Cékla

A céklát mindenki ismeri, nem mindenki szereti, de gyógyhatásai miatt egyre többen fogyasztják, legalábbis a gumójából kinyert céklalé formájában.

A cékla bemutatása

A céklát (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.) a gyökérzöldségek közé soroljuk. Őse, a Beta maritima, amely a Földközi-tenger környékén található. Vadon előfordul még Elő-Ázsiában és Indiában is.

A cékla kétéves növény, az első évben tőleveleket, a második évben szárleveleket és virágokat fejleszt. Fogyasztható része a megvastagodott gyökér. A répatest alakja lehet gömbölyű (Bíborgömb, Bordó), lapos (Egyiptomi lapos) és hengeres (Bíborhenger). Kivételes esetekben előfordul még a kissé szögletes gömbalak is (Detroit). Jelenleg elsősorban a gömbölyű és a hengeres típusok vannak forgalomban. Ezeket könnyebb szedni, tisztítani, egyszerűbb a szeletelésük vagy a kockázásuk, és a feldolgozás után visszamaradó hulladék is kevesebb. Ezenkívül sűrűbb állományban is termeszthetők és hozamuk is nagyobb. Hazánkban az élénkvörös répát képező fajták terjedtek el. Vannak ezen kívül sárga, fehér és csíkozott fajták is. Kiskerti termesztésre a megközelítően gömb alakú, sötétvörös színű fajtákat ajánlottak.

Sokféle színű cékla vetőmaghoz lehet már hozzáférni, a hagyományos céklavörösen kívül, lila, fehér, és csíkos húsú fajták is kaphatók. JÓ, ha tudod, hogy a sárga húsú fajták igen régeik. A lila húsúnak a legnagyobb a béta-karotin tartalma.

A cékla betegségeiről itt olvashatsz!

A céklát szeptember-októberben a fagyok előtt takarítsuk be. Hűvös pincében, veremben, 4-5 °C-on és 85-90 % relatív nedvességtartalom mellett tavaszig eltárolható. A céklát minél kevesebb földdel, száraz időben szedjük fel, ne tároljuk fóliazsákban, így elkerülhetjük a földes ízt.

CÉKLATERMESZTÉS technológiai javaslatok – BEJO ZADEN BV

A cékla diadalútja

Először Ázsiában, elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát. A II-III. században már termesztették. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén. A középkorban leginkább az emésztőrendszer megbetegedése, fejfájás ellen és vérképző tulajdonságai miatt használták. Fehér változatát pl. a fokhagyma fogyasztás utáni lehet tisztítására használták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté.

Tápértéke

A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény. Leveleinek tápértéke a spenótéval vetekszik. Gyökere kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként. B1, B2, niacin, B6, B12 és C vitamint valamint olyan ritka elemeket is tartalmaz, mint a rubídium, cézium. Továbbá antioxidáns tulajdonságú betanint 300-600 mg/kg, azaz kén-cukor komplexet és vulgaxantint. A vörös színnek tulajdonították a népi gyógyászatban vérképző hatását. Ételszínezékként E-162 nevet viseli, (céklavörös, vagy betanin) néven a vörös, céklából vonják ki, természetes színezõanyag, átlagos fogyasztása ártalmatlan.

Gyógyhatásai

A céklalé remek folsav forrás. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. A céklalé kiváló influenza és hűlés elleni szer, aktiválja az immunrendszert. Sikeresen alkalmazható a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban. Kiváló méregtelenítő. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a lé mutáció gátló. Betanin, allantoin, C-vitamin, farnezol és rutin tartalma hozzájárul segíti a rákos sejtek pusztítását. A humán kísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.
Forrás: Reddy L et al.: Natural products for cancer prevention: a global perspective, Pharmacol Ther. 2003 Jul;99(1):1-13.

Esetleges káros hatások

A nitrogénes trágyázás növeli a felvett nitrogén mennyiségét a cékla esetében is. A szervezetre káros nitrát, oxalát felhalmozódásra vonatkozó kísérletekben a kutatók megállapították, hogy a nitrogéntrágyázás mértékének növelése nem emelte a cékla oxalát tartalmát. A nitrát tartalom magasabb műtrágya dózisok esetében növelte a növény minden részében a nitrát tartalmat, így a fogyasztás szempontjából szóba jövő gyökérben is. Azonban az eredmények nem voltak szignifikánsak.
Forrás: African Journal of Agricultural Research Vol. 7(20), pp. 3066-3072, 26 May, 2012.

Számunkra hasznos következtetés, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás különösen zöldségek esetében kerülendő. Azonban tudni kell, hogy a növényi anyagcsere azonnal hozzálát a tápelemek beépítéséhez, és csak extrém körülmények között okozhat problémát gyökérzöldségek étkezési célú felhasználása esetén. A levélzöldségek sokkal inkább érintettek. Különösen a primőrök fogyasztása igényel elővigyázatosságot. A túlzott nitrogén felhasználás hatására “felfújt”, nagy méretű termények fogyasztása nem ajánlott.

Egyszerű recept házi céklalé készítéséhez:

Hozzávalók:

2-3 közepes méretű cékla
1-2 alma (az édesség kedvéért)
1-2 sárgarépa (opcionális, az édesség és a tápanyagok növelése érdekében)
1 citrom (a zamatos ízért)
Víz (ha szükséges az állaghoz)

A céklát, az almát és a sárgarépát alaposan mossuk meg.

Hámozzuk meg a céklát, az almát és a sárgarépát.

Vágjuk fel a céklát, az almát és a sárgarépát apró, jól kezelhető darabokra, hogy beleférjen a zöldség centrifugába.

Vágjuk félbe a citromot, ízlés szerint akár egész citrom kifacsart levél is felhasználhatod.

Először centrifugáld le céklát, majd az almát és a sárgarépát, végül a felfogott lébe facsarjuk a citromlét.

Ha a lé túl sűrű, adjunk hozzá egy kevés vizet, hogy elérje a kívánt állagot.

Jól keverjük össze a levet, tegyük hűtőbe néhány órára, hogy az összes íz összeérjen.

A céklalé meglehetősen erős, és földes ízű lehet, így az alma és a sárgarépa édessége, valamint a citrom íze savasságot ad hozzá. így segítve egyensúlyban tartani a céklalé ízét.