Egy fogpiszkáló, ami a kaporra hasonlít – a fogpiszkálófű

A kertekben már nálunk sem ritkaság a fogpiszkálófű, ez a kaporra emlékeztető, sokoldalú gyógy- és dísznövény. Hogy fogat is piszkálhatsz vele, az csak ráadás.

Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozó fogpiszkálófű (Ammi visnaga), az egész mediterráneumban elterjed gyógynövény. Marokkótól a Közel-Keletig mindenütt előfordul, 1 m magas, egy- vagy kétéves növény. Közeli rokona az Ammi majus egyes helyeken nálunk is megjelent, mint a sárgarépa kísérő gyomnövénye. Szára barázdás, többszörösen szárnyalt összetett levelei szórt állásúak, feltűnő fehér ernyős virágzatból fejlődnek az ikerkaszat termések. A virágok nektártartalmuknak köszönhetően kiváló mézelők. A frissen szedett virágok vázaélete 10 nap. A fásodó ernyősugarak fűszeres-zamatos ízűek, egyes mediterrán régiókban fogpiszkálóként használják, innen ered a növény neve. A szárított virágzat mutatós szárazvirág-dísz.

Már az ókorban is sokoldalú gyógynövényként tartották számon, a húgyúti görcsöket a növény terméséből készült teával gyógyították. A népgyógyászat a szárított és porított terméséből készült teát pikkelysömör, szerzett pigmenthiány kezelésére alkalmazta, használták még menstruációt segítő, értágító, görcsoldó,koszorúérgörcs elleni, vizelethajtó, húgyúti fertőzés elleni szerként is. Kezeltek vele leprát, hajtottak vesekövet. Sokoldalú hatása ellenére házilag ne alkalmazd, mert túladagolás különböző súlyosságú mellékhatások kialakulásához vezet!

Ma széles körben termesztik, a növénykivonatot a gyógyszeripar használja. Az egész növény, különösen a virágzat és a termés magas illóolaj tartalmú. Illóolajának legjelentősebb bioaktív vegyületei a furano- és piranokumarinok. Ezeknek a vegyületeknek bizonyították baktérium-, vírus-, gomba- és rovarölő, görcsoldó, asztma ellenes hatását. Pusztítja többek közt a szúnyoglárvákat is. Megérhet egy próbát, ha kipróbálod az illóolaj néhány cseppjét 1 liter vízben oldva, konyhakerti permetezésre. Ugyanezek a vegyületek egyben gyomirtó hatásúak, közülük a növényből kivont  visnagint és khellint, az USA-ban már szabadalmaztattak, és Japánban is széles körben használnak. Flavonoid tartalmának köszönhetően antioxidáns hatású. Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7024292/

Mediterrán eredetű növényként a napos, esetleg félárnyékos, meleg területeket kedveli. Jól tűri a szárazságot, de a rendszeres öntözést meghálálja. Talaja legyen jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdag.

Kerti hibridjei között nagy, kúpos virágernyőjű változatok szerepelnek. Lazítsd vele a szegélynövények kompaktságát, vagy a virágcsokrot. Finoman csipkés lombozata remek térkitöltő. Elegáns társa más évelőknek. Jól mutat liliom, rózsa, izsóp, iringó, pillangóvirág társaságában. A fent hagyott virágzatok télen a madarak kedvenc csemegéje.

Fogvájásra a virágzat vázát alkotó ernyősugarak alkalmasak: 5-6 centiméter hosszúak, megszárítva megkeményednek. Amíg teljesen meg nem fásodnak, az ernyősugarak fűszeres, zamatos ízűek, és e tulajdonsága miatt a fogpiszkálófüvet fűszernövényként is számon tartják.

Mivel a fogpiszkálófű egyéves növény, magját minden évben újra kell vetni, illetve önvető, ahol jól érzi magát évekig megmarad. Magját április közepétől vetheted szabadföldbe, 3 cm mélyre. Kelés után 10 centiméterre ritkítsd ki a kis növényeket. Vagy nyár közepétől nyár végéig is vetheted védett helyre. Az áttelelő növény a következő tavasszal virágzik. Kártevői, kórokozói nincsenek!

Virágzása a nyár elején kezdődik és szinte egész nyáron át tart, miközben kellemes fűszeres illatot áraszt, amivel rengeteg rovart vonz magához. Ősszel az ernyős virágok összezsugorodnak, majd megszáradva fásodnak. Az ernyősugarak ekkor válnak alkalmassá a fogpiszkálásra. A virágzat begyűjtésekor használj kesztyűt, mert az arra érzékenyeknél a növényi nedv bőrirritációt okozhat.