Gyümölcsfa koronaformák II.

5 éves cseresznye, orsó koronára alakítva

Dr. Sipos Béla Zoltán a gyümölcsfák metszése című tanfolyam szakembere.

Mielőtt belefeledkeznél a metszés rejtelmeibe, ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg.

Orsó koronaformák

Ezek a formák legsikeresebben olyan fákból alakíthatók ki, amelyek központi tengelyt, erőteljes törzset fejleszt. Ezeknek a formáknak az élettartam kisebb, 8-10, ezért főkén nagyüzemi termesztésben ajánlott, kevésbé házikertben.

Termőkaros orsó
Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. Almafáknál MM 104, MM 106 vagy M 4 alanyokon nevelhető. Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. Törzsmagassága 60 cm, a fa teljes magassága 3-3,5 m. Tenyészterület igénye 25-30 m2/fa. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el, szögállásukat fajtól és fajtától függően 20-300 között változik. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik, vagy eltávolítják.

Szabadorsó
Az előző koronaformától abban különbözik, hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssel, vagy súlyozással biztosítják, hanem metszéssel. Almán kívül kajszinál, meggynél, szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma.

Csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva) orsója
Az északi országokban (Németország, Norvégia, Lengyelország stb.) már nagyobb felületen találhatók ezek a koronaformák, meglepően kis tenyészterületen (8-10-15 m2/fa). A korona alakításánál ötvözik a lekötözést és a zöldmetszést, ezek hatására “gyengülnek” le a fák és válnak alacsonyabbá.

Karcsúorsó
Korszerű, könnyen ápolható koronaforma. Almánál hazánkban is elterjedt, körténél kevésbé. Törzsmagassága 40-60 cm, a fa 2-3 m magas, támrendszeres, tenyészterületigénye 4-8 m2/fa. Az eredeti karcsúorsó koronaforma jellegzetessége, hogy csak a korona alapjánál van 3-4 vázág, a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják.

alma szuperorsó koronaforma

Szuperorsó
Sor és tőtávolsága rendkívül kicsi: 2,5-3 m x 0,3-0,6 m! Hazai tapasztalatok szerint ökológiai adottságaink között a minimális tőtávolság 0,6-0,8 m, a sortávolság sem lehet 2,8 m-nél kisebb. Kialakításához gyenge alanyon támberendezésre van szükség.
További jellegzetességei:
– minimális metszés, akkor is főleg augusztusban,
– az ültetést követő évben már terem, a 3. évtől pedig teljes terméssel számolhatunk,
– a szuperorsó fák élettartama rövid, mindössze 8-10 év !

Duplasoros alma karcsú és szuperorsó
Ezek a koronaformák nem tévesztendők össze az ikersoros ültetési rendszerekkel, mert tulajdonképpen egysoros művelési módok, háromszög ültetési formában!
A güttingeni (Svájc) kutatóintézetben kifejlesztett támbererendezésről V-támrendszeres koronaformának is nevezzük.

Bokor koronaformák

Bokor korona
Szintén a természetes koronaformák közé tartozik. A birset, a naspolyát, a mogyorót a ribiszkéket és a köszmétét nevelhetjük bokor alakra.
Legfontosabb ismérvük a törzs hiánya, de nevelhetők törzses formára is. Felújulásuk a bokor alapjától indul ki.

Törzses bokrok
Tulajdonképpen bokor koronaformák, de a törzsképző alany magas, vagy a saját törzs kinevelése miatt a “bokor” magasra került. A ribiszkefélék, a feketebodza, a mogyoró, a birs, a naspolya valamint a köszméte esetében alkalmazott koronatípus. Amíg a feketebodza, mogyoró, birs, naspolya saját törzsű, addig a ribiszkéknél és a köszméténél az aranyribiszke alanyt használják törzsképzőnek.

Téglalap alapvetületű koronaformák

Azokat a fatermetű koronaformákat, amelyek alapvetülete téglalapszerű, sövényeknek nevezzük. E koronaformák ágrendszereit jobbra-balra sorirányban nevelik.
Az egyes sövények attól függően, hogy hány vázáguk van, mekkora a vázágak közti távolság, a vázágak milyen szögben állnak, sokfélék lehetnek. Mindegyik közös jellemzője a koronaformának megfelelő támberendezés. Napjainkban a karcsú és szuperorsó koronaformák mellett a sövények jelentősége egyre kisebb. Legnagyobb hátrányuk a drága támberendezés, valamint az alsó vázágak gyors felkopaszodása.

Haag sövény
Törzsmagassága 40-60 cm, a vázkarok 40 cm-ként szabályos ágemeleteket alkotnak, szögállásuk vízszintes, vagy ahhoz közelítő. Korábban a nagyüzemi almatermesztésben nagy felületeteken alakítottak ki Haag sövényeket.

körte szuperorsó koronaforma

Hungária sövény
A maga idejében elterjedt koronaforma volt, az intenzív almaművelési rendszerek egyik hazai előfutára. Kidolgozója Gyúró Ferenc egyetemi tanár.
Középerős és gyenge alanyra szemzett alma, és körtefajták nevelhetők erre a koronaformára. Törzsmagassága 60 cm, a fa magassága 2,5-3,5 m. Tenyészterület igénye 8-10 m2/fa. A vázkarok 20-30 fokos szögben állnak, egymás fölött 20-30 cm távolságra. Az alakítás során szinte mindegyik vesszőt sorirányba lekötözünk.

Ferdekarú sövény
Az olasz palmetta, hazai viszonyokra -Mihályffy József által- kidolgozott formája.
Középerős alanyú alma, körte, kajszi, meggy, esetleg szilva és őszibarack nevelhető erre a koronaformára.
Törzsmagassága 60 cm, a fa magassága fajtól és fajtától függően 3-4 m. Tenyészterület igénye 15-20 m2/fa. A vázkarok 20-30o-os szögben állnak. A ferdekarú sövény-koronaforma kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a fajta növekedési sajátosságait. Minél gyengébb növekedésű, annál inkább közelítik a vázágak a nagyobb szögállást, ha erőteljesebb növekedésű a fajta, akkor pedig a vízszintest.

Szabadsövény
A szabadsövényt a szabadorsó síkban kiterített változatának is nevezhetjük. Lekötözést csak minimálisan alkalmazunk, a vázágak szögállását metszéssel szabályozzuk. Csak egy-két huzalból álló ideiglenes támrendszer kell a korona kialakításához.