A csodagumó virágzásakor rothadó húsra emlékeztető bűzt áraszt, mégis népszerű a kontyvirág tartók körében, miután egzotikus megjelenése ellenére tartása és szaporítása is egyszerűbb a többi kontyvirágféléhez képest.
A nálunk dísznövényként kapható csodagumó stabil populációkat alkot Afrika- és Ázsia szerte. Örökzöld erdőkben, folyóparti erdőségekben, nedves szavannákon, árnyékos, lápos területeken honos.
A csodagumó (Sauromatum venosum) a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Olyan ismert szobanövények tartoznak ide, mint a filodendronok ( Philodendron sp.), a könnyező pálma (Monstera sp.) fajok, vagy a rákvirág (Aglaonema sp.). De a nálunk honos, gyógyhatású (ma már fogyasztásra nem ajánlott) foltos kontyvirág (Arum maculatum) és az orvosi kálmos (Acorus calamus) is ide tartozik.
A Sauromatum nemzetségre jellemző a tenyeresen tagolt, ernyőszerű levél, a torzsavirágzat, amelyen megtalálható a virágzati buroklevél, az ún. szpáta (spatha), a virágzat palack alakú meddő alsó része illatanyagokat termelő szervként működik, és jelentős mennyiségű keményítőt is raktároz.
A csodagumó egyik jellemzője, hogy virágzatát a lombozat kifejlődése előtt hozza. Másik jellemzője, hogy szezonálisan visszahúzódik, és nyugalmi állapotba kerül. Föld alatti gumója raktározzak életerejét, tartalék tápanyagait, legfőképpen keményítőt.
Tavasszal, még mielőtt gyökereket fejlesztene a szunnyadásából magához térő gumó, a sárgás-barna virágzati buroklevél a földfelszíne fölött fejlődésnek indul , növekedni kezd. Felfedi belső felének sárgás alapon bordó pöttyös részét, felfelé lándzsássá szélesedik, egyre hosszabbra növekszik, majd visszahajlik, megcsavarodik. Hossza meghaladhatja az 50-60 cm-t is. Ez idő alatt kifejlődik maga az elhúsosodott tengelyű füzérvirágzat. Az egyes virágok egyneműek. A lepeltáj hiányzik. A porzós virágok a torzsa felső részén, a termős virágok az alsó részen tömörülnek Az alsó körkörös termős zónát egy hosszabb steril zóna követi. A porzók szabadon állnak (ülnek). De nem csak virága izgalmas, egzotikus. Elvirágzás után fejlődésnek indulnak a gumó felső részéből gyökerek, és megjelennek a levelek. A tenyeresen tagolt levélzet és a pöttyözött levélnyél fokozzák a növény díszértéket. Piros-bordó bogyótermést érlel. Az egy csomóban fejlődő bogyók együttese méretes szederhez hasonlít. A bogyók egy, ritkábban két magot tartalmaznak.
Hollósy Ferenc a természet Világa (128. évf. 10. sz. / 1997) folyóiratban megjelent cikkében írja: Jean-Baptiste de Lamarck francia természettudós 1778-ban elsőként számolt be arról a jelenségről, hogy a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó Arum fajok virágzásuk idején felmelegszenek. A csodagumó virágzati tengelyének felső része melegszik fel. Ez a rész nem visel virágokat, a megporzást végző döglegyek csalogatására szolgál, és a hő hatására felszabaduló penetráns bűzt árasztó bőrszövet borítja. A buroklevél színe és szaga mind egy célt szolgál, oda kell vonzania a megporzást végző legyeket. Végül jön egy újabb trükk. A rovarokat a hő hatására felnyíló buroklevél beengedi. Míg ezek az édes nedvek után kutatnak, a hűlés hatására a buroklevél záródik, és a bent mászkáló rovarokat elvégzik a beporzást. Legközelebb kb. 12 óra múlva szabadulnak, amikor a virágzat újból felmelegszik. Utolsó attrakcióként a virágzat fény hatására gyors fényirányában történő fototropikus mozgást végez, ezzel is besegít a rovaroknak, hogy azok mielőbb a virágra találjanak.
Szobanövénynek tartják, de többen sikeresen nevelik a kertben is. Azonban kint teleltetése kockázatos, ezért gumóját a levelek elhervadását követően, még a fagyok előtt fel kell szedni. Téli nyugalmi idején tárolhatod nedves homokban, fűrészporban vagy tőzegben. Ha aggódsz a gombafertőzések miatt, csak egyszerűen most meg a gumót alaposan, szárítsd meg és tekerd újságpapírba. Érdekessége, hogy a gumók talaj és víz nélkül elkezdenek virágot hajtani. Ha csodát akarsz látni, hajtatáshoz vidd december közepén meleg, világos helyre a csupasz gumót. Pár hét múlva hajtani kezd. Másfél-két méteres virágot nevel, a hagyma méretétől függően. Virágzik cserép, föld nélkül! Azonban, ha életben akarod tartani, elvirágzás után rögtön tápanyagban gazdag talajba kell ültetni. Gondozása során két említésre méltó ellensége az alacsony páratartalom, és a takácsatkák. A sarjgumók tavasszal elültetve 3 év múlva hoznak virágot. A körülötte kialakult zűrös rendszertani besorolás miatt gumóját gyakran árusítják Arum cornutum néven. Ami egyébként a Dracunculus vulgaris helytelen (!) megnevezése. Ez azonban egy teljesen más növény, a magyar neve sárkánykontyvirág. Tavasszal elvetheted a növény magját is.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás