Képzőművészeti irányzattá alakult a kertalkotás. A kortárs kertművészeti alkotások előzményeként már a hatvanas, hetvenes években megjelent a természetes anyagokat, többek talajt is használó environmental art/land. A műalkotások a természettel való intenzív együttműködés nyomán keletkeztek, színterük a természet és nem a galériák, múzeumok. Az alkotások közvetítő szerepet is betölthetnek az elsődlegesként meghatározott érintetlen természet és az emberi civilizáció jelképezte másodlagos természet között.
A kertet tekinthetjük egységes egésznek, de a térből kiemelt műalkotásnak is. A kertalkotó folyamat ritkán korlátozódik pusztán a kert határainak kijelölésére és a természetes folyamatok beindítására. A kert folyamatos alkotómunka eredménye, állandó beavatkozást igényel.
A kilencvenes években a kert eleven alkotórészei kerültek a művek középpontjába. Megjelent a “plant art” ahol a múzeumokban és galériákban megjelenő hordozható kertek kis alapterületűek. Ezeket a kertminiatúrákat nevezik mikrokerteknek, vagy konténerkerteknek is, melyek áthelyezhetőek, hordozhatók.
Itt két kertművészt, dizájnert mutatunk be röviden. Akinek kedve támad, akár maga is létre hozhat növényes alkotásokat otthona díszítésére.
Lois Weinberger
Az 1947-ben született osztrák Lois Weinberger 1994-től kezdve állít össze hordozható kerteket és tájakat. A kert vagy táj tetszőlegesen kiválasztott és kihasított szeletét helyezi el műanyagszatyrokban hétköznapi bevásárló táskákban vagy konténerekben (Transportable Garden).
Később készített asztal- és konténerkerteket is. Íme néhány érdekesség a sok közül: Egy felszámolt bécsi katonai kórház felszereléséből származó fajanszedényeket helyezett a keltetőlámpák alá, melyek mindegyikébe Dél-Amerikában, Kelet- és Dél-Európában, Izraelben és japánban honos növényeket ültetett. (Tiroli Kunsthalle “honvágykerteket”)
A felfordított fémládákra helyezett műanyagtálcán kialakított minikertek és a jóval nagyobb, fémgörgők segítségével könnyen mozgatható fémkonténerkertek (Bewegliche Landschaft) egyszerűek, kialakításuknál a praktikus szempontok játszottak szerepet.
Később Gentben mutatott be számos provizórikus és szállítható konténerkertet. A konténereken szereplő feliratok, földrajzi nevek a kiindulópontra emlékeztetnek. A távoli országok őshonos növényeinek a helyi közegben kell boldogulnia. Agyagos talajra vagy humuszrétegre helyezett palánták, moha, vagy termések, egyszerű PET palackokból, műanyag csövekből kialakított öntözőberendezések alkotják a majdani kert alapelemeit.
Paula Hayes
Az 1958-ban született amerikai látványművész konténerkertjei gondosan megművelt szobakertekre emlékeztetnek. Az egyedi kertekhez naplót is mellékel a művész, melyben a kert gondozására vállalkozó tulajdonos megjegyzéseket fűzhet a kertben zajló folyamatokhoz. Kiállít továbbá cserepes minikerteket, üvegterráriumokat.
Az egyes növények méreteihez igazított, színes szilikontartályokba telepített növényeket. Az amorf, elomló formák felveszik a bennük tárolt föld alakját, rugalmas falaik révén lépést tartanak a fák, bokrok növekedési ütemével, a gyökerek terjeszkedésével.
Hayes nevét azonban csak az utóbbi években alkotott miniatűr paradicsomkertek tették széles körben ismertté: a fújt üvegből készült kisméretű floráriumok. A buborékszerű, törékeny edények páfrányoknak, orchideáknak, de különféle pozsgásoknak és mohafajtáknak is szennyeződésmentes, állandó hőmérsékletű és magas páratartalmú helyet kínálnak. A szűk nyílású kertecskéket csipesz segítségével telepíti be. A teremtés aktusával gyakorlatilag megszűnik kertalkotó tevékenysége, mivel az apró kert úgyszólván önfenntartó, az elpárologtatott vizet visszaforgatja.
Forrás: Szikra Renáta: Mikrokertek – kertminiatúrák – A hordozható kert, Netlevél (információs, művészeti folyóirat).
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás