Bio permetlevek a kiskertben

Jutka mama nyári praktikái alapján

A biokertben a permetezés nem akkor kezdődik, amikor már baj van. Jutka mama előadásaiból is szépen kirajzolódik az alapelv: a növényvédelem legfontosabb része a megelőzés, a rendszeres megfigyelés, a jó kondícióban tartott növény és az időben kijuttatott, kíméletes permetlé.

A bio permetlé nem csodaszer, hanem segítség. Akkor működik igazán, ha mellette odafigyelünk az öntözésre, a mulcsozásra, a szellős ültetésre, az alsó beteg levelek eltávolítására és arra is, hogy ne stresszeljük fölöslegesen a növényeket.

A gombabetegségek ellen nemcsak permetezéssel, hanem jó tápanyagellátással, mulcsozással, a levelek áztatását kerülő öntözéssel és rendszeres növényvizsgálattal is védekezhetünk.

Mikor permetezzünk?

A bio permetlevek is növényvédő hatású készítmények, még akkor is, ha természetes alapanyagokból készülnek. Ezért nem mindegy, mikor és hogyan kerülnek a növényre.

Nagy melegben, tűző napsütésben vagy szeles időben ne permetezzünk. Lehetőleg kora reggel vagy este dolgozzunk, amikor már nem éri erős napsugárzás a leveleket.

25 °C fölött inkább halasszuk el a permetezést, különösen akkor, ha a levegő száraz és erős a napsütés. A forró leveleken a permetlé perzselést okozhat, és túl gyorsan el is párologhat.

A méhek és más beporzó rovarok védelme miatt is jobb az esti időpont. Virágzó növényeket csak akkor permetezzünk, amikor a beporzók már nem járják a kertet.

Védőkesztyű és megfelelő ruházat a házi permetlevek használatakor is ajánlott.

Tejes permetlé

A tejes permetezés Jutka mama nyári tanácsai között többször is előkerül. Elsősorban megelőző jelleggel alkalmazható, ezért nem érdemes megvárni, amíg a növényen erős fertőzés alakul ki.

Az alapkeverékhez egy rész tejet és négy rész vizet keverjünk össze. A permetléhez kevés káliszappan is adható, amely segíti a folyadék megtapadását a leveleken.

A tejes permetlé paradicsom, paprika, uborka, más kabakosok, rózsa, eper és köszméte kezelésére is használható. Leginkább a gombabetegségek megelőzésében lehet szerepe.

Paradicsomnál és paprikánál a tejes permetezést a kalciumellátás támogatására is szokták alkalmazni, de fontos tudni, hogy a csúcsrothadás oka legtöbbször nem egyszerűen a talaj kalciumhiánya, hanem a vízellátás zavara. Ezért a permetezés mellett az egyenletes öntözés és a talaj mulcsozása is elengedhetetlen.

A kezelést megelőzésként 10–14 naponként megismételhetjük.

Erősebb tejes permet uborkára

Uborkánál és más lisztharmatra hajlamos kabakosoknál erősebb keverék is használható.

Egy liter tejet keverjünk össze három liter vízzel, majd adjunk hozzá egy evőkanál kenőszappant vagy káliszappant.

A keveréket a levelek mindkét oldalára permetezzük ki, különösen ügyelve a levél fonákára. Legjobb megelőzésként vagy a lisztharmat első tüneteinek megjelenésekor alkalmazni.

Erősen fertőzött leveleket előbb távolítsuk el, és csak ezután permetezzünk.

Csalánlé

A csalánlé a biokert egyik legsokoldalúbb készítménye. Használható tápanyag-utánpótlásra, a növények erősítésére és egyes kártevők, főként a levéltetvek elleni védekezés kiegészítésére.

Elkészítéséhez körülbelül egy kilogramm friss csalánt tegyünk tíz liter vízbe. Lehetőleg esővizet használjunk. A csalánt ne fémedényben áztassuk.

Az erjesztés ideje az időjárástól függően általában 8–14 nap. A levet naponta keverjük meg. Akkor tekinthető késznek, amikor már nem pezseg erőteljesen.

Tápoldatozáshoz általában tízszeres hígításban használjuk, vagyis egy rész csalánléhez kilenc rész vizet adjunk.

Permetezéshez ennél gyengébb, kevésbé erjesztett csalánkivonat is használható levéltetvek ellen. Mindig először néhány levélen próbáljuk ki, mert a túl tömény csalánlé perzselést okozhat.

Különösen jól használható paradicsom, paprika, zöldbab és más nagy tápanyagigényű növények mellett.

Fekete nadálytő lé

A fekete nadálytőből, más néven komfréból készült lé főként káliumban gazdag. Ezért elsősorban a virágzó és termést nevelő növények tápanyag-utánpótlására alkalmas.

Egy kilogramm friss levelet és szárat tegyünk tíz liter vízbe. A növényi részeket körülbelül 8–10 napig erjesszük, közben naponta keverjük meg.

Felhasználás előtt a levet szűrjük le, majd egy rész nadálytőléhez 10–20 rész vizet adjunk.

Uborka, paradicsom, paprika, padlizsán és tökfélék tápoldatozására használható. Közvetlenül a növény tövéhez öntsük, de ne töményen és ne teljesen kiszáradt talajra.

A fekete nadálytő lé elsősorban tápoldat, nem pedig klasszikus növényvédő permet.

Zsurlólé

A mezei zsurló nagy mennyiségben tartalmaz szilíciumot. A belőle készült főzet vagy ázalék segíthet a növényi szövetek erősítésében, ezért a gombabetegségek megelőzésére használják.

Egy kilogramm friss vagy körülbelül 150 gramm szárított zsurlót áztassunk tíz liter vízben egy napig. Ezután a keveréket rövid ideig főzhetjük is, majd hagyjuk kihűlni és szűrjük le.

Felhasználás előtt körülbelül ötszörös hígítás javasolt.

Lisztharmat, peronoszpóra és más gombás betegségek megelőzésére paradicsomon, uborkán, hagymán, paprikán, rózsán és gyümölcsfákon is használható.

A zsurlólé is akkor a leghatékonyabb, ha rendszeresen, megelőző jelleggel alkalmazzuk.

Szódabikarbónás permet

A szódabikarbónás permetet főként lisztharmat ellen használják.

Tíz liter vízhez 33–100 gramm szódabikarbónát adhatunk. Érdemes az alacsonyabb töménységgel kezdeni, különösen érzékeny levelű növények esetén.

A jobb tapadás érdekében kevés káliszappan is kerülhet a permetlébe.

A keverék uborkán, tökféléken, rózsán és más dísznövényeken használható. A levelek mindkét oldalát permetezzük le, de először mindig végezzünk próbakezelést.

A túl tömény oldat levélperzselést okozhat, ezért ne gondoljuk, hogy az erősebb permetlé automatikusan hatásosabb.

Hagyma-, rebarbara- és sárgarépalé

A biokertben gyakran olyan növényekből is készülhet permetlé, amelyek éppen rendelkezésre állnak.

A rebarbara leveleiből készített kivonat hagymalégy ellen használható a hagymaféléken. A rebarbara levele emberi fogyasztásra nem alkalmas, de növényvédelmi célra felhasználható.

Az egyeléskor kiszedett sárgarépából készített növényi lé szintén alkalmazható a hagymalégy riasztására.

A hagymafélékből készült kivonatokat egyes szívó és rágó kártevők ellen használják. Ezek a házi készítmények többnyire riasztó és gyérítő hatásúak, ezért erős fertőzés esetén önmagukban nem mindig elegendők.

Káliszappan

A káliszappan a levéltetvek, molytetvek és más puha testű kártevők elleni védekezésben használható.

Hatása csak akkor megfelelő, ha közvetlenül érintkezik a kártevővel. Ezért különösen fontos a levelek fonákának alapos bepermetezése.

A káliszappan más házi permetlevekhez tapadásfokozóként is hozzáadható, de mindig kis mennyiségben alkalmazzuk.

A kezelést szükség esetén néhány nap múlva meg lehet ismételni.

A permetlé önmagában kevés

A permetezés csak egy része a biokerti növényvédelemnek.

Ha a paradicsom alsó levelei a földet érik, ha túl sűrű az állomány, ha az uborkát hideg vízzel öntözzük, vagy ha a növények egyszer kiszáradnak, majd hirtelen túl sok vizet kapnak, könnyebben megbetegszenek.

• A jó növényvédelem alapjai:
• megfelelő növény társítás
• rendszeres megfigyelés,
• egyenletes vízellátás,
• mulcsozás,
• szellős növényállomány,
• a fertőzött növényi részek eltávolítása,
• a permetező öntözés kerülés kerülése,
• kiegyensúlyozott tápanyagellátás,
• a hasznos rovarok védelme.

A bio permetlevek legnagyobb előnye nem az, hogy egyetlen kezelés után minden problémát megoldanak. Abban segítenek, hogy a növények ellenállóbbak legyenek, és a fertőzéseket még azelőtt visszaszorítsuk, hogy komolyabb kárt okoznának.

Ha kíváncsi vagy Jutka mama tanfolyamaira kattints ide: Biokertész tanfolyam