Pampák királya – a pampafű

A robusztus pampafű valóban a pampák királya. Letaglózó méretei, lélegzetelállító szépségű kalászai ámulatba ejtők. Tűri a silány talajt, a szárazságot, ellenáll az időjárás viszontagságainak, a kórokozóknak és kártevőknek, de ugyanúgy ellenáll a külső beavatkozásnak, az átültetésnek.

A perjefélék (Poaceae) családjába tartozó pampafű (Cortaderia) nemzetségébe Dél-Amerikában honos, magas, évelő füvek tartoznak. Ezek egyike az ezüstös pampafű (Cortaderia selloana), nálunk is ismert díszfű.

pampafű bugái

A pampafű Dél-Amerika mérsékelt klímájú régióiból származik (Brazília, Argentína, Uruguay) , olyan szélsőséges körülmények között él a folyópartokon, ahol az év egy részében teljesen elárasztja a víz, míg az év másik felében aszály van. Mára már meghonosodott szerte a világon. A mediterrán területek invazív növényévé vált. Észak-Amerikában, a mediterráneumban, de még Ausztráliában és Új-Zélandon is sok helyen küzdenek ellene. Iskolapéldája a helytelen illetve meggondolatlan betelepítésnek, különösen a bolygatott területeken invazív. Terjesztésében a szél a ludas, amely a növény magjait nagy távolságokba elhordja. Egy termős példány akár 800 ezer magot is terem élete során. Megszabadulni is nehéz tőle erős gyökérrendszere miatt, leginkább vegyszeres kiirtása hatásos.

Csoportosan fejlődik. Óriási területet behálózó rizómás gyökérrendszere akár 3,5 méter mélyre is lehatol. Egy fűcsomó magassága 1 méter, a belőle kihajtó szárak 2-4 m magasra nőnek. A merev szár végén megjelenő tollak (virágbugák) fajtától függően lehetnek fehérek, lilásak, rózsaszínek, ezüstösek. Kétlaki növény, vagyis az egyik növényen csak porzós, a másikon csak termős virágok nőnek. Ahol a környéken mind a kétféle növény megtalálható, ott a termős virágok magot hoznak. Magjait a szél terjeszti.

Ami rossz a természetvédőknek, az még jól jöhet a hobbikertészeknek. Tartása könnyű, cserében rendkívül impozáns megjelenésű.  Ugyanis egyre jobban érzi magát elmediterránosodó klímánkon. Régebben több problémát okozott téli fenntartása. Azonban kiskertbe nem való. Tehát ne válaszd, ha kicsi a kerted, mert hamar kinövi a helyét. Remek szoliter, térhatároló és széltörő. Vízparton rendkívül mutatós.

pampafű vízparton

Forrás: Wikimeida, m.dolores paderne sa…, CC BY-SA 3.0, Link

Napra, félárnyékba, száraz/nedves helyre való. Talajban nem válogat. Ne ültesd ház, fal, út közelébe. Ahol már egyszer megtelepedett, onnan nem könnyű új helyre ültetni, mert az átültetést rosszul viseli. A fűrészes, éles levélszél gyerekekre veszélyes lehet. Helye megválasztásánál ezt is figyelemebe kell venni.

Az újonnan ültetett növény rendszeres öntözést kíván. Az első évben tavasszal, nyáron és ősszel is adhatsz tápoldatot, ezt követően elég egy indító trágyázás. A kemény teleket gyakran megsínyli. Fennmaradó lombozata védi meg a kifagyástól, ezért sose vágd le a szezon végén. Télire szokás összekötözni, mert a levelek közé folyó hólé a tő szétrothadáshoz vezethet. Havas időben ajánlott a töveket a hótól megtisztítani. Tél végén 10-05 cm-re a talajszint fölött visszavághatod. Kórokozói, kártevői nincsenek. Kora tavasszal tőosztással szaporíthatod.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Faöntöző zsák banner

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!