Meszelj fát!

Biztosan láttál már olyan gyümölcsfát, amelynek törzse hófehérre festve várja a telet. Nem pusztán a falusi porták hangulatához tartozó látvány ez – sokkal inkább egy régi, bevált módszer, amely a mai házikertben is életet menthet.

A csonthéjasok – különösen a kajszi és az őszibarack – kéregrepedésre érzékenyek. A téli, derült napokon a napsütés felmelegíti a fa törzsét, a kéreg kitágul; éjszakára viszont hirtelen lehűl minden. A hőingadozás olyan feszültséget okoz, amely hosszanti irányban felrepeszti a kérget. Ezek a fagylécek nem csupán esztétikai hibák: a repedések kaput nyitnak a kártevőknek, gombáknak, és akár a fa pusztulását is előidézhetik. A meszelés ezt a folyamatot hivatott megfékezni. A fehér felület visszaveri a napsugarakat, így a törzs még a legerősebb téli napsütésben sem melegszik túl.

A meszezés előnyei

A fehérre festett fás részek a napsugarat visszaverik, így azok a legmelegebb déli órákban sem melegednek fel túlságosan.

Tavasszal, egy hirtelen felmelegedés beindíthatja a nedvkeringést, a meszezés azonban hűvösebben tartja a fa kérgét, ezáltal lassítja az anyagcserét, késlelteti a virágzás beindulását, így a fa jobban ellenáll a korai fagyoknak, csökkenhet a korai fagy okozta terméskiesés.

Ráadásul a mész fertőtlenít. A kéreg mélyedéseibe jutva gyéríti a kártevőket és pusztítja a kórokozókat – olyan hatás, amit a tél végére minden fa megköszön..

Mikor, mivel, hogyan végezd a kéreg meszezését?

A hagyományos recept egyszerű: egy rész oltott mész, nyolc rész víz. A keverék pihentetve lesz igazán jó – 2–3 óra érlelés után már kenhető, sűrű tejföl állagú anyagot kapsz. Arra figyelj, hogy a frissen kevert mésztejet még aznap használd fel: másnapra veszít hatásosságából.

A művelethez használj védőruhát a bőrirritáció elkerülése céljából, védd a kezedet, szemedet, arcodat!

Használj 2-3 órát pihentetett, kb. 8%-os mésztejet, amely egy rész mész nyolc rész víz hígítással készül. A teljes mennyiséget használd fel, ne tedd el másnapra!

A mésztejet legjobb, ha gyökérkefével viszed fel a fatörzsre, kb. 50 cm magasságig. A lejjebb elágazó fák ágait is fesd le kb. 30 cm magasságig. Gyökérkefével egyúttal a kéregtisztítást is elvégzed, tovább gyérítve a megbújt kártevők számát. Lehet pemzlit, rongyot, szivacsot is alkalmazni, esetleg permetezni, de így túl vékony lesz a védőréteg.

Ne feledd a védőfelszerelést – a mész erősen lúgos, irritáló anyag, ezért szemüveg, kesztyű és munkaruha ajánlott.

A fák télre való felkészítése során a meszelés az egyik legolcsóbb, mégis legnagyobb hasznot hozó beavatkozás. Segít megelőzni a fagyléceket, távol tartja a kártevők egy részét, késlelteti a túl korai rügyfakadást, és hosszú távon egészségesebb, erősebb gyümölcsfát eredményez.

Ha pedig egyszer kipróbálod, valószínűleg minden ősszel várni fogod ezt a kis szertartást – ahogy a kert is.

A meszelés buktatói – és hogyan kerüld el őket

Bár a meszelés egyszerű kerti műveletnek tűnik, mégis van benne néhány apró finomság, amelyen könnyű elcsúszni. A túl hígra kevert mésztej például lefolyik a törzsről, és nem ad valódi védelmet, ahogy a permetezés sem, hiszen túl vékony réteget hagy maga után. A frissen készült mésztejet mindig rögtön használd fel, mert másnapra veszít hatékonyságából, és ne kapkodj: csak fagymentes, száraz napon kezdj hozzá, különben a réteg lepereg. A fa teljes törzsét érdemes körben lekenni, nem csupán a napos oldalt, és csak idősebb, legalább két éves fákon dolgozz, mert a fiatal kéreg érzékenyebb. Ha pedig gyökérkefét használsz, a meszelés mellé egy alapos kéregtisztítást is kap a fa, ami tovább csökkenti a kártevők búvóhelyeit. Néhány apró odafigyelés, és a meszelés valóban azt a védelmet adja, amiért évtizedek óta biztonságos téli kabátja a gyümölcsfáknak.