Azt már sokan tudják, hogy a paradicsomot kacsozni kell, de a paprika kacsozásáról, metszéséről a hobbikertészek között kevesebb szó esik. Amennyiben folyton növő fajtát választasz, erre feltétlenül oda kell figyelni!

A folyton növő étkezési paprika akkor fog bő, egyben megfelelő minőségű termést hozni, ha nem terheljük agyon a növényt. Amennyiben hagyjuk, hogy túlbokrosodjon, kevesebb energiája marad a virágzásra és terméshozásra. Ha pedig túl közel engedjük egymáshoz a terméseket, akkor, akárcsak mondjuk, az őszibarack esetében, satnyább paprikák teremnek.
A folyton növő étkezési paprikát támrendszer mellett kell nevelni, és egy szálon vagy két szálon kell vezetni a vezérhajtást! Az úgynevezett generatív fajtákat egy szálon, míg a vegetatív fajtákat, amik nagy lombot nevelnek két szálon szokták nevelni. A fajták közötti ilyen különbség miatt a ültetési sűrűség is különbözik. Egy négyzetméterre 6-8 tő kerüljön a generatív fajtákból, míg a burjánzó vegetatív fajtákból csupán 4-5 tő legyen egy négyzetméteren.
Akár vetted palántát, akár magad nevelted a palántát, alap, hogy el kell távolítani a beteg hajtásokat. A metszés valójában a hajtások törését jelenti, ekkor van meg a lehetősége, hogy ne fertőződjenek a növényeid.
Amikor az első oldalhajtások elérik a 5-7 cm-t, a legszebbet hagyd meg vezérhajtásnak, a többit tőből törd ki, ez a kacsolás. Ám a meghagyott vezérhajtás is el fog ágazni, és amikor már néhány paprika is megjelent a növényen, az erős vezérhajtásnak nevelhető hajtás hagyd meg, a többi hajtáscsúcsát csípd ki, amikor a hajtás a 15-25 cm-t eléri.
Ha két szálra nevelsz, a paprikára általában jellemző három elágazásból kettőt hagyj meg, egyik jobbra, másik balra nézzen, belőlük lesznek a vezérhajtások. A felesleges, a sorból kilógó harmadikat törd ki. Aztán a már ismertetett módon folytasd a lecsípést, a sorból kifelé álló hajtásokat csípd le.
Az oldalhajtásokon ne hagyj termést, csak ha közel vannak főszárhoz. Házikertben a vezérhajtást úgy rögzítsd, hogy a tő két oldala mellé leszúrt karó (pl bambusz karó) közé rögzítőszalagot feszítesz, miközben a lazán a hajtás köré tekered. A karót a kiültetéssel egyidejűleg ajánlott a földbe szűrni, mert később ledugva megsértheti a gyökereket.
A metszés nem csak azért jó mert a termőrészek és a vegetatív részek egyensúlyban tartja, hanem szellőssé teszik a növényt, csökkentve a fertőzésveszélyt, megkönnyítve a növényvédelmet, hozzáférhetővé téve a terméseket.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás