Vadgesztenye aknázómoly

Dr. Némethy Zsuzsanna, egyetemi adjunktus, a Kiskert tanfolyam egyik szakembere
A cikket a szerkesztő aktualizálta.

Vadgesztenye fák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó vadgesztenye aknázómoly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban. Az utakat szegélyező vadgesztenye fákon gyakran már nyáron a lomb nagy része elszáradva lehullik. Erre az ismerős, és nagyon feltűnő jelenségre bizonyára sokan felfigyeltek.

Vadgesztenye aknázómoly kártétele.

Az aknázó moly elsősorban a fehér virágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, de enyhébb formában fertőzi a piros virágú és egyéb vadgesztenye fajokat is.

Vadgesztenye aknázómoly bemutatása

A vadgesztenye aknázó moly (Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában, 1989-ben már Ausztriában is megtalálták, 2000-ben már Közép- és Kelet-Európában általánosan elterjedt. Különösen a városi faállományok fertőzöttsége gyakori.

Háromnemzedékes molylepke: az első nemzedékének lepkéi április végén, május elején szokott megjelenni. A kifejlett lepke kb. 5 mm hosszú, fémes színű szárnyakkal, lábai fehéres színűek. Az áttelelés után a lepkék kora reggeli órákban gyakran a fa törzsén vonulnak vagy pihennek. A nőstények a levelekre szállva rakják le tojásaikat. A tojásokból kikelő lárvák a levél bőrszövete alatt élnek és táplálkoznak, ezért gyakran láthatók a lárvák és a sötét színű ürülékük a foltokban. A foltban bábozódnak, és a kifejlődő lepkék a levelekből kirepülnek. A 2. nemzedék júniusban a 3. nemzedék rajzása júliusban-augusztusban szokott lezajlani. A rajzás ideje és időpontja évente kissé változó. A kártevő a 3. nemzedék által fertőzött, talajra lehullott levelekben báb alakban telel át.

Vadgesztenye aknázómoly kártétele

A levél szövetében élő lárvák táplálkozása során a levél lemezben elhaló foltok fejlődnek. A foltok gyakran több centiméteresek és levél erek által határoltak. A károsított levelek már nyár derekán lehullanak, ennek következtében a fák csökkent lombja nem termel elegendő anyagcsere terméket: a fák hajtásainak növekedése lelassul, a termések száma és súlya csökken, a fák fokozatosan legyengülnek.

Vadgesztenye aknázómoly.

Vadgesztenye aknázómoly elleni védekezés

A kártevő a lehullott levelek foltjaiban (az aknákban) báb alakban telel át. A tavasszal megjelenő első molynemzedék ellen hatékonyan lehet védekezni, ha a lehullott leveleket télen, illetve tavasszal maradéktalanul összegyűjtjük és megsemmisítjük.

A kikelő egyedek megfigyelésére elterjedten alkalmazzák a vadgesztenye aknázó moly szex feromon csapdáját. A csapdák azon az elven működnek, hogy az aknázó moly nőstényeinek illatanyagához hasonló anyagot helyeznek el a fa közelében felfüggesztett csapdába, és a fán repkedő hím lepkék az illat vonzására odarepülnek, majd a csapda megfogja azokat. A csapda ragadós lapjára rátapadt lepkék száma jelzi, ha a kártevő tömegesen megjelent. A csapdára vonatkozó bővebb információ és beszerzés: csalomon@julia-nki.hu

A második nemzedék rajzásának megindulásakor, tojásrakás előtt ajánlott a kémiai védekezés az alábbi, kitinszintézist gátló rovarölő szerek valamelyikével:

A Dimilin 25 WP hatóanyaga a diflubenzuron. 0,05 %-os dózist kell használni. A gyártó Chemtura AgroSolutions így mutatja be a szert: A Dimilin® hatásmechanizmusa eltér a hagyományos rovarölő szerekétől. A diflubenzuron hatóanyag a rovarok kutikulájának kitinszintézisét gátolja. Megzavarja a vedlési folyamatukat, mivel a fejlődő lárva új bőrszövetébe nem tud beépülni a fehérje. Az így kialakuló hártyaszerű külső bőrszövet vedlés közben nem képes ellenállni a belső nyomásnak és a kártevő belepusztul a vedlésébe. Ebből következik, hogy a Dimilin elsősorban lárvicid, ami azt jelenti, hogy a lárvából kialakuló új fejlődési alak életképtelenné válik. A rovarölő szer kevésbé mérgező, mint a konyhasó.

A Runner 2 F folyékony rovarölő szert a  Dow AgroSciences így jellemzi a szert:  A Runner a lepkefélék vedlését irányító ekdizon hormont utánozza. A hatóanyag felvétele után idő előtti, felgyorsított (azaz a hernyó számára természetellenes) vedlés indul el, amit a lárva nem tud befejezni, ezért éhen pusztul. Aknázómolyok ellen szexferomonos előrejelzésre alapozva a rajzás erősödésének idején, a tojásrakás előtti napokban illetve a frissen lerakott tojások ellen kell időzíteni. A kezelést blokkszerűen, 2-3 alkalommal, 7- 10 naponként ismételjük meg!

Zsigó György (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara) ajánlja, hogy, ha erős lisztharmat és guignardia gombafertőzések is jelentkeznek egyidejűleg,  adagolhatunk Topas 100 EC-t is a permetlébe. Javasolja a káliumot is tartalmazó lombtrágyák és a nedvesítőszer használatát, mert meghálálják a fák a tápanyagot illetve a nedvesítőszerrel nagyobb lesz a szerek hatékonysága.