Burgonya betakarítás és tárolás

A burgonya az egyik legfontosabb, legnagyobb tömegű terményed a kertben. Nemcsak alapélelmiszer, hanem olyan növény, amit hónapokig tudsz tárolni – de csak akkor, ha betakarításkor és tároláskor is megfelelően bánsz vele. Itt kezdődik el az a gondos munka, ami hosszú távon meghatározza, mennyire lesz tartós, egészséges és élvezhető a saját termésed.

Mikor és hogyan szedd fel a burgonyát?

A burgonya felszedésének ideje augusztus közepétől október közepéig tart. A betakarítási idő függ az időjárástól. Amikor a burgonya szára és levelei teljesen elszáradtak, a gumó héja pedig már nem dörzsölődik le kézzel, ideje nekiállni a felszedésnek. Ez általában augusztus végétől október közepéig történik, az időjárástól és a fajtától függően. Ha túl korán szeded fel, a gumók még éretlenek – vékony héjúak, gyorsan fonnyadnak, és a tárolás alatt könnyebben megromlanak. A túl késői felszedéssel viszont már veszélyezteted a gumók állapotát: sérülékenyebbek lesznek, főleg, ha egy száraz időszakot követően hirtelen megérkezik az eső. Ilyenkor alakulhatnak ki a másodlagos gumók is, amelyek kisebbek, torzultabbak és kevésbé tárolhatók.

A betakarítás ideális körülményei

A szedéshez válassz napos, száraz időt. Ilyenkor a talaj könnyebben engedi el a gumókat, és kevesebb eséllyel sérülnek meg. A kézi betakarításhoz az ásóvilla a legjobb választás, mivel kíméletesebb, mint az ásó. Miután kiemelted a gumókat, hagyd őket árnyékos, jól szellőző helyen száradni 15–20 napig. Ez nemcsak a felesleges nedvességet párologtatja el, hanem segíti a kisebb sérülések gyógyulását is, így sokkal ellenállóbbá válnak a hosszabb tárolásra.

Ha már felszedted, a burgonyát, most jön a legfontosabb rész: a tárolás!

Válogatás: csak a legjobbak mehetnek tárolásba

A szárítás után jöhet a válogatás. A beteg, sérült, repedezett vagy csírázásnak indult gumókat mindenképp különítsd el. A leggyakoribb tárolási problémák ugyanis innen indulnak ki. Például a Fusarium fajok okozta gumórothadás gyakran már ilyenkor jelen van, de még tünetmentes. Ez a gombás fertőzés a talajból ered, és különösen akkor válik aktívvá, ha a tárolóhely túl meleg vagy rosszul szellőzik.

Miben tárold a burgonyát?

A burgonya tárolásához legfontosabb, hogy olyan eszközt válassz, ami engedi a levegő szabad áramlását, ugyanakkor védi a gumókat a fénytől és a sérülésektől. Erre kiváló lehet például a lyuggatott láda, fonott kosár vagy fából készült rekesz, de kisebb mennyiségnél akár erősebb papírdoboz is megfelel, ha jól szellőzik. A rétegek közé érdemes újságpapírt vagy kartonpapírt tenni, ami elnyeli a nedvességet és segíti a szellőzést. Műanyag zsákot vagy átlátszó tárolót viszont semmiképp ne használj, mert ezek könnyen bepárásodnak, és meleg, levegőtlen környezetet teremtenek, ami gyorsan elősegíti a rothadást vagy a csírázást.

Tárolási feltételek – hőmérséklet, páratartalom, fény

A kiválogatott, egészséges burgonyát olyan helyen tárold, ahol a hőmérséklet lehetőleg 6–8 °C körül mozog, a relatív páratartalom pedig 90% körüli. A sötétben tárolás alapfeltétel. A túl meleg tároló gyorsítja a csírázást, míg a túl hideg – főként a fagypont közeli – hőmérséklet a gumók „megédesedéséhez” vezethet. Ilyenkor a keményítőtartalom egy része cukorrá alakul, amitől nemcsak az íz változik meg, hanem főzés közben a gumók könnyebben barnulnak. Ez a folyamat szerencsére visszafordítható, ha a gumókat néhány napra melegebb helyre viszed.

Néhány szó a szolaninról

Ha a burgonya fényt kap, a héja bezöldülhet – ez a szolanin nevű glikoalkaloid felszaporodását jelenti.

A rendszeres ellenőrzés fontossága

A rendszeres ellenőrzés nemcsak abból áll, hogy rápillantasz a burgonyára – azt jelenti, hogy időről időre kézzel átválogatod a teljes készletet, rétegenként haladva. Érdemes gumikesztyűt húzni, majd egyenként átnézni a gumókat: van-e rajtuk penész, puha folt, nedvesség, repedés, vagy elkezdődött csírázás. A gyanús vagy károsodott darabokat azonnal el kell távolítani a többiek közül, mert gyorsan továbbfertőzhetik az egész készletet. Ha csak egy kis sérülést látsz, azt sem érdemes kockáztatni – a legjobb, ha az ilyen gumót inkább felhasználod mihamarabb, vagy komposztba kerül. A csírázó példányok még nem feltétlenül veszélyesek, de ha a csíra hosszú és vékony, vagy a gumó fonnyadni kezd, akkor már nem alkalmas tárolásra. Az ellenőrzést hetente legalább egyszer érdemes elvégezni – hűvösebb tárolóknál elég lehet kéthetente, de az első időszakban, közvetlenül a betakarítás után, sűrűbben is indokolt lehet.

A vetőburgonyák esetében külön figyeld a hajtások megjelenését: ha nagyon vékony, 1–2 mm-es ún. „cérnahajtások” fejlődnek, az azt jelzi, hogy a gumó nem életképes. Ez lehet élettani eredetű (túl meleg tárolási hőmérséklet), de fertőzöttség is állhat mögötte – például a burgonya levélsodródás vírusa vagy szintén a Fusarium fajok.

Mi okozza a cérnahajtások kialakulását?

A vetőburgonya egyik tipikus, de nem mindig könnyen észrevehető problémája a cérnahajtás-képződés. Ilyenkor a gumók nem egészséges, vaskos csírákat hoznak, hanem csak vékony, fonalszerű hajtásokat – ezek mindössze 1–2 milliméter vastagok, gyengék, és nem képesek valódi hajtásokká fejlődni. Az ilyen gumók vetésre alkalmatlanok.

Ennek a jelenségnek több oka is lehet. Az egyik leggyakoribb az, ha a vetőburgonyát túl meleg helyen tárolod – tartósan 10 °C fölötti hőmérsékleten a gumó korán csírázni kezd, de nem fejlődnek ki rendesen a hajtások. A másik lehetséges ok a vírusfertőzés, például a burgonya levélsodródás vírusa, amely a gumóban is jelen lehet, és már csírázáskor akadályozza az egészséges növényfejlődést. Emellett a Fusarium gombák is felelősek lehetnek a gyenge csírázásért, főleg, ha a gumók korábban megsérültek vagy rossz körülmények között voltak tárolva.

Ha vetés előtt azt látod, hogy a gumók csak ilyen cérnahajtásokat fejlesztenek, ne használd fel őket, mert nem fognak életképes növényt hozni.

fuzáriumos burgonyák

Vasfoltosság és egyéb belső problémák

Ha a burgonyabelsőben vörösesbarna csomókat vagy elszíneződéseket veszel észre, az vas- vagy rozsdafoltosságra utal. Ezek az elhalt sejtcsoportok anyagcserezavar vagy genetikai hajlam miatt alakulnak ki. Bár nem fertőzőek és nem is veszélyesek az egészségre, esztétikai és élvezeti értékük vitathatatlanul csökken.

A gumón mutatkozó tüneteket – összefoglaló táblázat:

Mi okozza vasfoltosságot?

A vasfoltosság – más néven rozsdafoltosság – a burgonya húsában látható vörösesbarna, kemény foltok formájában jelenik meg. Ezek az elváltozások nem fertőző eredetűek, hanem elsősorban tápanyag- és oxigénhiány következményei. A gumó belsejében lévő sejtek egy része elhalhat, ha fejlődés közben nem jut elegendő oxigénhez – ez akkor fordul elő, ha a talaj túlságosan tömörödött vagy vízzel telített. Emellett a mangán-, vas- és kalciumhiány, illetve a magas talaj-pH is fokozza a kockázatot. A jelenség fajtától is függ: vannak olyan burgonyafajták, amelyek hajlamosabbak a vasfoltosság kialakulására. Bár nem veszélyes, az érintett gumók élvezeti értéke csökken, és főzés után is láthatóak maradhatnak a barna foltok.

rozsdafolt burgonyán

Gondos munka, bő termés – egész télre

Ha mindezekre odafigyelsz – a betakarítás időzítésére, a szárításra, a megfelelő hőmérsékletre, a fény kizárására és a rendszeres ellenőrzésre – akkor a saját termesztésű burgonyád hosszú hónapokon keresztül is megőrzi minőségét. És ez nemcsak spórolás, hanem valódi sikerélmény is – hiszen te nevelted, és te gondoskodtál róla minden fázisában.