közömbös hatású színek. A szürkének különböző fokozataiban jelennek meg. Minél szürkébb, annál közelebb van a hatása a nyomasztóhoz, minél barnább, annál kevésbé vált ki hangulatihatást. A szürke a borús, esős idő, a rossz idő, a köd színe, az alkonyaté – miután színpompája eltűnt.

A színek hatása iránti érzékenység nem mindenkinél egyforma, vannak, akikben egyes színek nagyon kellemetlen érzést váltanak ki, ugyanakkor más színek iránt előszeretettel viseltetnek, ami egyéni fiziológiai különbségekre vezethető vissza. Egyes korszakok, egyes népek, egyes emberek bizonyos színeket különösen kedvelnek, másokat mellőznek, mert azokat nem találják szépnek. A színekhez való kötődés az egyes ember élete folyamán többször is változik.

A színek hangulatkeltő hatásával kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy-egy szín nem elszigetelten, önmagában jelentkezik a kerti képben, hanem különféle kombinációkban vesz részt, tehát végül is nem az egyes szín, hanem általában a színegyüttes fejt ki kedvező, vagy kedvezőtlen hatást.
Forrás: Jámbor I.: Kertépítészet I-II, digitális egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem

Fehér kerítésre futó rózsaszín rózsa, a kerítés tövében szalvia, macskamenta és palástfű.