A vadcitrom őshazája Észak-Kína és Korea. Jól bírja a telet, ezért a kertben nevelheted. Ősszel érő terméséből dzsem, lekvár, és sok más is készül.
A rutafélék családjába (Rutaceae) tartozó vadcitrom vagy más néven kerti citrom (Poncirus trifoliata) alacsony termetű, többtörzsű fa vagy bokor, amely hibridizációra hajlamos. Tekervényes, szinte dugóhúzó szerűen tekergő ágai és három levélkéből álló összetett levelei teszik érdekessé megjelenését. A lomb eleinte sárgás-zöld, a nyár folyamán sötétzöld színt ölt. A levelek megdörzsölve fűszeres illatot árasztanak. Kérge is különleges, a szürkés kéreg a növekedés során megrepedezik, emiatt zölden csíkozott, és helyeként méretes töviseket fejleszt. A madarak előszeretettel fészkelnek ágai közé, a tövisek védelmében. Mint a legtöbb kínai fafaj, kivadulva képes a honos növényeket kiszorítani.
Ötszirmú, fehér, illatos virágai méh és lepkecsalogatók, őszre narancsszerű, C-vitaminban gazdag termések fejlődnek belőlük.
Hogy a gyümölcse ehető-e, attól függ, hogy mennyire vagy éhes, vagy, hogy a világ melyik táján és melyik időben jársz. Azt gondolhatnánk, hogy termésének savanyú íze, valamint sok magja nem teszik élvezhetővé fogyasztását, azonban Észak Európában régen termesztették, és terméséből kandírozott gyümölcsöt készítettek. Manapság is naranccsal vagy birssel együtt lekvár, dzsem készül belőle. A sós vízben főzött, napon szárított és porított termést pikáns ételízesítőként használják. Ha frissen szedett termését két hétig állni hagyják, kifacsarva, vízzel hígítva szörpként fogyasztható. A gin-tonik megbolondítható egy szelet vadcitrommal. A szárított gyümölcs potpourrihoz is keverhető. A gyümölcs gyógyhatásait már régóta ismerik. Segít megszüntetni a súlyos, generalizált, életveszélyes állapothoz vezető immunológiai túlérzékenységet (J Ethnopharmacol. 1996 Nov;54(2-3):77-84.). A legújabb kutatások szerint pusztítja a leukémiás sejtek. (Clin Chim Acta. 2004 Feb;340(1-2):179-85.)
Többen nevelik a kertjükben egzotikus megjelenése, mutatós virágözöne és sárgálló őszi termései miatt. Nagy előnye, hogy különösebb gondozást nem igényel. Napos helyre való. Azt azonban tudni kell, hogy a kapálást nem tűri, mert ilyenkor sekélyen fejlődő gyökerei megsérülnek. Betegségekre nem fogékony, kártevői nálunk egyelőre nincsenek, nagyon jól tűri a száraz talajt, bár a tömődött, rossz vízgazdálkodású talajt nem szereti. tavasszal fás, félfás dugványról, de magról is szaporíthatod. Jól metszhető, remek riasztósövény nevelhető belőle. Szépen mutat napos fal, kőkerítés elé ültetve. Ha azt akarod, hogy kerted tavasztól nyár közepéig illatos legyen, társítsd a korábban virágzó Nepáli boroszlánnal (Daphne bholua ‘Jacqueline Postill’) és a kissé később virágzó tavaszi bangitával (Viburnum x burkwoodii).
Kertészeti értékét leginkább az adja, hogy sok citrusféle számára vad alanyaként szolgál. A ráoltott, nálánál érzékenyebb nemes citrusok így kevéssé lesznek érzékenyek a talajra, növekszik a fagytűrésük, ellenállnak a citrusok gyökereit előszeretettel megtámadó fonálférgeknek és a pusztító xantomonásznak, fitoftórának is. Miután a vadcitrom alany törpésítő hatással van a ráoltott nemesre, ezért cserepes nevelésre a legjobb alanynövény.
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás