Zöldbab

A bab a hüvelyesek csoportjába tartozik. A fiatal termést zöldbabként,a beéretten termés magját szárazbabként fogyasztjuk. A néprajzi lexikon szerint a fuszulyka vagy más néven paszuly, azaz a zöldbab fontos tápláléknövény. Paraszti termesztése veteményeskertekben, szántóföldeken és köztes veteményként országszerte elterjedt. A magyar bab szó eredetileg az Európában régtől termesztett, ma takarmányként ismert lóbabot (lat. Vicia faba) jelentette.

zöldbab

A zöldbab bemutatása

A bab (Phaseoulus vulgaris) a pillangósvirágúak családjába tartozik (Fabaceae). A családra a zigomorf pillangós virág, és a hüvelytermés jellemző. A gyökerén található gyökérgümőkben szimbionta Rhizobium baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét, és azt a növény számára felvehető nitrátokká alakítják. A virágok csészéje forrt, ötcimpájú. A párta egy vitorlából, 2 evezőből és két sziromlevélből összenőtt csónakból áll. Tíz porzójuk kilenc porzószála csővé nőtt össze, a tizedik szabadon van ( Ezt hívják kétfalkás porzótájnak). Egy termőlevélből kialakult hüvelytermésük van. Levelei szárnyasak, ujjasak, hármasan összetettek, gyakran kaccsá módosulnak.

Növekedés szerint több típusát ismerjük:

A bokorbab 30-40 cm magas (Alacsony szárú, virágzatban záródó növekedésű) ezt termesztik a konzervipar, és a zöldbabfogyasztók számára. A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. 7-8 cm távolságban sorba vetve a sorok közötti távolság 40 cm. A vetés mélysége legalább 4 cm. A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a
bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket.Sikerrel termeszthető levélzöldségek és káposztafélék előtt, paradicsom, paprika, zöldborsó és kabakosok után. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva esedékes. Ha a hüvelyképződés időszakában öntözünk, és egyszer nitrogén műtrágyázzuk, akkor az első betakarítás után még egyszer terem.

A karósbab akár 3-4m magasra növő, indás, kúszó, folyamatos növekedésű növény. Ma már csak a kertekben termesztik. Támasztékra van szüksége. Vetés előtt négy karóból állítsunk össze egy gúlát úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak, és 40-50 cm mélyre dugjuk a földbe. Csúcsukat kössük össze. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk. Kovács László írja a 35. heti tennivalók között, hogy a karósbabnak lényegesen nagyobb vízmennyiségre van szüksége, mint a bokorbabnak, mely a levéltömeg hatalmas mennyiségének tudható be. Az óramutató járásának megfelelõ irányba, folyamatosan igazítsuk a lecsüngõ hajtásokat, a gyorsabb fejlõdés érdekében.

Lada

Lada: bőtermő, szárazságtűrő, elsősorban házikerti termesztésre ajánlott, ovális keresztmetszetű, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Janka

Janka: szárazságtűrő, ovális keresztmetszetű, szárazbabként is, és vágott babként is fogyasztható, sárgahüvelyű zöldbabfajta. Forrás: portal.agr.unideb.hu

Zöldbab ‘Mascotte’
A Clause Vegetable Seed (Franciaország) új fajtája. Ez a kompakt fajta a kiskertek, városi kertek ideális növénye. Ez a bokorbab hosszú hüvelyeket produkál, amely a lombozat fölött fejlődik, ezért könnyen szedhető. Egész szezonban terem. A virágzási periódusban pedig díszítőértéke kerül előtérbe. Nemcsak virágágyakban, hanem ablakládában, dézsában is szépen fejlődik!

tűzbab

Tűzbab

Díszbab

A többhasznú díszbab, illetve tűzbab (Ph. coccineus) kerítések, lugasok, korlátok befuttatására, díszítésére alkalmas. Egész nyáron ontja élénk színű virágait. Késő ősszel laza fürtben nyílnak a fő díszét jelentő élénkpiros, ritkábban fehér vagy kék színű virágai. Májusban vethető. Hamarosan két méterre is felkúszhat bármilyen támasztékon. Közepes vízigényű, napfényigényes. Május elején tömött, sűrű falat lehet kialakítani a felfuttatásukkal. 6-8 szemet vessünk egy 1 m hosszú árokba. Futtassuk szőlőkaróra és dróthuzalra. Kerítésre is futhat. Terméshüvelyei pedig a fagyokig szedhetők zöldbabként.

A zöldbab vetése

Kizárólag helyrevetéssel termesztjük. Nagy csírázási hőigénye miatt április végétől, május elejétől vethető. A felhasználók minél hosszabb, folyamatos ellátását kézi szedés esetén tavaszi és nyári vetéssel segítjük. A bab, ha vízellátásról öntözéssel szükség szerint gondoskodunk, június végéig, július elejéig vetve teljes termést ad. Júliusi vetéskor már kedvezőtlenek lehetnek fejlődésére az augusztus végi, szeptemberi lehűlések és hideg éjszakák.

zöldbab vetése

Három nővér

Hatékony segítői egymásnak a karós bab, a sütőtök, és a kukorica. Környezeti igényeik nagyjából hasonlók. A karós bab gyökérgümőiben tevékenykedő Rhizobium baktériumok ugyan növelik a talaj nitrogén ellátottságát, de a talajt nem árt érett marhatrágyával és/vagy komposzttal is feltölteni a vetés előtt. A kukoricaszárra felcsavaró babnak nem kell külön támaszték. A kukorica rögzítése sem kétséges, hiszen a felfutó bab segíti ezt. A sütőtök pedig természetes mulcsként működik, árnyékolva a talajt véd a túlmelegedéstől, a kiszáradástól és a némiképp gyomosodástól is.

Emeljünk 30  cm magas, 120 cm széles, marhatrágyával és komposzttal gazdagított kupacot. A fagyok elmúltával vessük középtől 30 cm-re kukoricamagvakat körbe, egymástól 25 cm távolságra, 2,5 cm mélyen.  Amikor a kukoricanövény 12 cm magas, ültessünk 4 babszemet a szárak köré. Egy hét elteltével a kupac kerületére vessünk el hat sütőtök magot.

kukorica babkaró

Kukoricára fut a zöldbab.

Tudtad-e…

Hogy hosszan tartotta magát az a szemlélet, hogy a bab óvilági eredetű?
A lóbabot (Vicia faba) és a csicseri babot (Vigna sinensis) ugyanis már a görögök és rómaiak is termesztették. A csicseri bab, amelyet Dioszkuridész phaselos néven írt le, magja nagyon hasonlít az Amerikából származó bab magjához. Az amerikai bab a Phaseolus nevet Linnétől kapta (1753). Ázsiában is élnek a régebben Phaseolus nemzetségbe sorolt fajok, amelyek magvai aprók, a virágok pártája sárga, és sarkantyús. A közelmúltban átsorolták őket a Vigna nemzetségbe. A századforduló után kiderült, hogy a Phaseolus vulgaris elsődleges géncentruma Dél-Mexikó és Közép-Amerika, a másodlagos géncentrum pedig Peru, Ecuador, Bolívia területére esik.

Hogy hazánkban szárazbabot a XVI. század végén, a zöldbabot jóval később kezdtek termeszteni?
A zöldbabtermesztés elterjedése a gépesítésnek, a konzervipar fejlődésének és a jó zöldbabfajták megjelenésének köszönhető. A száraz- és a zöldbab köztes termesztése nemcsak a szántóterületeken folyt, hanem a kertekben, a szőlőkben és a gyümölcsösökben is.

Hogy a bab nyersen mérgező?
A mai magyar nyelv hivatalosan hetvenkét különféle babot ismer, ezeknek a neveknek több mint negyven növénytaxon felel meg. Szinte mindegyik bab mérgező, csakhogy a Phaseolus-babok méreganyagai főzéskor lebomlanak, a Vicia-babok méreganyagai kioldódnak a főzővízzel, de vannak olyan babok is, melyekből főzéssel a legerősebb mérgek készíthetők. Ezek a mérgező fehérjék hőérzékenyek, főzés során elbomlanak. Mérgező hatásuk oka az, hogy kicsapják a vörösvértesteket.

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!

Tetszett ez a cikk? Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé? Iratkozz fel a Kertlap Magazin hírlevelére!
E-mail cím:*