Alföldi szőlész-borász a Pilis lankáin

Markó Sándor, szőlész-borász, az Ezüsthegyi  Gazdák egyesület szőlőinek gépi munkáját végzi, emellett közel 5 ha saját és bérelt szőlővel, meg egy kis gyümölcsössel is birkózik a Nagykevély oldalán, Üröm-Pilisborosjenő között.

Aki kérdez: Dr. Sipos Béla Zoltán; aki válaszol: Markó Sándor

Markó Sándor a birtokán munka közben. Nem csak szőleje van, hanem szép gyümölcsös is lankákon.

• Hogy került a homokról a Budai borvidékre?
• Az az igazság, hogy Budapestre nősültem Akasztóról. A barátom szólt, volna-e kedvem az itt létesülő szakcsoportba belépni. Persze, hogy volt, hiszen otthon a szőlőnkben nevelkedtem fel. Sajnos mire én sorra kerültem, már a jobb helyeket kisorsolták, de ’89-ben tag lettem ebben a 22 hektárnyi szőlő-gyümölcstermelő szakcsoportban. 85-volt az első telepítési év, aztán ahogy a tsz újabb és újabb területeket adott át, fejlődtünk ekkorára.
• Abban az időben ez nagy lehetőség volt azoknak, akik szeretnek kertészkedni.
• Úgy van! Nagyon kedvező áron lehetett a 800 négyszögöles –most már saját tulajdonban lévő- parcellához jutni, a felvett hitel kamata alacsony volt. Szóval a „bolondnak” is megérte. A tagok nagy része helyi lakos, a többi budapesti. Van itt villanyszerelő, asztalos, közgazdász, orvos, sőt hárfakészítő is. Én kilógok a sorból, otthonról hozott szőlőtermesztő a szakmám, csaknem 35-40 éve.
• Bocsánat, én azt hittem, hogy ez a tanult mestersége.
• Igen tanultam. A könyvem odahaza a szőlőnk volt, egyedüli tanárom pedig az édesapám. Később önszorgalomból, no meg a gyakorlatban szerzett tapasztalatokból okulva vittem ennyire.
• Szépek ezek a táblák. Jól érzi magát itt a szőlő?
• Ideálisnak mondható. A terület egész nap napfényben pompázik, tavaszi fagykár itt emlékeim szerint sohasem károsította a szőlőt. A talaj kötött, de könnyen művelhető. A vízzel vannak gondjaink. Van, de nagyon mélyen, a vezetékes hálózat felhozatala sokba kerül, tehát nem öntözünk.

Markó Sándor birtoka a Pilis lankáin.

• Milyen a fajtaösszetétel, a művelésmód?
• A fehérfajták között a Chardonay vezet, a pirosak közül a Kékfrankos és a Zweigelt dominál. Merlo is akad itt-ott. Szinte mindenki ültetett néhány sor Irsai Olivért a borosjenői oldalon, illetve egyéb csemegefajtákat a család részére. A művelésmód ikertőkés egyes függöny.
• Valamikori tanárom – Sz. Nagy László- mondta, hogy ez olyan egyszerű művelésmód, hogy trehányságra ösztönöz.
• Van rá példa, de a gazdák nagy része igyekszik minden munkát időben elvégezni, ki jól, ki rosszul. A talajt tárcsával tartjuk gyommentesen, a soralja művelés a tulajdonos dolga. Na, itt már vannak gondok! Sokan damilos fűnyíróval kaszálnak. Odacsapnak a tőkének, sebek keletkeznek, amin keresztül fertőződnek a növények, és elindul a törzs pusztulása. A támberendezést sem tartja mindenki karban, a gépi munkáknál ez nagy gond. A bedőlő oszlopok miatt nem tudok haladni, kárt okoznak a gépben, a gép meg a szőlőben. A metszést sem végzi mindenki szakszerűen, erre és a nyári zöldmunkákra lehetetlen megbízható, hozzáértő munkaerőt kapni. Sajnos sokaknak kevés a pipadohánya.
• Bocsánat ezt nem értem.
• Édesapám mondása volt: Fiam, a szőlő szereti a pipafüstöt. Csak annak van rendben a szőlője, aki nyugodtan, rendszeresen dolgozik a birtokán. Én ehhez tartom magam, hozzátéve, hogy nem pipázok.
• A növényvédelmet is Markó Sándor végzi?
• Igen, de nem én határozom meg, hogy a mit, mikor, mivel! Ez egy növényvédő-szakmérnök dolga. Eddig még nem voltak komolyabb növényvédelmi problémáink. Persze azoknál, akik túlterhelik a tőkéket, nem végzik el időben a zöldmunkákat, a peronoszpóra, a lisztharmat és szürkepenész látványos károkat okozhat.
• Beszéljünk az itteni borokról!
• Előtte tisztázzuk jogi státuszunkat. Ez a terület, mint Hegyközség, a Nyakas Hegyközséghez tartozik, központja Tök községben található. (A Nyakas a budai dombvidék egyik hosszan elnyúló vonulata, Tök-Zsámbék irányban.) Ez Hegyközség az Etyek-Budai borvidék tagja. Ezt a jogi helyzetet azért tartom fontosnak tisztázni, mert minden borvidéknek megvannak az arra jellemző szőlészeti-borászati tulajdonságai.

Visszatérve a borainkhoz. Hát annak a gazdának a pincéjében nem nagyon akad minőségi bor, aki nem kezeli parcelláját a jó gazda módjára. Ők rendszerint eladják a szőlő nagy részét, a maradékból készített borral a helyi versenyekre sem neveznek.

De akad itt néhány kiválóság is, akik országos versenyeken is tudnak meglepetést okozni. Közülük is kiemelkedik Gábeli György –eredetileg asztalos-, aki már Pécsről is hozott aranyakat, a bírálók nem kis megdöbbenésére. A helyi versenyeken verhetetlen.

Gábeli György a portája előtt. Chardonnay-t kóstolunk.

• Mi a titka?
• Állandóan képzi magát, és sosem alszik ki a pipája, legyen a szőlői közt, vagy a pincében.
• Aztán van itt egy új gazda, a Budavári. Példaértékű, amit csinál. Megkedvelte a tájat, vett egy parcellát. Beiratkozott egy borászatot is oktató szakközépiskolába. Rendbe hozta a támberendezést, megtanulta –részben tőlem- az ápolási munkákat. Olyan korszerű pincét épített, hogy csodájára járnak. Egyébként műemléki bádogos
• Na és Markó Sándor hol áll a versenyben? Tudom, hogy borai jól kezeltek, egészségesek, fajtára jellemzőek.
• Én vállalkozó vagyok, értékesítem a boraimat. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ne tartsam be a törvényeket, ne minőségi bort szállítsak a megrendelőknek. Emiatt nincs időm versenytételeket babusgatni, bár hozzáteszem, hogy a helyi, a hegyközségi versenyeken még arany nélkül nem távoztam, egyszer egy 100-as mezőnyben is sikerült érmet szereznem. Szóval, ha szabad dicsekednem az itteni élmezőny tagja vagyok.

• Milyen borokat készít?
• A fehérek közül a Chardonnayt és az Irsai Olivért. Utóbbi egyre kedveltebb, de sok törődést igényel, kényes a szüretidőpontra, a feldolgozásra. A vörösökből Kékfrankos, Zweigelt, és egy kis Merlo színesíti a palettát. Rozét is készítek, a vevőt ki kell szolgálni.
• Apropó! Ezek mind száraz borok, édes nincs?
• Nem az én asztalom! Tudnék „csinálni”, de az igazi a száraz bor. A cukor sok mindent eltakarhat.
• Mi a véleménye az olasz rozéról?
• Én azt szakmán alulinak tartom, ha valaki kutyulja a bort. Nem a házasításról beszélek, az megfontolt, neves bírálók által összeállított borok keveréke. A legismertebbek a Bikavérek. Fehér bort vörössel színezni, ha mód van rá még egy kis széndioxidot is bele, na, ne. Ez nálam a lögybölt ital kategóriája.
• Milyen jövőt jósol az itteni szőlészkedésnek?
• Válasszuk ketté a dolgokat. Az eredeti tagok nagy része kiöregedett, felhagyott a termeléssel, bérbe, vagy eladta a birtokát. Jelentős számban vannak azok, akik nem a haszonért, hanem a szép tájért, a barátok miatt, az időnkénti szöszmötölésért dolgozgatnak szőlőjükben. A legrosszabbak azok akik befektetésnek szánják kis földjeiket, mert állítólag majd erre megy tovább a nullás gyűrű.

Munkabíró „pipafüstöt” kedvelő fiatal nincs, a Budai kolléga és Gábeli György fián kívül alig akad valaki. Az már divattá kezd válni, hogy tehetős emberek parcellát vesznek, és kiadják bérmunkába. Ez az egyik oldal.

A másik a bortermelő vállalkozóé. Tapasztalatom szerint 5 ha jól kezelt ültetvény alatt nem lehet komolyabb nyereségre szert tenni, lebegek a ráfizetek, és a valami csurran-cseppen között. Lehetetlen olyan költségszínvonalon dolgozni, mint az 50 hektár vagy az afölöttiek.  (Feltehetően ez vezérli az EU-t is, hogy 5 ha alatt nem ad támogatást.)

Mondogatják is; Ma már minden bankár borász, de nem minden borász bankár.

Nem tudom, mit hoz a jövő.  A legöregebb táblák elérték teljesítményük határát, felújításra szorulnak, de kinek van pénze új telepítésre? Itt az én példám is. A pincém befejezetlenül áll, nem tudok annyi jövedelemre szert tenni, hogy befejezzem az építkezést.

• Hát nem valami biztatót jövendölt Sándor. Meddig bírja még?
• Amíg füstöl a pipám.

Markó Sándorhoz évek óta járnak a kertlap.hu gyümölcsmetsző tanfolyam résztvevői. Az alma, körte, mandula, és cseresznye metszését gyakorolhatják gyümölcsösében. Emellett szívesen ad tájékoztatást a szőlő metszéséről, a tisztességes borkészítés szabályairól.

Lejegyezte: Dr. Sipos Béla Zoltán

Markó Sándor a metszés tanfolyam hallgatóival