A szőlő egyik legveszélyesebb fitoplazmás betegsége az aranyszínű sárgaság

Hazánkban is jelen van a szőlő egyik legveszélyesebb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée). Ez a betegség komoly veszélyt jelent a szőlőültetvényekre, mivel a fertőzött növények terméshozama jelentősen csökken, és a szőlőtőkék idővel el is pusztulhatnak. Az alábbiakban összefoglaljuk a betegséggel kapcsolatos legfontosabb információkat.

Az aranyszínű sárgaság európai megjelenése az 1950-es évekre nyúlik vissza, Észak-Olaszországban észlelték először, majd lassan elterjedt a kontinens más szőlőtermő területein is. Hazánkban csak az elmúlt évtizedben vált komoly problémává, és azóta is folyamatos figyelmet és védekezést igényel a szőlőtermelők részéről. Az első hazai fertőzéseket 2013-ban észlelték. Először Zala megyében, Kerkateskánd (Lenti környéki település) határában fogták be azt a szőlőkabócát, melyből a NÉBIH budaörsi molekuláris biológiai laboratóriumában kimutatták az aranyszínű sárgaság fitoplazmát. Azóta fokozatosan terjed az ország különböző szőlőterületein.

1. A Betegség Kiváltója

Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma nevű kórokozó okozza, ami a növények keringési rendszerét fertőzi meg. A fitoplazmák olyan baktériumszerű organizmusok, amelyek a növények szállítószöveteiben élnek, és súlyos élettani zavarokat okoznak.

Amerikai lepkekabóca, kifejlett egyed. Fotó: Spéder Ferenc természetfotós

2. Terjedés

Az aranyszínű sárgaságot leginkább a amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amely egy levélbolha, és a szőlő szállítószöveteiből táplálkozik. A kabócák a fertőzött növényről szívják fel a fitoplazmát, majd továbbviszik azt az egészséges növényekre.

3. Tünetek

A betegség tünetei a fertőzést követően a következőképpen jelentkeznek:

Sárgulás és vörösödés: A levelek sárgulnak (fehér bogyójú fajtáknál) vagy vörösödnek (vörös bogyójú fajtáknál), és a levélerek is elszíneződnek.

Levélpöndörödés: A levelek felpöndörödnek, megvastagodnak és törékennyé válnak.

Vesszők elhalása: A fiatal hajtások elgyengülnek, a vesszők nem érnek be megfelelően, és fokozatosan elhalnak.

Terméshozam csökkenése: A fertőzött növények terméshozama drasztikusan csökken, és a bogyók el is sorvadhatnak.

aranyszinű sárgaság tünetei-szőlőlevélen.

4. Gazdasági Hatások

Az aranyszínű sárgaság jelentős gazdasági károkat okozhat, mivel a fertőzött ültetvényeken a szőlő minősége és mennyisége jelentősen csökken. A fertőzött tőkéket gyakran ki kell vágni és megsemmisíteni, ami nagy veszteségeket okoz a szőlőtermelőknek.

5. Védekezés

Az aranyszínű sárgaság elleni védekezés többféle stratégiát igényel:

Kabóca elleni védelem: A kabócák elleni kémiai védekezés az egyik legfontosabb lépés. A rovarölő szerek alkalmazása csökkentheti a kabóca populációt, ezáltal mérsékelve a betegség terjedését.
Monitoring: A szőlőültetvények rendszeres megfigyelése és a kabócák jelenlétének nyomon követése elengedhetetlen a betegség korai felismeréséhez és kezeléséhez.

Fertőzött növények eltávolítása: A fertőzött tőkéket azonnal el kell távolítani és megsemmisíteni, hogy megakadályozzuk a betegség további terjedését.

Egészséges szaporítóanyag használata: Csak fitoplazmamentes, ellenőrzött szaporítóanyagot szabad használni az új ültetvények létesítésekor.

6. A védekezésre vonatkozó jogi Szabályozás

Az aranyszínű sárgaság elleni védekezést Magyarországon szigorú jogi szabályozás és növény-egészségügyi előírások támogatják. A fertőzött területeken kötelező jelleggel növényvédelmi kezeléseket kell végrehajtani, és a fertőzött szőlőtőkéket el kell távolítani. A szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése és az Európai Unió irányelveinek betartása szintén kulcsfontosságú a betegség megfékezésében. Ajánlott link: Növényegészségügyi készenléti terv 

Összegzés Az aranyszínű sárgaság komoly fenyegetést jelent a szőlőtermelésre Magyarországon is. Az aranyszínű sárgaság Magyarországon karantén károsító, ezért a növényvédelmi hatóságok kötelező védekezést rendelnek el a fertőzött területeken. A betegség elleni küzdelem érdekében elengedhetetlen a kabócák elleni védekezés, a szőlőültetvények folyamatos monitorozása, valamint a fertőzött növények időbeni eltávolítása. Csak ezen lépések betartásával lehet minimalizálni a betegség által okozott károkat és megőrizni a szőlőültetvények egészségét és termelékenységét.