Te nem ismered az alakort?

Ökotermesztésre adnád a fejed? De aggódsz, hogy túl macerás, pénz és időigényes?  Termessz alakort! Egészségesebben étkeznél? Használj alakor lisztet, végy alakor tésztát! Te nem ismered az alakort? Olvass róla!

Az alakornak, a tönkének és a tönkölynek ott van a helye a 21. századi étkezési kultúrában, beleértve a gyerekek közétkeztetését is. – Mondják a szakemberek.

Az alakor az emberiség legrégebb óta termesztett, kiváló tulajdonságú búzája, amelynek különleges lisztjéből sütemény, száraztészta vagy akár kása is készülhet. Az a búzafaj, amely a rossz körülményeket meghálálja! Ökotermesztése is rendkívül egyszerű.

alakor kalasz

A termesztett alakor, más néven egyszemű búza (Triticum monococcum) egynyári vagy áttelelő növény. Vad alakjától abban különbözik, hogy nagyobban a szemek. 60-125 cm magas, szára szilárd, kalász a apró. Az egyik legkorábbi termesztett búza. Hazánk területén már a neolitikumban (Újkőkor) termesztették a korai földműves falvakban.  Neve vagy germán vagy óromán eredetű. Manapság szórványosan Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, a Kárpátok gyenge talajú területein termesztik. Bár terméshozama a hagyományos búzáénál alacsonyabb, manapság újból reneszánszát éli. Például Bulgáriában 2016-ban már 400 hektáron termesztették.

Értékes tulajdonsága, hogy a hagyományos búzánál sokkal igénytelenebb, ellenállóbb. A gyomnövények nem tudják kiszorítani. Szemterméséből kitűnő dara, sárgás színű, poros állagú, kitűnő minőségű liszt készíthető. Lisztje kissé komlós aromájú, édeskés ízű, sokszor ízjavítóként a hagyományos liszthez keverve használják. Az Első Pesti Malom szerint az alakor mikroelem- és esszenciális aminosav-, különösen lizintartalma igen magas, szénhidráttartalma alacsony.

A reformkonyha ideális gabonája. A belőle készített étel könnyen emészthető. A neten található legtöbb állítással szemben, a Martonvásár MTA ATK Mezőgazdasági Intézete Alkalmazott Genomikai Osztálya kutatóinak közzétett kézirata szerint, amely a naturgoldeurope.hu oldalon jelent meg, glutén tartalma alacsonyabb a kenyérbúzáénál, de így is immunválaszt vált ki, tehát lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Természetesen ez nem csorbítja értékeit, de a lisztérzékenyek számára megszívlelendő információ.

„Az alakornak magas a sárga pigment tartalma, vasban, antioxidánsokban, e- vitaminban, béta-karotinban, mikroelemekben is gazdagabb, mint a klasszikus kenyérlisztek. A tönke és az alakor teljes rosttartalma is sokkal magasabb a modern kenyérbúzákénál, felszívódásuk is eltér a közismert aestivum búzából készült kenyerekétől. Az ősgabonák gluténszerkezete más, így más textúrájú tésztát adnak” – így mutatja be különleges tulajdonságaikat a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont
(ATK) Mezőgazdasági Intézetének munkatársa.

alakor kenyér

A kenyérforradalom csendes nagyágyúi, az alakor, a tönke és a tönköly újrafelfedezése lehet a 21. század egyik hazai gasztronómiai sikertörténete.
Forrás: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Az ősgabonák újbóli elterjesztésének hazai katalizátoraként az ÖMKi 2015 óta foglalkozik ősgabonák tesztelésével extrém környezeti adottságok között, többek között Nyíregyházán, és szinte sivatagi körülmények között a Bugaci-homokháton. Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője így nyilatkozott:  „Miután bebizonyosodott, hogy ezek a hosszú múltra visszatekintő tájfajták a mai szélsőséges körülményekhez is képesek alkalmazkodni, termést hoznak, szaporíthatók, gazdák bevonásával is vizsgáltuk őket és elkezdtünk dolgozni a termelők, a molnárok és a pékek összefogásának megszervezésén” –

A Martonvásár 2010/2 (XXII. évf. 2. sz.), A martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont  (ATK) közleménye szerint kimondottan gyenge minőségű talajba való, ezért kedvezőtlen adottságú helyekre kiváló. Talajelőkészítést, mélyművelést, talajforgatást nem igényel. A műtrágyázást, csávázást, gyomirtást, gomba és rovarölő szereket nem viseli! Akkor terem a legjobban, ha „békén hagyják” írja az agraragazat.hu. A pelyvás magvakat gabona sortávba, Kötött talajon 2-3 cm, laza talajon 3-5 cm mélyre kell vetni. A nyári szárazságot, kánikulát jól tűri. A búzához viszonyítva később, július végén aratható. A modern nemesítésű alakor búzák 3 tonnát teremnek hektáronként. A hosszú szárú hagyományos fajták megdőlését több magyar nemesítésű, alacsonyabb termetű fajta küszöböli ki. Termesztéstechnológiájáról a Biokontroll Hungária oldalán olvashatsz.

Az ATK a kétezres években kezdett kísérletezni ősi búzafajokkal: az első sikeresen nemesített, a mai fajtaelismerési szabályoknak megfelelő alakor fajtát 2008-ban jegyezték be. Ez a fajta kifejezetten ökológiai nemesítéssel készült, elsősorban az ökológiai termesztés igényeit szem előtt tartva. Bár 2011-ben konvencionális termesztésre optimalizált fajtát is bejegyeztek, az ősgabona fajok még nem terjedtek el szélesebb körben.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Faöntöző zsák banner

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!