A libatop nem topog

Kevesen tudják, hogy a gyomnak tekintett libatop kitűnő levélzöldség, többen pedig a népgyógyászat régi gyógynövényei.

fehér libatop

Libatopok

A libatopfélék családjába (Chenopodiaceae) mintegy 1500 faj tartozik. Leegyszerűsödött virágaik szélporozták. Toktermésük gomoly-terméságazatban fejlődik. Sós talajokat viselő, sztyeppe és félsivatagos körülmények között élő fajai közül sokan pozsgásak. Számos takarmány- és főzeléknövény található közöttük.

A nálunk is honos libatopok népi elnevezése a levél alakjára utaló libatalpból származik. Levelei a liba úszóhártyás lábára emlékeztetnek. Lúdlábfű, libatalp nevet is javasoltak neki a nyelvújítók.  eleinte két p-vel írták a nevét. Angol neve is hasonló jelentésű (goosefoot). A libatopok régi zöldségnövényei voltak a magyar konyhának, amíg a spenót ki nem szorította őket, és mára már gyomnövénnyé degradálódtak. A fehér libatop (Chenopodium album) és a paraj libatop (Chenopodium bonus-henricus) levelei virágzás előtt gyűjthetők étkezési céllal. Régebb házikertekben termesztették, nem csak étkezési céllal:  Péppé zúzott levelét gyulladáscsökkentő borogatásként használták, és a disznóknak is remek takarmányul szolgált.

A libatopfélék családjába tartozik a gyomtársulásokban is gyakori vesszős seprőfű (Kochia scoparia). Nevére utal, hogy ágai vesszősek, levelei lándzsásak. Dr. Zelenyák János, letéri plébános, “A gyógynövények hatása és használata” című, 1908-ban megjelent  könyvében így ír:Hajtásait levágva udvarseprésre előszeretettel használták.  A népgyógyászatban ülőfürdőhöz adva rühösséget kezeltek vele.  Manapság a dekorációs és térformáló egynyáriak közé tartozik. Nem a virágaiért ültetjük, hanem azért, mert gyors fejlődésű, és nagy  zöldtömeget ad.

A plébános több libatopot is említ, melyeket a népgyógyászat alkalmazott. Ilyenek többek közt a büdös libatop (Chenopodium vulvaria), amelyet fejfájás, gyomorgörcs, “hysterikus és más görcsöknél, kimaradt havibaj” esetén használtak. A sok népi elnevezése közül a most bárányfarkú libatopnak említett Chenopodium Botrys már kellemesebb illatú, főzetét édesgyökérrel együtt hurutoldónak, “vérköpés” ellen ajánlja, valamint külsőleg olajban főzve hasgörcs elleni borogatásként írja hatásosnak.

Forrás:
Puskás Attila: A fehér libatop és rokonai (Erdő-mező ajándéka)
Zöldségtermesztők kézikönyve
Dr. Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata
urbanext.illinois.edu

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Biokertész képzésre!