Suháng vagy koronás?

Faültetésen töröd a fejed? Még nem késtél le semmiről. Mielőtt belevágsz, olvass el néhány jó tanácsot oltványról, metszésről. Megtudhatod mi a különbség a suháng és a koronás oltvány között, és hogyan kell metszeni őket.

Ősszel vagy tavasszal?

Ha nem telepítettél ősszel, tavasszal bepótolhatod. Úgy tartják, hogy az őszi ültetés a legmegfelelőbb, de van hátrány is. Ősszel, egy korán jött fagy kárt tehet a gyökérzetben, és elképzelhető, hogy nem ered meg a fácska. Valójában minden gyümölcsfaj telepíthető tavasszal abban az esetben, ha folyamatos öntözést biztosítasz számára. Időjárástól függően, akár 30-40 liter is lehet a kis fák vízigénye alkalmanként.

Ha nem rendelkezel öntözőrendszerrel, remekül használhatod a talajt lassan átnedvesítő faöntöző zsákot!

Ha már meg van terület, amely megfelelő ökológiai adottságokkal rendelkezik (!), jöhet az oltvány vásárlás. Sajnos magyar alanyra oltott külföldi fajták esetében sokszor előfordul az összeférhetetlenség, aminek eredményeképpen az alany mintegy ledobja a nemest. Különösen jól megfigyelhető mirabolán alanyú kajszi esetében. Ilyenkor első ránézésre még a szakember is gutaütésre gyanakszik.

Milyen oltványt válassz – suháng vagy koronás?

Csak vírus és fertőzésmentes oltványt válassz! Olyat,amely rendelkezik a megfelelő dokumentumokkal (vírusmentesség igazolás, az értékesítő lerakat neve, címe, adószáma).

A legáltalánosabb választás a hobbisok részéről az egyéves koronába oltott suháng. Ez olyan elágazás nélküli, egyéves oltvány, amely a szemzést követő évben fejlődik, és kellő erősségű, elágazódott gyökérrendszerrel, valamint 8-10 mm törzsátmérővel rendelkezik.

A drágább koronás oltvány jellemzője, hogy a vezérvesszőn kívül legalább három, 45 cm hosszú oldalhajtás található rajta. Faiskolában úgy állítják elő, hogy a szemzést követő évben képződött suhángot a harmadik év tavaszán koronába metszik. Az őszibarack oltványok jellemzően koronás oltványok. A koronás oltvány akkor jó, ha a törzsátmérője kb. 14 mm, magassága 100 cm, törzsátmérője 8-10 mm.

Vásárláskor az oltvány gyökerét is górcső alá kell venni, hiszen ezen múlik, hogy milyen könnyen ered meg. A gyökérzetnek legalább 5-6 erősebb gyökérággal, és fejlett, bojtos hajszálgyökér-rendszerrel kell rendelkeznie.

Meg kell metszeni a csemetét!

Sokan elfeledkeznek arról, hogy megvásárolt facsemetét is meg kell metszeni. Elvégzése kihajtás előtt, de már a fagyok elmúltával aktuális.  Metszés nélkül a viszonylag csenevész gyökérzet nem képes megfelelően ellátni a sok friss hajtást, így a csemete visszamarad a fejlődésben, ami a fa egész életére is kihathat!

Ajánljuk kiváló minőségű, japán metszőeszközeinket.

A suhángot a kívánt törzsmagasság felett jó egy arasszal vágd el. Ezt hívják koronába metszésnek. A suhángokat 130–150 cm magasságban célszerű koronába metszeni, így a törzsmagasság legalább 80 cm körüli. Három vázág jelöltet hagyj meg, a többit tőből távolítsd el. De melyik legyen az a vázágjelölt? Azokat a rügyeket válaszd ki, amelyek felülnézetben úgy helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, mint a Mercedes embléma. Ez alatt, a törzsön található rügyeket távolítsd el, kivétel a diófa, mert ennél a belőlük előtörő hajtásokat törzserősítőként kell kezelni.

Koronás oltvány esetében vázkar nevelése céljából a számodra legmegfelelőbb törzsmagasság alatt minden vesszőt távolíts el. A törzsmagasságnál vázág jelöltként hagyj meg 3-4 vesszőt (fás, egyéves, még nem termett hajtás), ha azok 20-30 cm-esek, vággd vissza a felére, egy felső rügyre, amiből nyáron ugyan felfelé törő hajtás fejlődik, de ha nyáron ugyanezt visszavágod a feltörő hajtás alatt laposan fejlődő vesszőre, akkor az, miután már megindult a fásodása, már csak laposan tud tovább fejlődni. Ez a felsőrügyes metszés. A gyengébb vesszőket 3-4 rügyre vágd vissza hasonló módon.

Az ültetőgödör kb. 1 köbméteres legyen. Aljára tölthetsz Huminpower G-t és Terrum M-t. Ne feledkezz meg az alapos beöntözésről! Ha nem rendelkezel öntözőrendszerrel, remekül használhatod a talajt lassan átnedvesítő faöntöző zsákot.

Sikeres telepítést kívánunk!