Gyógynövény, gyomnövény, dísznövény – japánkeserűfű három az egyben

Sok keserűfű gyógynövényként is használt gyomnövény, a díszfajok is inkább gyomosítanak. Közülük is a legismertebb az ártéri japánkeserűfű, amely özönnövény, ugyanakkor felhasználási lehetősége szerteágazó.Valójában ambivalens viszonyulunk hozzá, mert haszonnövényként, gyógynövényként még sok lehetőséget rejt.

japán keserűfű

A Fallopia nemzetségbe tartozó óriáskeserűfű fajok dísznövényként Kelet-Ázsiából kerültek Európába a 19. században. Őshazájukban gyógynövényként tartják őket számon. Fő hatóanyagaik cserzőanyagok, fenolkarbonsavak, flavonoidok, stilbének (pl. rezveratrol) és antrakinonok (p. emodin). A tradicionális kínai és japán medicina egyes fajok rizómáját hepatitis, magas vérnyomás, bőrsérülések és vérzés ellen alkalmazza.

Az ártéri japánkeserűfű, egyéb nevei ártéri keserűfű, japánkeserűfű, mexikói bambusz (Polygonum cuspidatum= Reynoutria japonica= Fallopia japonica) hazája Kelet-Ázsia.Rendkívül vastag gyöktörzset fejleszt, magassága eléri a 3 métert. Fehér virágai lecsüngő fürtben nyílnak, augusztus-szeptemberben virágzik. Ha a fotó alapján a növény téged a tatár iszalagra emlékezetet, nem is tévedsz, mert a tatár iszalag rokona.

Európában nem csak dísznövényként, hanem szántóföldi takarmányként vagy vadtakarmányként is termesztették. Használták homokdűnék megkötésére, leveleit a második világháborúban dohány helyettesítésére. Fiatal hajtásait pedig különbözőképpen elkészítve fogyasztották: mandulaízű fiatal hajtásai salátaként, párolva spárgaként, a rebarbarához hasonlóan speciálisan elkészített savanyú szószok kísérőjeként. Egyelőre kiaknázatlan pozitív tulajdonsága, hogy gyökere képes a nehézfémeket felhalmozni, ezért talajok nehézfém szennyezettségének tisztítására is alkalmas lehet. Kiemelkedő gyógyászati célú alkalmazása, antivírális, antimikrobiális, gyulladásgátló, neuroprotektív, és kardioprotektív hatást tulajdonítanak neki.

Hobbikertészek számára érdekes lehet, hogy gyökérkivonatának kimutatták gombaellenes hatását paprikán és paradicsomon (peronoszpóra, paradicsomvész bizonyult hatékonynak). Az alábbi receptúrát javasoljuk: 1 kg friss gyökeret áztass 10 liter vízbe, majd lassú tűzön főzd fél órát. A főzetet le kell szűrni, és ötszörösére kell hígítani. Megpróbálhatod hígítatlanul is.

Rendkívül nehéz kordában tartani, ha esetleg dísznövényként ültetné valaki. Ha a kertbe bekerül, nincs mese, mihamarabb ki kell ásni, különben minden növény kiszorít! Minden rizóma darab egy-egy potenciális gyomjelölt, úgyhogy minden darabot el kell távolítani!

Miután rendkívül szívós, és nehezen kiirtható, természetes ellenségei használatával kísérleteznek irtásával. Ilyen például a japán levélbolha, amelynek csak ez a faj a gazdanövénye illetve egy gombafaj, amely a keserűfű levélfoltosságát okozza. Minden esetre nem árt csínján bánni az ilyen állítólag hasznos kártevőkkel, kórokozókkal, esetleg kiderülhet róluk, hogy mást is „szeretnek”, mint a japán keserűfüvet, és akkor „meg leszünk lőve”. Gondoljunk csak például a levéltetű ellen szándékosan Európába importált harlekin katicára.

Fallopia japonica compacta

Aki mégis ültetné, annak ajánljuk a F. japonika var. compacta fajt. Ez egy törpe díszváltozat, csak 50-100 cm magasra nő, lassan terjed. Kései virágzású (augusztus vége, szeptember eleje), virágszíne fehér vagy kárminvörös. Tolerálja a szárazságot és a kánikulát, bár leveleit az erős napsugárzás megperzselheti. Betegségek, kártevők ritkán tesznek kárt benne. Talajtakaróként ültethető.

Cikk ajánlat: Jó gyom, rossz gyom

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!