Kora tavaszi teendők a kajszibarack körül

A metszés tanfolyam hallgatóival dr. Pénzes Béla (egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa) mintaértékű hobbi kajsziültetvényén jártunk. Pénzes tanár úr mintey 30 éve tevékenykedik a szakmában, őrá biztos mondhatjuk, hogy nem csak tanítja, hanem csinálja is! Nem csak a szakemberek járnak az ültetvény csodájára, hanem a gyümölcskedvelők is, különösen, amikor hívogatóan virítanak a mutatós gyümölcsök.

Kora tavasszal, amikor mi jártunk ott, persze még nyoma sem volt a zamatos növényeknek, de már duzzadtak a virágrügyek, sejtetve az idei termést. Miután a tanfolyam hallgatói között többen nevelnek hobbikertjükben kajszibarackot, érdeklődéssel hallgatták meg tanár úr tanácsait a kajszi gondozással kapcsolatban. Egyébként a tanfolyamon éppen a kajszimetszés csínját-binját gyakoroltuk egy szomszédos ültetvényben.

Hiszen március eleje a metszés ideje. Azonban Pénzes tanár úr hasznosabbnak tartja a zöldmetszést, ezért ilyenkor csak kiegészítő metszést végez. Természetesen, ha ez elmaradt, akkor semmiképp nem szabad elmulasztani. Amire a legjobban oda kell figyelni a korona terítése, hogy a fény a korona belsejébe is eljusson, szükség esetén a fa visszaszorítása, a konkurens ágak kivágása.

Ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg.

Tanár úr felhívta a figyelmünket a kajszi növényvédelmének fontosságára. Bár ő maga nem híve a gyakori permetezésnek, vannak olyan betegségek, kártételek, amelyek csak vegyszeres kezeléssel előzhetők meg.

Ki gondolná, hogy már most, március elején ugrásra készen várják a kórokozók a virágbimbók megjelenését, hogy azon keresztül fertőzhessenek. Közülük is kiemelkedő jelentőségű a fitoplazma nevű egysejtű kórokozó támadása, amely a kajszit fenyegető gutaütés szerű tünetek egyik kiváltója. A fitoplazma tekinthető a kajszi pusztulását kiváltó gutaütés egyik kórokozójának. Még manapság sem tudunk sok mindent erről a pusztító, hirtelen fellépő betegségről, annyibizonyos, hogy több kórokozó is szerepet játszhat a betegség kialakulásában (Pseudomonas, Verticillium, Phytium, Cytospora, Monilinia, Fitoplazma, Plum pox virus)

Tanár úrtól megtudtuk, hogy a Kajszibarackosban a szilva levélbolha már február végén, március elején megjelenik, a fenyőfélékről települ a gyümölcsösbe. Bár a virágzás után már el is költözik, ő az egyik fő terjesztője a fitoplazma kórokozónak, ami már rügyfakadáskor befertőzi a növényt. Pénzes tanár úr február végétől sárga ernyőbe gyűjti a rovarpéldányokat, mialatt körbejárja három hektáros ültetvényét, így tájékozódva a rovarok megjelenéséről, mennyiségéről. Sokszor a virágzást megelőzően rovarölő kezelésre van szükség, ha meg akarunk szabadulni ettől a kártevőtől, hívja fel a figyelmet, bár nincs meggyőződve róla, hogy a gutaütés fellépése hatékonyan megelőzhető. Tanár úr azt tanácsolja, hogy ne várjuk meg, amíg a gutaütés kipusztítja a fát! Ő szeptember végén bejárja a területet, és ha észreveszi, hogy egy fa hamarabb sárgul, hamarabb hullajtja a lombját, máris megszabadul tőle, mert biztos benne, hogy ez a fa megbetegedett!

Piros bimbós állapotban jöhet a rezes lemosó permetezés, amivel azért érdemes sietni, hogy a monília fertőzést meg lehessen előzni. Olajos permetezésre csak akkor van szükség, ha pajzstetű fertőzés látható, egyébként nincs szükség rá.

Tanár úr ültetvényén a bergarouge fajta manapság június végén már beérik. A bergarouge a bergeron egy tovább nemesített változata. Ízletes, mutatós, bőtermő fajta. Fontos teendő a gyümölcsritkítás. kemény húsú, lekvárnak kevésbé alkalmas. Vadriasztás céljából vették körbe a színes anyaggal.

Házikertben monília ellen legalább egyszer, a virágzáskor is szükség van permetezésre. Pénzes tanár úr azt tanácsolja, hogy, ha máskor nem, a virágzás kezdetén, amikor úgy 15%-a virágoknak már nyílik, és előtűnnek a fehér sziromlevelek, permetezni kell. A kórokozó a sziromleveleken keresztül, nem pedig a bibén keresztül fertőz, ahogy régebben gondolták a szakemberek. A csapadékos időjárás igencsak kedvez a kórokozó terjedésének, hívta fel a figyelmet Pénzes tanár úr.

Kajszi ültetvényben egyébként a virágzás után közvetlenül kell védekezni a tavaszi kártevő együttes ellen, ide sorolhatók a hajtáson és termésen is károsító polifág araszoló hernyók és a hajtásokat károsító bagolylepkék.

Látogatásunk során szó esett még vadkárról, fajtákról, nemes-alany összeférhetetlenségről is. Az utóbbival kapcsolatban a külföldi fajták magyar alanyra történő oltásának problémájáról hallottunk.
Utólag is köszönjük tanár úr megszívlelendő tanácsait, és gratulálunk szépen karban tartott ültetvényéhez.

Informálódj a kajsziról a Kertlapon.