Bételpálma

A bételpálma mutatós szobanövény, ahol az éghajlat megengedi, kertbe ültetett dísznövény, a trópusi országokban pedig, ahol a bételdió rágás divatja több évszázados, sokhasznú fa.

törpe bételpálma

Fotó: www.palmtalk.org

A bételpálma Kelet-Afrikában, Dél Ázsiában és a Csendes-óceáni szigetvilágban honos. A trópusi őserdők növénye, 900 méter magasságig olyan területen él, ahol az éves csapadékmennyiség 1500-5000 milliméter. Hőigénye 15.5-38 Celsius fok. A pálma élettartama 60-100 év.

A bételpálma bemutatása

Az egyszikűek osztályába, a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó bételpálma (Areca catechu) általában 10-20 méter magasra nő, de esetenként eléri a 30 méter magasságot is. Egytörzsű. Törzse fiatal korban még üde zöld színű, ám idővel elfásodik. Egyszerű, karcsú törzsét gyűrű alakú levélripacsok tagolják szelvényekre. A törzset házépítéshez használják a leggyakrabban. Szárölelő, szárnyalt, sötétzöld, fényes leveleinek levélszárnyai legfeljebb 80 cm hosszúak és 8 cm szélesek, hosszirányban redőzöttek, színükön 2 szárnyszerűen kiemelkedő bordával. A levelekből kalapot, cipőbélést készítenek. A Fülöp-szigeteken könyvborítónak használják, Sri-Lankán tányér, táska készül belőle, és csomagolnak vele. A növény 4-6 éves korában virágzik. Édes illatú torzsavirágzatában hím és női virágok együtt fejlődnek. A krémfehér szirmú női virágok mérete nagyobb, a porzós virágok kisebbek. Az illatos virágokkal ünnepeken, esküvőkön, gyászszertartásokon díszítenek több ázsiai országban. Termése narancssárga csonthéjas.

A bételpálma termése

A trópusi országokban terméséért termesztik. Egy kifejlett pálma 2.5-8 kg termést hoz. A mag endospermiuma az, amit bételdiónak hívunk, és élénkítő hatása, az üde lehelet miatt a dió rágása a világ népességének 5%-ánál népszerűbb, mint a nyugati civilizációban a rágógumi. Az ázsiai és óceániai területeken a bételrágás ceremóniája sajátos rituálé szerint történik. Egyes helyeken az alkaloidokban gazdag, éretlen bételt rágják bódító hatása miatt. Mindezzel együtt a mértéktelen bételrágás egészségtelen, tönkreteszi a fogzománcot, nyálkahártya gyulladást, de akár karcinómát is okozhat.

Gyógyítás céljából elfogyasztják. Sok betegséget kezelnek így.

Többek közt fokozza a bélperisztaltikát, féregűző, antioxidáns, hányingercsökkentő, gyulladáscsökkentő és pszichiátriai betegségek kezelésére is használják. Ismert molluscicid hatása is. Aktív biológiai hatóanyagai közül a legjelentősebb az arecolin. Mellékalkaloidjai a guvacin, izoguvacin, guvacolin, arecolidin, arecaidin. Egyéb hatóanyagai: 14-18% zsíros olaj, 15-25% cserzőanyag, hemicellulózok, cukrok, gyanta, katekin (polifenol), leukocianidin (anthocianidin, anthocianin), leukopelargonidin (leuko anthocianin).
Forrás

A bétel dió kivonatából (tannin) fekete és vörös festék készül.

bételdió

A pálma hajtásrügyeit, bár íze kesernyés, Jáva szigetén savanyítják, a Fülöp szigeteken megfőzik, vagy nyersen eszik, salátaként. A fiatal hajtásokat szirupban főzve fogyasztják.

A növény nem keverendő össze a borsfélék (Piperaceae)családjában található bételborssal (Piper bettle), amelyet Indiában a béltepálma törzsére futtatnak. Ezt a fajt leveléért termesztik. A bétel diót bételbors levelébe csomagolják és pirított citrommal vagy lime-félékkel, a maláj akácfából (Acacia catechu) származó catechu gumival, szerecsendióval, kardamommal, lime-levéllel és más fűszerekkel szórják meg. Ezt szopogatják.

Areca pálma, mint szobanövény

Areca szobanövény

Másutt, megfelelő éghajlaton, a kertekben dísznövényként ültetik. Lassú növekedésű, ezért nálunk szobanövényként tartható. Légtisztító hatás kiváló. Termést nem hoz szobai körülmények között. E pálmafaj fiatal korában érzékeny a meleg és a pára hiányára. Csak jó minőségű, szerves anyagban gazdag talajba ültessük. Napon a levelek megperzselődnek. Naponta permetezzük. Kerüljük a huzatot. Csak a négy-öt éves növényen fejlődnek szabályos, fésűsen rendezett, szárnyalt pálmalevélkék. Az évenkénti átültetéshez használjunk mély cserepet, amelyet töltsünk meg laza, tőzeges földdel. A földlabdának állandóan nyirkosnak kell lennie, mert ha egyszer kiszárad, a növény elpusztul. Magról szaporítható. A trópusi fajokra jellemzően magja csak néhány napig tartja meg csírázóképességét. A növény magjának csírázási ideje 2-3 hónap. Az egy éves magonc 4-5 levéllel bír.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás