Kell metszeni a paprikát?

Azt már sokan tudják, hogy a paradicsomot kacsozni kell, de a paprika kacsozásáról, metszéséről a hobbikertészek között kevesebb szó esik. Amennyiben folyton növő fajtát választasz, erre feltétlenül oda kell figyelni!

A folyton növő étkezési paprika akkor fog bő, egyben megfelelő minőségű termést hozni, ha nem terheljük agyon a növényt. Amennyiben hagyjuk, hogy túlbokrosodjon, kevesebb energiája marad a virágzásra és terméshozásra. Ha pedig túl közel engedjük egymáshoz a terméseket, akkor, akárcsak mondjuk, az őszibarack esetében, satnyább paprikák teremnek.

A folyton növő étkezési paprikát támrendszer mellett kell nevelni, és egy szálon vagy két szálon kell vezetni a vezérhajtást! Az úgynevezett generatív fajtákat egy szálon, míg a vegetatív fajtákat, amik nagy lombot nevelnek két szálon szokták nevelni.  A fajták közötti ilyen különbség miatt a ültetési sűrűség is különbözik. Egy négyzetméterre 6-8 tő kerüljön a generatív fajtákból, míg a burjánzó vegetatív fajtákból csupán 4-5 tő legyen egy négyzetméteren.

Akár vetted palántát, akár magad nevelted a palántát, alap, hogy el kell távolítani a beteg hajtásokat. A metszés valójában a hajtások törését jelenti, ekkor van meg a lehetősége, hogy ne fertőződjenek a növényeid. Tehát metszőollót nem szabad használni, ezzel elkerülöd a betegségek átvitelét. A hajtásokat körömmel csípd vissza.

Az első egyenrangú elágazás alatt minden hajtást, levelet távolíts el. Az első elágazás kb 8-10 ízköz után jelenik meg.

Amikor az első oldalhajtások elérik a 5-7 cm-t, a legszebbet hagyd meg vezérhajtásnak, a többit tőből törd ki, ez a kacsolás. Ám a meghagyott vezérhajtás is el fog ágazni, és amikor már néhány paprika is megjelent a növényen, az erős vezérhajtásnak nevelhető hajtást hagyd meg, a többi hajtáscsúcsát csípd ki, amikor a hajtás a 15-25 cm-t eléri.

Ha két szálra nevelsz, a paprikára általában jellemző három elágazásból kettőt hagyj meg, a két legerősebbet. Egyik jobbra, másik balra nézzen, belőlük lesznek a vezérhajtások. A felesleges, a sorból kilógó harmadikat törd ki. Aztán folytasd a lecsípést, a sorból kifelé álló hajtásokat csípd le az alábbiak: szerint.

A 2. elágazásnál általában 2-2 ág 1-1 virággal mindegyik száron, ezekből 1-1 elágazást és 1-1 virágot hagyj meg.

A 3. elágazásnál minden száron 1 hosszú és 1 rövid hajtás található, levéllel, virággal a hosszú hajtás marad, az tovább nő, a rövidet le kell csípni.

Az oldalhajtásokon ne hagyj termést, csak ha közel vannak a főszárhoz. Házikertben a vezérhajtást úgy rögzítsd, hogy a tő két oldala mellé leszúrt karó (pl bambusz karó) közé rögzítőszalagot feszítesz, miközben a lazán a hajtás köré tekered. A karót a kiültetéssel egyidejűleg ajánlott a földbe szűrni, mert később ledugva megsértheti a gyökereket.

A metszés nem csak azért jó mert a termőrészek és a vegetatív részek egyensúlyban tartja, hanem szellőssé teszik a növényt, csökkentve a fertőzésveszélyt, megkönnyítve a növényvédelmet, hozzáférhetővé téve a terméseket.