Gyógyír és méreg egyben – a fekete nadálytő

Tavasszal szépséges virágaival lep meg a fekete nadálytő,  amely egy régi gyógynövény. Amennyiben jó minőségű termék részeként, szakszerűen alkalmazod, veszélytelen.

A fekete nadálytő (Symphytum officinale) az érdes levelűek (Boraginaceae) családjába tartozó nedves árokpartok, mély fekvésű, nedves rétek, lápos területek gyógynövénye.

virágzó fekete nadálytő

30-100 cm magas, vaskos gyöktörzsű, évelő növény. Az egész növény merev szőröktől érdes, a szár felső részében ágas. Szárát húsos, apró szemölcsökön ülő serteszőrök borítják. Tőlevelei nagyok, 20- 30 cm hosszúak, nyelesek. Levelei tojásdadok, kihegyesedő csúcsúak, szárlevelei kisebbek, nyeletlenek, a levél ráfut a szárra. Tavasszak pompás, lila, forrt szirmú, kettősbogas forgóban álló virágzatában lehet gyönyörködni. Termése fényes makkocska. Elsősorban a növény gyökerét, ritkán a levelét használják a gyógyításra.

A gyökereket tavasszal, vagy ősszel gyűjtik. Gyökérfőzetét már az ókorban használták, Paracelsus is gyógyításra ajánlja. A népgyógyászat leginkább lábsérülések és csontsérülések gyógyítására alkalmas szernek tartja. Legfőbb hatóanyaga az allantoin, amely serkenti a vérellátásra, támogatja a sejtek regenerációs folyamatait. Gyökerének főzetét külsőleg szövet-regenerációt serkentő, gyulladáscsökkentő és antiödémás hatással rendelkezik. Gyulladáscsökkentő szerként, ízületi fájdalomra, sportsérülések gyógyítására, zúzódásra, véraláfutás, valamint csontkinövés kezelésére alkalmazzák.  Nem véletlenül hívja a népnyelv forrasztófűnek vagy összeplántáló fűnek.

fekete nadálytő gyökere

Szabó Gyuribácsi, a Györgyteák nagymestere így is említi: A fekete nadálytő levelét éhínség idején fogyasztottuk. Bepaníroztuk, mint a rántott húst és kisütöttük. Érdekessége, hogy hal íze van. Tudni kell, hogy hosszú távon még kis koncentrációban fogyasztva is májkárosító, rákkeltő lehet. Erre a tudományos kutatások világítottak rá, és miután a betegség kialakulása és a nadálytó fogyasztás között hosszú idő telhet el, korábbi népgyógyászati alkalmazások erre az összefüggésre nem derítettek fényt. Májra toxikus (mérgező) hatását a pirrolizidin alkaloidoknak köszönheti. Tehát kizárólag külsőleg és kúra szerűen használható! Amennyiben jó minőségű termék részeként, szakszerűen alkalmazod, veszélytelen.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Gyógynövény Tanfolyamra!