Mi szeretjük a Jonatán almát!

Bár a nagyüzemi termesztésből kiszorult, a házikertek reméljük még sokáig megőrzik a Jonatán almát, amely zamata, tetszetős külleme miatt sokak kedvence ma is.

A Jonatán alma karrierje

A Jonatán alma, mint oly sok nemes dolog a világon, a véletlen szülötte. Történt egyszer, hogy az 1800-as években, New York államban született egy Esopus Spitzenburg almafa magonc az Ulster megyei Philip Rick gazdálkodó farmján. A gazda ismerőse, bizonyos Jonathan Hasbrouck rátalált a farmon, megízlelte, és mindjárt a szívébe zárta. Az új almát elküldte a lapkiadóból mezőgazdasági reformerré avanzsált Judge J. Buel-nek (177-1839), aki 1826-ban megjelent cikkében tisztelete jeléül Jonathan néven írt róla. A cikkel kapcsolatos katalógus a New York államban előforduló legértékesebb almafajták leírásait tartalmazza, ebben a listában a Jonatán még Esopus Spitzenberg néven szerepel. Buel 1829-ben küldött a massachusettsi kertészeti társaságnak Jonatán almát, megjegyezvén, hogy  Philip Rick birtokáról származó magonc termése, ezért Ulster magoncként is emlegették, de végül maradtak a Jonathan elnevezésnél. Bár New York államban és másutt is sokfelé ültették, sehol nem tudtak nagyobb állományt felnevelni belőle.A Jonatánt Európa valamennyi almatermesztő országában megismerték, de hazánkon kívül sehol sem vált fő fajtává.

Bereczki Máté (1824 –1895) gyümölcsnemesítő, pomológus az 1800-as évek második felében figyelt fel erre az amerikai újdonságra, és honosította meg. 1879-ben kelt, Dörgő Dánielhez írt levelében említi, hogy „…Ojtóvesszejét Fazekas Károly barátom szivességéből, 1876-ban kaptam Lekehalmáról.”

AJonatán ekkor megkezdte hazai hódító útját. Legmagasabb termesztési aránya a 60%-ot is meghaladta.1930-1940 között Tuzsérban termett a legtöbb Jonatán alma, a 30-as évek végére mindenütt Jonatán almát termeltek a dél-nyírségi községek homoktalaján. Ahogy Bél Mátyás (1684-1749) a pozsonyi líceum rektora is megemlíti, szüret után az almát elvermelték, és még tél közepén is árulták.  Hosszú ideig a szabolcsi alma fogalma alatt a Jonatánt értették. Nagy Sándor (1905-1970), Szabolcs vármegye kertészeti felügyelője, majd megyei főkertész működésének idején a Jonatán almatermesztés terén elsők voltunk Európában. Ő vadalmaalanyon álló almaültetvények telepítését javasolta a szabolcsi parasztságnak.  Még 1990-ben is 46%-os volt a termesztési aránya. Így lett az amerikai Jonathan almából magyar Jonatán.

Mára mégis kiszorult az exportpiacról, mert Nyugat-Európa az édesebb ízű almákat jobban kedvelik. A fajta további hátránya, amiért mára kiszorult a nagyüzemi termesztésből, nagy termete, állandó metszés igénye, és nem utolsó sorban lisztharmat, baktériumos ágelhalás és varasodás érzékenysége. Tárolás során húsbarnulásra és foltosodásra hajlamos. Jellemző rá, hogy szakaszosan terem.

Jonatán gyümölcshéj foltosság

A tárolás során jelentkező jonatán foltosság gyakori élettani betegsége az almának, amelyek sokszor a még érő félben lévő gyümölcsökön is jelentkeznek. Ilyenkor sötét foltok jelennek meg a termés héján, azonban ezek a foltok magán a gyümölcshúson nem jelentkeznek. Mivel élettani betegség, így szerencsére nem kell a növényünket semmiféle peszticiddel kezelni, hogy megakadályozzuk, ezt az igen kellemetlen tünet.

Megyei Szabolcs szerint a védekezés ellene:

1. Megfelelő kalcium tartalom a növényben. Mivel a betegséget, kimondottan a kalcium hiány váltja ki, ezért érdemes a vegetáció alatt 2-3 alkalommal kalcium levéltrágyával kezelni szeretett almafánkat.
2. Az előző ponttal szoros összefüggésben van, hogy nagy szárazságban érdemes locsolni a növényünket. Ennek oka, hogy bár általában van kellő mennyiségű kalcium a talajban, bizonyos környezeti faktorok miatt nem képesek felvenni. Ilyen pl: a túl alacsony pártartalom. Illetve a magas sótartalom is kiválthat ilyen tüneteket, ugyanis bizonyos nyomelemek túlsúlya gátolja a ennek az elemnek a felvételét.
3. Hatásos megelőzési mód, ha tárolásra szolgáló hely hűvös. A meleg gyorsítja a termés öregedési folyamatát és így nagyobb eséllyel jelentkezhetnek a tünetek. Ugyanez a helyzet a páratartalommal is.
4. A gyümölcsök megfelelő időben történő szüretére is oda kell figyelni. Mivel az alma utóérő gyümölcs, nem akkor kell leszedni, amikor már teljesen érett, hanem egy pár nappal előbb, hogy a tárolás során érjen meg teljesen.

Aki a felsorolt hátulütők ellenére is Johatán termesztésre adja a fejét, válassza a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Intézet Rt újfehértói állomásán kiválasztható klónokat. Ezek a következők: Csány 1 Jonathan, Jonathan M 40, Jonathan M 41, Naményi Jonathan, Szatmárcsekei Jonathan és a Watson Jonathan.

A Jonatán fajták előnye a gyümölcs alak, a mosolygós piros szín, a jellegzetes, kissé savas zamat- és ízvilág. Ennek köszönhetően a keresztezéses nemesítésben felhasználták, ebből származó értékesebb fajták, a Jonagold, az Éva és az Idared. Velük valamennyire kárpótolhatod a Jonatán alma hiányát.