Olla, agyagedény öntözéshez

 Az olla pénz, idő és víztakarékos, házikertbe ajánlott, öntözésre használható cserépedény. Bemutatjuk a csöpögtető öntözés ősi módját.

Mi az az olla?

Az olla latin/spanyol eredetű neve a mázatlan, hasas cserépedénynek. Ilyen edényeket már az ókori rómaiak is használták, levesek, szaftos húsételek készültek benne. Később a keltáknál a mezőgazdaság/földművesség istenének szimbóluma lett. A középkorba a közkedvelt spanyol egytál étel, az olla podrira (spanyol babgulyás) készült benne. Az olla használatát a hódító spanyoloktól átvette az amerikai őslakosság, az indiánok.

A fotó forrása: Selao Garden Art

Már a történelmi időkben rájöttek, hogy a mázatlan edény fala lassan átengedi a vizet, ezért öntözésre is kiváló. Az olla-t beásták a földbe, a növény gyökeréhez, feltöltötték vízzel. Az edény lassan bocsátotta ki a vizet, így született meg a csöpögtető öntözés őse. A száraz, sivatagos területeken azóta is sikerrel alkalmazzák. AZ öntözésnek ez a módja Kínában éppúgy elterjedt, mint a mediterrán régiókban vagy Észak-Amerikában. Használatával idő, fáradság, pénz és nem utolsósorban víz takarítható meg. Az így öntözött növények megmenekülnek a szárazság okozta stressztől, hosszan és bőven teremtek.

Így használd az olla-t!

Az eljárás egyszerű. Az edényt a növény közelében olyan mélyre kell elásni, hogy csak a szája emelkedjen a talajfelszín fölé. A vízzel feltöltött edény falán lévő apró pórusokon lassan szivárog át a víz, egyenletesen átnedvesítve a talajt a gyökérzóna közelében. Ha a talaj szárazabbá válik, a kiáramlás felgyorsul, ha a talaj nedves a víz nem szivárog ki asz edényből. Ezért ez a fajta öntözési mód rendkívül hatékony és takarékos. A nedves talajban a gyökerek elburjánzanak, ezért több tápanyaghoz és vízhez juttatják a növényt.

Az egyenletes vízellátás javítja a termésminőséget, növeli a termésmennyiséget, csökkenti a keserűanyag termelődéség (pl uborka, levélzöldségek), kevésbé reped meg a paradicsom és dinnye. Ugyanakkor növényvédő szerepe is van, mert a relatíve szárazon maradt talajfelszín miatt kevésbé szaporodnak el a gyomok, és a kártevők.

A leghatékonyabban használható a szerteágazó gyökérzetű kabakosoknál, paradicsom- és chilitermesztésben. A sekélyen gyökerező levélzöldségek esetében, tök és dinnye termesztésben.

A fotó forrása: Sustainable Living Center Oregon

Olla praktikák

Az edény szája emelkedjen a talajfelszín fölé kb 5 cm-rel, hogy elkerüld a talaj, lehullott növénymaradványok beleessenek. Az edény száját mindig takar le valamivel, tálkával, kővel, így gátolod a párolgást, és a szúnyoglárvák megtelepedését.

Hatékony öntözéshez minimum négyzetméterenkét egy edény elhelyezése ajánlott. hét liternél nagyobb térfogatú edényeket elég két négyzetméterenként elhelyezni.

Ne feledkezz meg az edények utántöltéséről, ennek gyakorisága időjárás és talajfüggő. Esetenként elég hét naponta feltölteni, máskor, szárazságban, akár naponta is szükséges.

A olla-ba töltethetsz tápoldatot is.

Az olla agyagos talajban nem hatékony. Ha a vízzel összegyúrt talajból könnyen tudsz fényes kifli alakot gyurmázni, ezt az eljárást ne alkalmazd.

Az olla-t magvetés illetve palánta kiültetés előtt ásd a talajba. Magvetés, palánta kiültetés előtt alaposan öntözd be a területet, a magvakat 5-10 cm-re vesd az olla mellé. Öntözésre egészen a palánták lomblevelének megjelenéséig szükség van, mert az olla a talajfelszínhez közeli részeket nem nedvesíti be, így a magoncok kiszáradhatnak, illetve a magok esetleg ki sem kelnek.

Az olla helyét ajánlott feltűnően megjelölni, például feltűnő színű jelölőtáblával.

Még a fagyok beköszönte előtt ásd fel az edényt és vidd fagymentes helyre.

Olla készítés házilag

Fotó: Living in the land of Oz – blogspot

Olla készítése cserépből lépésről lépésre

Nem muszáj kész olla edényt vásárolni: egyszerű, mázatlan agyag virágcserepekből is készíthetsz házi vízadagoló edényt. A lényeg, hogy a cserép ne legyen mázas, mert éppen a porózus agyagfalon keresztül szivárog majd lassan a víz a talajba.

Amire szükséged lesz

Két azonos méretű, mázatlan terrakotta virágcserép
Vízálló, kültéri vagy akváriumi szilikon
Egy dugó, kavics, cserépdarab vagy kevés szilikon az alsó lyuk lezárásához
Egy kisebb cserépalátét, kő vagy fedő a felső nyílás takarására
Ceruza, rongy, esetleg gumikesztyű

1. Válassz megfelelő cserepeket

Olyan cserepeket keress, amelyek nincsenek lakkozva, festve vagy mázazva. A sima, égetett agyagcserép a jó választás, mert átengedi a vizet. A két cserép lehetőleg azonos átmérőjű legyen, így könnyebb lesz őket pontosan összeilleszteni.

Kisebb balkonládába vagy magaságyásba 12–15 cm átmérőjű cserép is elég lehet, nagyobb ágyásba érdemes 18–25 cm-es cserepekkel dolgozni.

2. Zárd le az alsó cserép vízelvezető nyílását

Az egyik cserép lesz az olla alsó fele. Ennek az alján lévő lyukat zárd le alaposan. Használhatsz hozzá dugót, kavicsot, cserépdarabot vagy egyszerűen több réteg vízálló szilikont.

Fontos, hogy ez a rész ne csöpögjön, mert különben a víz nem lassan, a cserépfalon keresztül szivárog majd ki, hanem egyszerűen elfolyik az alján.

3. Ragaszd össze a két cserepet

Fordítsd egymás felé a két cserép száját, vagyis a peremüknél illeszd össze őket. Előbb szárazon próbáld össze, hogy jól fekszenek-e egymáson. Ha kell, jelöld meg ceruzával, hogyan illeszkednek a legjobban.

Ezután húzz vastag, összefüggő szilikoncsíkot az alsó cserép peremére, majd illeszd rá a másik cserepet fejjel lefelé. Finoman nyomd össze őket, és kívül-belül simítsd el a kinyomódó szilikont, hogy ne maradjon rés a két perem között.

4. Hagyd teljesen megszáradni

A frissen összeragasztott ollát ne tedd azonnal a földbe. Hagyd legalább 24 órán át száradni, de jobb, ha egy teljes napot vagy akár másfelet is vársz vele. Csak akkor használd, ha a ragasztás már teljesen megkötött.

5. Végezz próbatöltést

Mielőtt beásod, töltsd fel vízzel. Állítsd egy száraz felületre, és figyeld meg, nem szivárog-e a ragasztásnál vagy az alsó lyuknál. Ha csöpög, ürítsd ki, szárítsd meg, és tegyél még szilikont a hibás részre.

A jó olla nem az illesztésnél ereszt, hanem lassan, egyenletesen engedi át a vizet a cserép falán.

6. Ásd be a növények közé

Az elkészült ollát úgy ásd be, hogy a nagy része a föld alatt legyen, de a felső nyílás néhány centiméterrel a talajfelszín fölé emelkedjen. Így nem hullik bele könnyen föld, mulcs vagy növényi maradvány.

A növényeket az olla köré ültesd. Különösen jól használható paradicsom, paprika, uborka, tökfélék, cukkini, dinnye, bazsalikom és más vízigényes konyhakerti növények mellett.

7. Töltsd fel vízzel, majd takard le

A felső nyíláson keresztül töltsd meg vízzel az ollát, majd takard le egy kővel, cserépalátéttel vagy kisebb fedővel. Ez csökkenti a párolgást, és megakadályozza, hogy szúnyogok, rovarok vagy föld kerüljenek az edénybe.

Az első hetekben gyakrabban ellenőrizd, milyen gyorsan fogy belőle a víz. Kánikulában akár naponta is újra kell tölteni, hűvösebb időben vagy kötöttebb talajban ritkábban is elég lehet.

Mire figyelj?

Csak mázatlan cserepet használj, mert a mázas edény nem engedi át megfelelően a vizet.
A ragasztáshoz ne használj olyan anyagot, amely oldódhat vagy káros anyagot engedhet a talajba.
Friss vetésnél és apró palántáknál az olla önmagában még nem elég, mert a felső talajréteget kevésbé nedvesíti át. Ilyenkor a kezdeti időszakban felülről is öntözni kell.
Ősszel, a fagyok előtt szedd ki az ollát a földből, ürítsd ki, tisztítsd meg, és fagymentes helyen tárold.

Egyszerűbb változat: egyetlen cserépből

Ha nem akarsz két cserepet összeragasztani, egyetlen nagyobb, mázatlan cserépből is készíthetsz egyszerű vízadagolót. Zárd le az alján lévő lyukat, ásd be a cserepet a növények közé, töltsd fel vízzel, majd takard le a tetejét egy fejjel lefelé fordított cserépalátéttel, lapos kővel, cserépdarabbal vagy régi tányérral. A lényeg, hogy könnyen levehető legyen, de ne hulljon bele föld, mulcs, levél, és a szúnyogok se férjenek hozzá a vízhez. Ennek kisebb a víztartó kapacitása, de balkonládában, magaságyásban vagy kisebb ágyásban jól használható.
Ha kedvet kaptál próbáld ki!